Orbán Viktor évértékelője nyitja a politikai szezont

Február 17-én a Várkert Bazárban tartja idei évértékelő beszédét Orbán Viktor. Az esemény hagyományosan a tavaszi politikai szezon kezdetét jelenti, amit a kormánypártok kihelyezett frakcióülése, majd az Országgyűlés aktuális ülésszakának az első napja követ.

A hagyományoknak megfelelően idén is Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde nyitja meg a tavaszi politikai szezont. A kormányfő idén február 17-én, szokás szerint a Várkert Bazárban értékeli a mögöttünk hagyott esztendőt. Megjegyzendő, hogy Orbán Viktor jellemzően nem a szűkebb éves keretek között szokott értékelni, a beszéde tágabb kitekintést nyújt stratégiai ívvel. Az idei lesz egyébként a 25. évértékelő azóta, hogy a miniszterelnök 1999-ben először adott helyzetértékelő beszédet.

A múltban a baloldal rendre támadta Orbán Viktor beszédeit, ugyanakkor a balliberális politikusok lemásolták a műfajt, és sorban jelentkeztek saját évértékelő beszédeikkel.

A 2010-es kormányváltás óta tartott évértékelők közös vonása, hogy a miniszterelnök mindig hangsúlyozta a gazdaság, a középosztály és a családok megerősítésének célját – jellemzően az évértékelő­kön jelentette be az adó- és rezsicsök­kentéseket, a családi kedvezmények és támogatások kiszélesítését, valamint a kormány munkahelyteremtő, vállalkozásösztön­ző lépéseit.

Tavaly a kormányfő az évértékelőjében arról beszélt, hogy két ellenség, két veszély leselkedik ránk, az egyik a háború, a másik az infláció. Hosszan beszélt az orosz–ukrán háborúról, Magyarország békepárti álláspontjáról, valamint arról is, hogy Brüsszelből segítség helyett csak szankciók jöttek. – Ha mindig szerencséd van, az is lehet, hogy tudsz valamit. Például szereted a hazádat és kész vagy megküzdeni érte. A baloldalnak azt kell megértenie, hogy a győzelemhez nem elég a sok millió dollár és a befolyásos pártfogók. A győzelemhez szív kell, és nem elég a szerencse – értékelte a baloldal helyzetét tavaly a kormányfő.

Továbbá Orbán Viktor a 2023-as évértékelőjében ismertette az országbérlet és vármegyebérlet bevezetését.

Várhatóan az idei beszédben ismét szóba kerül az orosz–ukrán háború helyzete, az EU-s források ügye, valamint a közelgő európai parlamenti és az önkormányzati választások.

Mint ismert, az évértékelőt követően a kormánypártok február 21–22. között tartják a kihelyezett frakcióülésüket, ahol a tanácskozás első napján Orbán Viktor felvázolja a következő időszak legfontosabb kihívásait, míg másnap sajtótájékoztatón számol be az eseményről Kocsis Máté, a Fidesz, valamint Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője.

A legutóbbi kihelyezett frakcióülésre tavaly szeptemberben, Esztergomban került sor. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Kocsis Máté leszögezte: Brüsszelben változást kell elérni. – Azokkal kell összefogni, akik elutasítják a kettős mércét, a korrupciót, és akik háború helyet békét akarnak – tette hozzá. A kormánypárti politikus fontos ügynek nevezte a szuverenitás megvédését is. Simicskó István pedig közölte, hogy a KDNP-nek továbbra is fontos a magyar családok támogatása, ezért felkérték a kormányt, hogy bővítse a csok rendszerét, hogy minél szélesebb kör igénybe tudja venni.

Végül február 26-án veszi kezdetét a parlament tavaszi ülésszaka.

Megjegyzendő, hogy az aktuális ülésszak hagyományosan a miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul, amelyben ismerteti a két ülésszak között hozott kormányzati döntéseket.

Ugyanakkor a kormány eddig sem tétlenkedett, mivel Sopronbánfalván tartottak kihelyezett kormányülést. Az egykori pálos kolostorban a kormányülés vasárnap kezdődött, és keddig tartott. A helyszín nem meglepő, mert a kormány rendszeresen ülésezik Sopronbánfalván, a helyi karmelita kolostorban. Tavaly februárban és júliusban is ezt a helyszínt választották az aktuális témák megvitatására.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a tavalyi évértékelő beszéde közben (Fotó: Kurucz Árpád)