Tavaly nyár elején lépett hatályba az igazságügyi reformról szóló törvény, amelynek két fő fókuszpontja volt: az egyik hivatásrenden belüli, a másik pedig a hivatásrendet meghaladó, az ország egészét érintő. A hivatásrenden belüli az Országos Bírói Tanács jogi személyiségének megteremtése, önálló költségvetési szervvé válása és az együttdöntési jogosultság bevezetése. A hivatásrendet meghaladó pedig az a mérföldkő volt, amely az európai uniós forrásokhoz jutásban segített – idézte fel Senyei György, az OBH elnöke.
Az igazságügyi reformot követően az OBT jogköre mostanra kiszélesedett, jogi személlyé vált, önálló költségvetési szerv lett. A felügyeleti jogkört egy együttdöntési jogosultság váltotta fel
– mondta az OBH elnöke. Hozzátette: ezt előzte meg a kilenc hónapos inkubációs időszak, amiben az OBH a két szervezet közötti munkamegosztási megállapodás alapján segítette az OBT-t.
A két szervezet közti megállapodást tavaly tavaly júliusban írták alá, decemberben átnézték és megvizsgálták a végrehajtás helyzetét, idén február végén Szabó Péterrel, az OBT elnökével pedig aláírták az inkubációs időszak lezárultáról szóló jegyzőkönyvet.
Az OBH bírósági koordinációs és felügyeleti főosztálya végezte a koordinációs feladatokat az OBH és az OBT között. Arra törekedtek, hogy minden olyan feltételrendszert kialakítsanak, ami segíti az OBT-t a későbbi önálló működésben – ismertette Fazekas Sándor, a főosztály vezetője, aki sikernek tartja az elmúlt kilenc hónapot.
Szabó Péter, az OBT elnöke kiemelte: az inkubációs időszak lezárása után, 2024. március 1-jétől az OBT „minden szempontból nagykorú lett” és mostantól az OBH közreműködése nélkül kell eleget tennie alkotmányos, illetve egyéb törvényben rögzített kötelezettségének.
A jogszabályi háttér adott ahhoz, hogy az OBT a törvényben rögzített hatásköreit megfelelően tudja végezni
– hangsúlyozta Szabó Péter.
Az igazságügyi alkalmazottak illetményével kapcsolatban elhangzott: az OBT február végi ülésén foglalkozott a bérhelyzettel, és jogszabályalkotási kezdeményezéssel élt az Igazságügyi Minisztériumnál. Javasolták az alapilletmény emelését 2024. január 1-jéig visszamenő hatállyal 35 százalékkal, a valorizáció bevezetését és a pótlékok emelését is.
