„Tudomásunk szerint a 2024. január 1. napjától a mai napig a tankerületi központok fenntartásában lévő köznevelési intézményekben nem került sor a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 68. § (4) bekezdése szerinti átvezénylésre” – erről tájékoztatta az Indexet a Klebelsberg Központ. A portál arra volt kíváncsi, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény bevezetése óta hány átvezénylésre volt példa, és azok mely vármegyéket és tankerületeket érintették.
A lap szerint a válasz amiatt meglepő, mert az átvezénylés volt az egyik olyan pont, amelytől az új szabályozás elfogadása előtt a leginkább tartottak a pedagógusok.
Még januárban Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke az átvezénylés kapcsán a lapunknak adott interjúban leszögezte: sikerült elérni azt, hogy egy adott járáson belül lehessen csak átvezényelni, vagyis ez ne jelentsen túlságosan nagy terhet senkinek. Emellett bizonyos pedagógusok védelmet élveznek, például akik kisgyermeket nevelnek vagy betegek.
– Akik a legkevésbé tudnák megoldani az átvezénylést, kikerültek ebből a körből, ők nem átvezényelhetők. Ráadásul ha valaki nem fogadja el az átvezénylést, kifogása van ezzel kapcsolatban, akkor a tankerületnek meg kell indokolni, hogy miért éppen őt választotta ki erre a feladatra. Úgy vélem, ezekkel a feltételekkel észszerűen meg lehet oldani olyan helyzetekben az átvezénylést, amikor ez jelenti a megoldást egy probléma kezelésére
– tette hozzá.
Emlékezetes, hogy az Országgyűlés tavaly nyáron fogadta el a pedagógusok új életpályájáról szóló előterjesztést. A baloldal által nem támogatott jogszabály új keretek között szabályozza a tanárok munkaviszonyát, így megszűnt a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetett be a pedagógusoknak, a tanítási órák száma pedig heti fix 24 óra lett. A jogszabály egyúttal megalapozta a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését.
