– Milyen a tanárok hangulata a nemrég bejelentett a 32,2 százalékos fizetésemelés után?
– Szinte el sem akarták hinni, hogy mekkora béremelést kapnak. Ezt tapasztaltam minden egyes pedagógussal folytatott beszélgetésben, beleértve nagyon sok igazgató kollégát, akikkel az elmúlt napokban találkoztam. Jó páran próbálták azt kommunikálni, hogy nem kapnak fizetésemelést, ami sokakat egy kicsit elbizonytalanított. Akkor még nem mertek úgy örülni, mint most, amikor kiderült, hogy megkapják.
Elvitathatatlan, hogy ez mindenkit érint, vártuk is nagyon, és úgy gondolom, hogy megérdemelten. A kormány azt ígérte, el fogjuk érni a diplomásátlagbérnek nagyjából a 72 százalékát, úgy néz ki, hogy sikerülni fog.
Biztos vagyok abban, hogy mivel a fizetésemelés hatására ez valóban bekövetkezett, jócskán fog emelkedni a pálya presztízse, ami valószínűleg a következő időszakban folytatódik majd. Most is arra lehet számítani, hogy nagyobb az érdeklődés a tanári pálya iránt, mint ahogy minden korábbi fizetésemelés vagy bérrendezés hozott magával egy ilyen hangulatot. Azt se felejtsük el, azzal, hogy a vállalt feladataiért mindenki több pénzt kap, lehetőség nyílik arra, hogy kevesebb szükség legyen olyan egyéb feladatokra vagy munkákra, amelyekkel valaki a bérét próbálta kiegészíteni. Ennek jó hatása lehet a tanárok munkahelyén történő munkavégzésére is.
– Milyen egyéb hatásait látja a tanárok fizetésemelésének?
– Szintén egy nagyon jó lépés volt és be is került a rendeletbe, hogy
folyamatosan figyelni kell a diplomásátlagbérek alakulását, ennek megfelelően pedig újabb korrekcióra lehet számítani.
Ezenkívül rendkívül fontosnak tartom azt, hogy gyorsan el lehetett végezni az átsorolásokat. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a kormányzat, illetve a legnagyobb fenntartó, a Klebelsberg Központ egy határozott és gyors döntést hozott, miszerint a fizetésemelésre fordított pénznek a nagyobb részét, döntő mértékét mindenkinek meg kell kapnia. Ha elkezdtünk volna egyes intézményeken belül differenciálgatni, akkor ez egy sokkal hosszabb folyamat lehetett volna. Mindezekkel együtt javasoltuk, hogy a jogszabály figyelembevételével az intézmények alakítsanak ki egy olyan szempontsort, melynek alapján, ha lesz lehetőség a differenciálásra – és a későbbiekben szerintünk jó lenne, ha ez megtörténne –, akkor erre több lehetőséget kapjanak helyben az intézmények.
– Elterjedt egy olyan nézet is, miszerint ha valaki nem nyújt elég jó teljesítményt, akkor a bére csökkenni fog, amit később megcáfoltak. Mi a helyzet ezzel, kereshet valaki kevesebbet egy teljesítményértékelésre hivatkozva?
– Mindjárt a tárgyalások elején sok esetben szó esett a negatív eltérítésről. A jogszabály rögzíti, hogy a teljesítményértékelés miatt negatív eltérítést a bérrel nem lehet tenni. Állandó kritika tárgya volt az is, hogy a szakképzésben dolgozók nem kapnak fizetésemelést. Erről is megnyugtató döntés született: az itt dolgozó kollégák ugyanígy megkapják a 32,2 százalékot. Azt viszont még kérnénk a kormányzattól, hogy az érettségivel kapcsolatos díjakat is rendezze, mert 2013-tól a juttatások a vetítési alaphoz kötődnek. A vetítési alapot most kivezetik a rendszerből, hiszen a korábban említett gyakornoki bér lesz a pótlékok alapja, ezért meg kellene oldani az emiatt felmerülő problémát.
– Hangzottak el panaszok arról, hogy sok adminisztratív teher nyomja a tanárok vállát. Hogyan változott ez meg az életpályamodellről szóló törvény hatására?
– Ezekkel a panaszokkal egyáltalán nem értek egyet. A szakszervezetek még augusztusban is arra buzdítottak, hogy a tanárok ne írják alá az új jogviszonyt, mert az nagyon hátrányos. Egyáltalán nem így gondolom. Az NPK végső célja mindig az volt, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint minden pedagógusokat megillető kedvezmény kerüljön be az új jogviszonyba, és ha lehet, akkor még tovább szélesedjen, amit véleményem szerint sikerült elérni. Akik ezután is riogattak, azok egy korábbi tervezetben megjelent szándékot vagy felvetést kritizáltak, de ezek közül egyik sem épült be a jogszabályba.
Az összes pedagógusokat megillető kedvezmény, akár a közalkalmazotti foglalkoztatotti jutalom, amelyet jubileumi jutalomnak hívtak, akár a felmentési idő, vagy éppen a szabadság mértéke, mind át lett vezetve, sőt utóbbi még növekedett is.
