Búzás kiemelte: a
főváros csaknem 70 éve nem tudja megoldani a Római-part és Csillaghegy árvízvédelmét, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben számos határozat született, amelyek szerint a lehető leghamarabb a Duna partján egy védművet kell építeni.
Ezzel kapcsolatban a szervezet vezetője elmondta, hogy a főváros teljesen jogtalanul támogatja a Királyok útján található védmű megerősítését, a jelenleg is érvényben lévő jogszabályok szerint ugyanis a Duna-part 50 méteres szakaszán kell megvalósítani a gátat. Ezzel szemben a Királyok útjánál található védmű nagyjából 150-200 méterre található a Duna partjától. – Budapest területén mindenkinek jár az árvízvédelem, csak a római-partiaknak nem – jegyezte meg Búzás Antal Győző, aki hozzátette, hogy az árvizek komoly egészségügyi kihívást is jelentenek, mert sok fertőzést is magában hordoz a Duna által lerakott hordalék. Az árvíz után pedig klórral kellene fertőtleníteni a területet, amely hatalmas környezeti terhelést okoz mind a folyó élővilágának, mind pedig a vízparton élőknek.
Vannak azonban pozitív példák is az árvízvédelemmel kapcsolatban, nemrég ugyanis bejelentették, hogy a főváros és a XXII. kerület támogatásával megvalósul egy mobil gát építése Budafok-Tétény Horgásztelep városnegyedében. A bejelentéssel kapcsolatban Karsay Ferenc, a kerület polgármestere elmondta, Karácsony Gergely főpolgármester kitettségi vizsgálathoz, társadalmi egyeztetéshez és ökológiai szempontok figyelembevételéhez kötötte egy olyan mobil gát megvalósítását, amelynek legnagyobb előnye, hogy nem zárja el az embereket a Dunától, viszont a vizet sem engedi betörni a telepre, ezzel megvédve a területen élőket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!