– A Most vagy soha! egy politikán felüli film – hangsúlyozta Rákay Philip, az 1848–49-es szabadságharc történetét bemutató alkotás forgatókönyvírója és kreatív producere a Kossuth rádió reggeli műsorában. Szavai szerint a napokban bemutatott történelmi kalandfilm egyfajta „nemzeti minimum”.
– Kellenek olyan ügyek, amiken nem vitatkozunk, bárhogy is szavazunk négyévente, és bárhogy is gondolkodunk a világról – mondta. Hozzátette: – Ez egy ilyen film, mert olyan hősökről szól, akik nélkül lehet, hogy ma nem lennénk itt, lehet, hogy nem lenne Magyarország.
Rákay Philip megrázónak és könnyfakasztónak nevezte a filmet ért visszajelzéseket. Mint mondta, vidéki és budapesti helyszínekről is olyan jelzéseket kapott, hogy a vetítéseken „spontán tapsban törnek ki az emberek, fölállnak és könnyes szemmel ünneplik a filmet”.
A Most vagy soha! című filmet ért támadásokról szólva Rákay Philip azt mondta:
a kritika nyilván nekem szól.
– Ez a film sokak számára csak ürügy, hogy belém rúghassanak vagy belerúghassanak a magyar kormány filmtámogatási rendszerébe – vélekedett a producer, hozzátéve: vannak, akik „bugyuta kurzusfilmet próbálnak belelátni, miközben nem az”. – Ez egy film Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról és arról az egészen nagyszerű törekvésről, ami arról szólt, hogy néhány huszonéves fiatal értelmiségi, festőművészek, hírlapírók, költők, jurátusok, akik kicsit olyanok, mint mi, imádják az életet, rajongva szeretik a hazájukat, és ha kell, meg is halnak érte.
Rákay Philip hangsúlyozta: a filmben sok mindent „percre pontosan dokumentáltak”, fejet hajtanak a történelmi karakterek előtt, és megmutatják a középkor és az újkor határán „táncoló” Budapestet. Mindezzel együtt értékelése szerint
a Most vagy soha! egy „fiatalok számára is fogyasztható történelmi, családi, igazi kalandfilm”.
A forgatókönyvíró-kreatív producer a közszolgálati televízió műsorának is vendége volt, ahol elmondta: a Petőfi és a márciusi ifjak 24 óráját elmesélő filmet száz napig forgatták, és „több mint 1400 ember négyévnyi munkája van benne”.
Kiemelte továbbá, hogy a film történelmileg nagyon hiteles,
az alkotók fontosnak tartották, hogy a ruhák, a berendezési tárgyak, az épületek és a belső enteriőrök is mind nagyon valósághűek legyenek.
Építettek egy több hektáros díszletvárost is, Pest-Buda akkori tereivel, utcáival – magyarázta a szakember, és rámutatott: a filmben a valósághű elemek mellett egy „kalandfilmes vonulat” is van. Utóbbival azt akarták megmutatni, hogy „az osztrák elnyomás idején forradalmat csinálni nem volt annyira egyszerű, mint ahogy azt a történelemkönyvekben olvassuk”.
– Azt gondoljuk, hogy erről a napról mindent tudunk, de rengeteg olyan részlete van, amiről nem beszélünk – emlékeztetett Rákay Philip. Hozzátette: a filmben nagyon sok humor, kaland, akció és pátosz is van.
Március 15.
