A kormány „a baloldal besimuló kis ország külpolitikájáról” egy nemzeti-érdekalapú, konnektivitásra törekvő stratégiára váltott, de ez súrlódással jár, és menedzselni kell. „A nyugati kapcsolatok menedzselése a következő tíz évben egy komoly feladat lesz, és ebbe sok energiát fektetünk” – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója az Indexnek. Orbán Balázs azt is kifejtette, hogy a Nyugaton kívüli kapcsolatrendszereket is ki kell alakítani, az országot két lábra kell állítani.
A 2020-ban kiadott A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye után Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája címmel újabb könyve jelent meg december közepén Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának. A könyv kiindulási pontja, hogy visszatérőben a hidegháborús logika, a nyugati világ blokkosodásra készül, bár ez valójában nem érdeke sem az Egyesült Államoknak, sem Európának. A szakirodalomra hivatkozva öt forgatókönyvet ismertetett a következő világrend természetére vonatkozóan, amelyek mindegyike magában hordozza a blokkosodás veszélyének valamilyen formáját.
Magyarországnak alkalmazkodnia kell a változásokhoz, a politikai igazgató szerint az ország előtt álló feladat egy huszárvágást követel meg, egy kulcsállam testtartását kell felvennie a regionális középhatalmi státushoz, továbbá tizenkét pontban foglalta össze a konnektivitás magyar stratégiáját. Ezek közül az egyik, hogy Magyarországnak ki kell vennie a részét a régió megszervezéséből: meghatározó szereplőként alakítsa a térség jövőjét, működjön közre a meghatározó tervek kialakításában.
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor részt vett-e az alkotás folyamatában, Orbán Balázs úgy fogalmazott, hogy majdnem mindennap van egy beszélgetésük valamilyen mély filozófiai, történelmi vagy politikai témáról. Ezek a beszélgetések nyilván átsejlenek a könyvön, de azért „jól néznénk ki, ha a miniszterelnöki teendői mellett a napi könyvírási munkába is megpróbáltam volna bevonni” – jelezte.
A Huszárvágás szerinte annyiban tekinthető a kormány külpolitikai doktrínájának, hogy ez a kormányzat sokszor hajt végre huszárvágásszerű mozdulatokat, mint például a legutóbbi brüsszeli uniós csúcson. Orbán Balázs arról is beszélt, hogy
a konnektivitás stratégiája nem a nyugati kapcsolatok leépítésének stratégiája.
„Azonban a nyugati kapcsolatokban van felettünk egy üvegplafon, nagyjából elértük a maximumot” – tette hozzá.
A miniszterelnök politikai igazgatója úgy látja, hogy a jelenlegi világpolitikai helyzetben is van Magyarországnak mozgástere, és az a feladat, hogy ezt a mozgásteret folyamatosan őrizzük és tágítsuk. – Mozgástér mindig van, csak fel kell ismerni, hogy pontosan hol. Ráadásul a helyzet nem romlik, hanem javul – vélekedett Orbán Balázs.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország nyugati ország, a Nyugat peremvidéke vagy híd Nyugat és Kelet között, Orbán Balázs leszögezte:
Egy dolgot nem szeretünk: a kompország kifejezést. Ami biztos, hogy mi itt állunk szilárdan, nem kompozunk. Magyarország inkább kikötő, erős hullámtörőkkel. Ez a mi valóságunk, ez a mi világunk, ezek a mi szabályaink, így akarunk boldogulni. És ide várjuk a kikötni szándékozó hajókat: jöjjenek keletről, nyugatról, északról vagy délről.
Az interjúban felmerült Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése is, aminek szerinte érdemalapúnak kell lennie. – Szimbolikusan jeleztük, hogy a tárgyalások megkezdése egy rossz döntés, mi ebben nem vagyunk hajlandóak osztozni, a felelősséget a többi tagállamnak kell viselnie – jelentette ki Orbán Balázs.
