Észak- és Dél-Buda sok mindenben különbözik egymástól, például abban is, hogy délen igyekeznek megoldani az árvízi védekezést és így megvédeni a Duna-parti ingatlanokat, míg északon egyre nagyobb lehet a baj, ha érkezik egy nagyobb árhullám. A több ezer embernek otthont adó, és 400-500 milliárdos ingatlanvagyonnal rendelkező Római-part továbbra is teljesen védtelen a Dunával szemben, miközben Budapest XXII. kerületében, Nagytétényben nemsokára megkezdődhet egy teljesen új mobil gát létesítése.
Ez azért sem mindegy, mert a szokásosnál enyhébb időjárásnak köszönhetően a Duna vízszintje ismét rendkívül magas, ami komoly aggodalmat okoz a parton vagy annak közvetlen közelében élőknek. Ha a folyó vízgyűjtő területén folytatódik a meleg, esős időjárás, sok helyen árvíz is kialakulhat.
Az egyik ilyen terület a Római-part, amelyről az elmúlt években parázs viták alakultak ki arról, hogy miként kéne fejleszteni a III. kerület és Csillaghegy árvízvédelmét. A balliberális városvezetés ugyanis a Királyok útjára tervezné meg az új mobil gátat, ezzel azonban több ezer ember védelmét ellehetetlenítenék, akik a liberális mainstream szerint az ártérben élnek. A Római-partért Egyesület vezetője szerint a főváros baloldali vezetése hazudik, amikor azt állítják, hogy a Római-part egy ártér, ugyanis a terület korábban is lakó-, illetve villaövezetnek minősült. Búzás Antal Győző elmondta, hogy a Királyok útján található gát korántsem felel meg az árvízvédelmi kritériumoknak, és nem is minősíthető fő védvonalnak, nincs meg ugyanis a gát minimum négyméteres koronaszélessége.
A legkeskenyebb területen a védmű koronaszélessége mindössze 40 centiméteres volt. A 2013-as árvíz során is komoly problémák voltak vele, ugyanis a gát homokból, illetve törmelékekből áll, így csak agyagos megtámasztással lehetett megvédeni a közeli lakótelepeket
– fejtette ki az egyesület vezetője. Mint elmondta, a 70 hektáros területen élő kétezer ember mellett csaknem 60 ezer ember is veszélyben van, a Római-part közelében ugyanis több lakótelep is található, amelyeket szintén elönthet a víz, instabillá, majd lakhatatlanná téve a panelházakat, és megakadályozva a környéken élők evakuálását.
Búzás kiemelte: a
főváros csaknem 70 éve nem tudja megoldani a Római-part és Csillaghegy árvízvédelmét, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben számos határozat született, amelyek szerint a lehető leghamarabb a Duna partján egy védművet kell építeni.
Ezzel kapcsolatban a szervezet vezetője elmondta, hogy a főváros teljesen jogtalanul támogatja a Királyok útján található védmű megerősítését, a jelenleg is érvényben lévő jogszabályok szerint ugyanis a Duna-part 50 méteres szakaszán kell megvalósítani a gátat. Ezzel szemben a Királyok útjánál található védmű nagyjából 150-200 méterre található a Duna partjától. – Budapest területén mindenkinek jár az árvízvédelem, csak a római-partiaknak nem – jegyezte meg Búzás Antal Győző, aki hozzátette, hogy az árvizek komoly egészségügyi kihívást is jelentenek, mert sok fertőzést is magában hordoz a Duna által lerakott hordalék. Az árvíz után pedig klórral kellene fertőtleníteni a területet, amely hatalmas környezeti terhelést okoz mind a folyó élővilágának, mind pedig a vízparton élőknek.
Vannak azonban pozitív példák is az árvízvédelemmel kapcsolatban, nemrég ugyanis bejelentették, hogy a főváros és a XXII. kerület támogatásával megvalósul egy mobil gát építése Budafok-Tétény Horgásztelep városnegyedében. A bejelentéssel kapcsolatban Karsay Ferenc, a kerület polgármestere elmondta, Karácsony Gergely főpolgármester kitettségi vizsgálathoz, társadalmi egyeztetéshez és ökológiai szempontok figyelembevételéhez kötötte egy olyan mobil gát megvalósítását, amelynek legnagyobb előnye, hogy nem zárja el az embereket a Dunától, viszont a vizet sem engedi betörni a telepre, ezzel megvédve a területen élőket.
