– Fontos tudni, hogy a rendszerváltás óta a szabályok nem változtak: Göncz Árpád ugyanúgy döntött kegyelmi ügyekben, mint ahogy én vagy Novák Katalin. Az eljárás célja, hogy a büntetőeljárás vagy a végrehajtás során az elkövetőről kiderült családi, egészségügyi, szociális tényeket a köztársasági elnök mérlegelhesse. A bíró ezt nem teheti meg, mert a bíró szigorú jogi kritériumok alapján dönt arról, hogy a vádlott bűnös-e vagy sem. A köztársasági elnök ennél szabadabb döntési jogosítványokkal rendelkezik – mondta Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában péntek reggel.
Áder János felidézte: az első ciklusában egy olyan ügy került elé, amelyben egy fiatalember közúti balesetet okozott, a balesetben meghalt valaki, a bíróság két év börtönre ítélte a férfit. Az elítélt lelkiismerete nem tudott megnyugodni, újabb és újabb öngyilkosságot kísérelt meg. Az utolsó során nem halt meg, de olyan súlyosan sérült, hogy az egyik karját vállból, a másikat alkarból amputálni kellett. Világos volt, hogy a börtönben csak a rabkórházba kerülhet. A család vállalta a gondozását.
Ez az ember jobban megbüntette magát, mint ahogy a bíró őt megbüntette. Tegyék fel a hallgatók a kérdést, hogy hogyan döntöttek volna a helyemben. Bízzuk a rabkórházra vagy a család szeretetére?
– tette fel a kérdést.
Hogyan néz ki a kegyelmi eljárás?
Áder János elmondta, az ügyet vagy az elkövető, vagy az ügyvédje tudja elindítani. Ez az igazságügyi miniszterhez kerül, amelynek van egy csapata, amely ezt elbírálja. Orvosi, igazságügyi vélemények állnak a felterjesztés mögött. A minisztériumtól a köztársasági elnökhöz kerül, ahol esetenként órákon keresztül beszélnek arról, hogy mi szól a kegyelem mellett és mi ellene. A vita után születik meg a döntés. Áder János elmondta: a kegyelmi ügy kétszereplős eljárás. Az egyik elnök az igazságügyi miniszter, a másik pedig a köztársasági elnök.
Harmadik szereplőnek nem osztottak lapot
– mondta. Áder János úgy érzi, Orbán Viktort be akarják keverni ebbe az ügybe, ám nála tíz év alatt egyszer sem fordult elő olyan, hogy a miniszterelnök kegyelmi ügyben bármilyen kérést intézett volna hozzá. Tudták, hogy ez az ő döntése, és ebbe nincs senkinek beleszólása.
A köztársasági elnök szerint a miniszterelnöknek kisebb dolga is nagyobb annál, hogy kegyelmi ügyekkel foglalkozzon.
Áder János emlékeztetett, a másik szála volt ennek az ügynek, hogy a döntések indokai kerüljenek a nyilvánosság elé.
Biztos, hogy a nyilvánosság elé kell tárni azt, hogy egy férfi amputálta mindkét karját?
– tette fel a kérdést Áder. Ő erősen megfontolná a parlament helyében, hogy erre az útra téved-e vagy sem. Leszögezte: nem arról döntenek, hogy bűnös-e az illető vagy sem. A döntés arról szól, hogy emberi szempontok alapján kegyelemre jogosult-e az előterjesztő.
Dobrev a mentelmi joga mögé bújik?
Dobrev Klára ellen is két pert – rágalmazás gyanújával büntetőpert, személyiségi jogok megsértésének gyanújával pedig polgári pert – fog indítani Áder János húga, Pölöskei Gáborné Áder Annamária – derült ki a volt köztársasági elnök szavaiból. Áder János reméli, hogy a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője – aki korábban bűnösnek nevezte a húgát a bicskei gyermekotthon pedofília miatt elítélt igazgatója ügyében – nem bújik majd a mentelmi joga mögé. Áder János megismételte, hogy Gy. Németh Erzsébet ellen is két per indul majd. A volt államfő már korábban is úgy fogalmazott:
– Én nem vagyok perképes az ügyben, de a húgom igen. Az ő nevében elmondhatom, az első pillanattól világos volt, hogy perelni kell.
Az ügy előzménye, hogy az ellenzéki párt egy Gy. Németh Erzsébet által kiadott közleménnyel állt a nyilvánosság elé, melyben az állt: „Áder János húga tudott a bicskei pedofil igazgatóról, mégsem tett semmit a fővárosi gyermekvédelmi főosztály vezetőjeként.”
Borítókép: Áder János (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
