– Sikeres a felsőoktatás átalakítása, a felvételi sokkal vonzóbbá vált a hallgatók előtt – fogalmazott Csák János. A kulturális és innovációs miniszter a felsőoktatási felvételi jelentkezési eljárás eredményeiről kiemelte, hogy: míg 2022-ben 99 ezer fiatal jelentkezett egyetemre és főiskolára, 2023-ban 126 ezren adtak be jelentkezést, 2024-ben pedig újabb 121 ezer fő felvételizett, még annak ellenére is, hogy a felvételiző korosztály összlétszáma csökken.
Nem csak a magyaroknak, a külföldieknek is népszerűek a hazai egyetemek
– Nagyon sok fiatal van, aki tanulni akar, aki tudásra akar szert tenni. A magyar kormánynak a magyar jövő a legfontosabb, ebben pedig kulcsszerepet játszanak a felsőoktatásból kikerülő hallgatók. Az átalakítás mottója az, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség – jelentette ki a miniszter, majd felidézte az átalakítás részleteit, mely szerint a felvételin szerezhető 500 pontból 100 pont odaítéléséről már az egyetemek dönthetnek, emellett az intézményekre bízták a felvételi tantárgyak kiválasztását és szabadon dönthetnek az emelt szintű érettségi megköveteléséről is.
– Az elmúlt másfél évben a kormány jelentős változásokat léptetett életbe az egyetemi rendszerben, megnövelve az egyetemi autonómiát. A cél az volt, hogy szélesre nyissák az ajtókat annak érdekében, hogy minél több tudásra vágyó magyar és külföldi fiatal jelentkezhessen – mondta, majd beszámolt arról is, hogy a 320 ezer, felsőoktatásban tanuló hallgató közül 43 ezren külföldiek.
– Már most olyan a reputációja a magyar felsőoktatási rendszernek, amelyik idevonzza a külföldieket. A magyar kormánynak nagy tervei vannak, mert a tudásközvetítésben is benne akar lenni a világ élvonalában – jelezte.
A miniszter sikernek nevezte azt is, hogy a 2024-es felvételin a korábbinál sokkal több fiatal választotta a pedagógusképzést, valamint tovább növekedett a vidéki egyetemekre jelentkezők száma is.
– A kormány hisz abban, hogy nem csak Budapesten van élet. A vidéki egyetemeken nőtt a minőség színvonala – vélte Csák János.
