Jó esély van a tanárok további fizetésemelésére

Sokat javított a tanárok hangulatán a kormány által adott 32,2 százalékos béremelés – mondta lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke. Mint hangsúlyozta, a kabinetnek ez a lépése növeli a pálya presztízsét, jó hatása van a tanítás színvonalára, illetve visszacsábíthatja a katedrára azokat, akik a korábbi fizetések színvonala miatt távoztak. Üdvözölte azt is, hogy a kormány határozott és gyors döntésének köszönhetően gyorsan eljutnak az emelt fizetések az érintettekhez.

Budapest, 2024. január 22. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a tanárok és óvónõk béremelésérõl tartott budapesti sajtótájékoztatón 2024. január 22-én. MTI/Kovács Tamás Fotó: MTI/Kovács Tamás

– Milyen a tanárok hangulata a nemrég bejelentett a 32,2 százalékos fizetésemelés után?

– Szinte el sem akarták hinni, hogy mekkora béremelést kapnak. Ezt tapasztaltam minden egyes pedagógussal folytatott beszélgetésben, beleértve nagyon sok igazgató kollégát, akikkel az elmúlt napokban találkoztam. Jó páran próbálták azt kommunikálni, hogy nem kapnak fizetésemelést, ami sokakat egy kicsit elbizonytalanított. Akkor még nem mertek úgy örülni, mint most, amikor kiderült, hogy megkapják. 

Elvitathatatlan, hogy ez mindenkit érint, vártuk is nagyon, és úgy gondolom, hogy megérdemelten. A kormány azt ígérte, el fogjuk érni a diplomásátlagbérnek nagyjából a 72 százalékát, úgy néz ki, hogy sikerülni fog. 

Biztos vagyok abban, hogy mivel a fizetésemelés hatására ez valóban bekövetkezett, jócskán fog emelkedni a pálya presztízse, ami valószínűleg a következő időszakban folytatódik majd. Most is arra lehet számítani, hogy nagyobb az érdeklődés a tanári pálya iránt, mint ahogy minden korábbi fizetésemelés vagy bérrendezés hozott magával egy ilyen hangulatot. Azt se felejtsük el, azzal, hogy a vállalt feladataiért mindenki több pénzt kap, lehetőség nyílik arra, hogy kevesebb szükség legyen olyan egyéb feladatokra vagy munkákra, amelyekkel valaki a bérét próbálta kiegészíteni. Ennek jó hatása lehet a tanárok munkahelyén történő munkavégzésére is.

Újabb fizetésemelésre számíthatnak a tanárok a diplomások átlagbérének alakulásához mérten (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

– Milyen egyéb hatásait látja a tanárok fizetésemelésének?

– Szintén egy nagyon jó lépés volt és be is került a rendeletbe, hogy 

folyamatosan figyelni kell a diplomásátlagbérek alakulását, ennek megfelelően pedig újabb korrekcióra lehet számítani. 

Ezenkívül rendkívül fontosnak tartom azt, hogy gyorsan el lehetett végezni az átsorolásokat. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a kormányzat, illetve a legnagyobb fenntartó, a Klebelsberg Központ egy határozott és gyors döntést hozott, miszerint a fizetésemelésre fordított pénznek a nagyobb részét, döntő mértékét mindenkinek meg kell kapnia. Ha elkezdtünk volna egyes intézményeken belül differenciálgatni, akkor ez egy sokkal hosszabb folyamat lehetett volna. Mindezekkel együtt javasoltuk, hogy a jogszabály figyelembevételével az intézmények alakítsanak ki egy olyan szempontsort, melynek alapján, ha lesz lehetőség a differenciálásra – és a későbbiekben szerintünk jó lenne, ha ez megtörténne –, akkor erre több lehetőséget kapjanak helyben az intézmények.

– Elterjedt egy olyan nézet is, miszerint ha valaki nem nyújt elég jó teljesítményt, akkor a bére csökkenni fog, amit később megcáfoltak. Mi a helyzet ezzel, kereshet valaki kevesebbet egy teljesítményértékelésre hivatkozva?

– Mindjárt a tárgyalások elején sok esetben szó esett a negatív eltérítésről. A jogszabály rögzíti, hogy a teljesítményértékelés miatt negatív eltérítést a bérrel nem lehet tenni. Állandó kritika tárgya volt az is, hogy a szakképzésben dolgozók nem kapnak fizetésemelést. Erről is megnyugtató döntés született: az itt dolgozó kollégák ugyanígy megkapják a 32,2 százalékot. Azt viszont még kérnénk a kormányzattól, hogy az érettségivel kapcsolatos díjakat is rendezze, mert 2013-tól a juttatások a vetítési alaphoz kötődnek. A vetítési alapot most kivezetik a rendszerből, hiszen a korábban említett gyakornoki bér lesz a pótlékok alapja, ezért meg kellene oldani az emiatt felmerülő problémát. 

– Hangzottak el panaszok arról, hogy sok adminisztratív teher nyomja a tanárok vállát. Hogyan változott ez meg az életpályamodellről szóló törvény hatására?

– Ezekkel a panaszokkal egyáltalán nem értek egyet. A szakszervezetek még augusztusban is arra buzdítottak, hogy a tanárok ne írják alá az új jogviszonyt, mert az nagyon hátrányos. Egyáltalán nem így gondolom. Az NPK végső célja mindig az volt, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint minden pedagógusokat megillető kedvezmény kerüljön be az új jogviszonyba, és ha lehet, akkor még tovább szélesedjen, amit véleményem szerint sikerült elérni. Akik ezután is riogattak, azok egy korábbi tervezetben megjelent szándékot vagy felvetést kritizáltak, de ezek közül egyik sem épült be a jogszabályba. 

Az összes pedagógusokat megillető kedvezmény, akár a közalkalmazotti foglalkoztatotti jutalom, amelyet jubileumi jutalomnak hívtak, akár a felmentési idő, vagy éppen a szabadság mértéke, mind át lett vezetve, sőt utóbbi még növekedett is.

– Ezek a kedvezmények megilletik azokat a tanárokat is, akik nem állami fenntartású intézményben dolgoznak?

– Az egyházi fenntartású vagy alapítványi intézményben dolgozó pedagógus kollégák szintén bekerültek a közalkalmazotti foglalkoztatotti jutalom lehetőségének körébe. Ha átjöttek államilag finanszírozott iskolába, elismerik nekik azokat a foglalkoztatási éveket, amelyeket ilyen intézménynél töltöttek. Az életpályatörvény, ami megteremtette a béremelés jogszabályi feltételeit, nagyon helyesen a pótlékokat is a gyakornoki bérhez kötötte. Ez azt eredményezi, hogy a többletfeladatokat vállaló munkatársak, vezetők, osztályfőnökök vagy munkaközösség-vezetők pótlékai olyan mértékben emelkednek, ahogy a gyakornoki bér nő, tehát 32,2 százalékkal. Ez szerintem inkább jó hatást fejt ki, mintsem a kritikai hangokat kellene hogy felerősítse.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke számít arra, hogy számos pályaelhagyó visszatér a katedrára (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

– Sokat lehetett hallani a tanárhiány problémájáról is. Hogyan befolyásolja a fizetésemelés a tanárok létszámát?

– A pedagógushiány mértéke mindig vitákat váltott ki. Van, aki ezt felnagyítja, vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy nincs ilyen, de szerintem a kettő között van az igazság. Léteznek földrajzilag jobban meghatározható országrészek vagy olyan intézmények, ahol problémát okoz a pedagógushiány. Nagyon bízom abban, hogy a húszszázalékos pótlék, amelyet a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok kaphatnak, másrészt a mostani béremelés ezt visszafogja. Nekem nagyon furcsa az, hogy a szakszervezetek a tanári pálya elhagyására buzdítottak, illetve arra, hogy a pedagógusok ne fogadják el az új jogviszonyt, miközben az érdekképviseletek is jól tudják, hogy minden egyes pedagógus hiányozna a rendszerből. 

Az intézményvezető kollégákkal és a tankerületi vezetőkkel beszélgetve az érzékelhető, hogy már mutatkozik érdeklődés az új fizetésnek köszönhetően, valamint az ebből adódó jobb lehetőségek iránt. 

Abban is bízom, hogy akár a mostani tanév második félévében, akár szeptembertől visszatérnek a pályára azok közül, akik korábban elmentek onnan, és talán erősödik a szándék az érettségiző diákokban az iránt, hogy ezt a nagyon szép hivatást válasszák.

– Szintén el szokott hangzani, hogy a természettudományos tantárgyakat oktatók létszáma alacsonyabb a szükségesnél. Az, hogy ilyen látványosan beindult a bérfejlesztési folyamat, mennyire segíti ennek a problémának a megoldását?

– Történt egy pozitív lépés a természettudományos tárgyakat tanítók felé: az átlagos fizetésemelés mellé adható négyszázalékos bértöbblet pontosan ezt a szektort érinti. Azon a hiányterületen próbál megoldást találni, amit ön is említett, vagyis a természettudományos, matematika, informatika, digitális kultúra szakos pedagógusoknak nyújt egy kis többletet.

– Arra is panaszkodtak az életpályamodell-törvény kritikusai, hogy a jogszabály értelmében a tanárok átvezényelhetők lesznek. Mennyire kell attól tartani, hogy egy pedagógust a lakóhelyétől távolra helyeznek át?

– Ezzel kapcsolatban is érvényesült az NPK tárgyalásokon tett javaslata: nem el kell törölni bizonyos oktatásszervezést segítő elképzeléseket, hanem életszerűvé kell tenni azokat. Ebben az esetben sikerült elérni azt, hogy egy adott járáson belül lehessen csak átvezényelni, vagyis ez ne jelentsen túlságosan nagy terhet senkinek. Emellett bizonyos pedagógusok védelmet élveznek, például akik kisgyermeket nevelnek vagy betegek. Akik a legkevésbé tudnák megoldani az átvezénylést, kikerültek ebből a körből, ők nem átvezényelhetők. Ráadásul ha valaki nem fogadja el az átvezénylést, kifogása van ezzel kapcsolatban, akkor a tankerületnek meg kell indokolni, hogy miért éppen őt választotta ki erre a feladatra. Úgy vélem, ezekkel a feltételekkel észszerűen meg lehet oldani olyan helyzetekben az átvezénylést, amikor ez jelenti a megoldást egy probléma kezelésére.

Borítókép: Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a tanárok és óvónők béremeléséről tartott budapesti sajtótájékoztatón 2024. január 22-én. (Fotó: MTI/Kovács Tamás)