Egyre kínosabb információkra derül fény Magyar Péter új pártja, a Tisztelet és Szabadság (Tisza) Párt egyik alapítójáról, Deák Boldizsárról. Ezek sorába illeszkedik a legújabb adalék.
Amikor az egri nyilvánosságban Deák múltjáról érdeklődtünk, sok más mellett megtudtuk: közismert, hogy a Tisza Párt alapítója Erdélyből származik. Biztosnak látszik az is, hogy még az 1970-es évek előtt költözhetett Magyarországra a szomszédos Romániából. Egerben és környékén többen úgy tudják, hogy Deák Boldizsár nem feltétlen saját elhatározásából tette át székhelyét hazánkba, hanem megbízatást kellett teljesítenie, amit a román titkosszolgálatoktól kaphatott. Bár konkrét bizonyítékok egyelőre nincsenek ennek a verziónak az alátámasztására, de a korabeli román politikai vezetés működését ismerők szerint jó esély van arra, hogy Deákot valóban „küldték” Romániából hazánkba.
Hálózatépítés?
Erről kérdeztük Pászkán Zsoltot, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértőjét, aki hangsúlyozta, hogy csak általánosságban tud beszélni a rendszerváltás előtti időszak román–magyar viszonyrendszeréről, de úgy fogalmazott, nem lenne meglepő, ha Deáknak köze lett volna keleti szomszédunk állambiztonsági szerveihez. Pászkán Zsolt úgy jellemezte a korszakot, hogy akkoriban, az 1970-es évek közepe előtt, nem volt gyakori a romániai magyarok átvándorlása Magyarországra, ez a folyamat 1974 után, a Ceausescu-féle személyi kultusz kialakulása és a magyar kisebbség egyre romló helyzete miatt erősödött fel.
– Azt tudjuk, hogy ezt megelőzően inkább az volt a jellemző a hazánkba telepedő romániai magyarok többségére, hogy konkrét céllal, vagyis megbízatással érkeztek – mondta a szakértő. Hozzátette: ha valóban a romániai szolgálatok küldték Magyarországra Deákot, akkor vélhetően az lehetett a feladata, hogy kialakítsa azokat a hálózatokat, amelyeket később bármikor aktivizálhatnak és felhasználhatnak a szomszéd állam politikai érdekei szerint.
Magyar Péter, a büszke
Érdemes felidézni: Magyar Péter azzal büszkélkedett, hogy a Tisztelet és Szabadság Pártban és annak vezetőiben megtalálta azt a társaságot, akikkel közös az értékrendje és akiknek nincs vállalhatatlan múltjuk. Ezzel szemben az elmúlt napokban több olyan tény látott napvilágot, amelyek egyenként is elegendőek ahhoz, hogy cáfolják Magyar bőszen hangoztatott morális és politikai önmeghatározását, aminek középpontjában a tisztesség, a megvesztegethetetlenség és a politikai elit „levitézlett” szereplőitől való szigorú elhatárolódás áll.
Nézzük, hogy mit tudunk eddig Magyar új pártjáról és annak egyik alapítójáról, Deák Boldizsárról!
1. Kamupárt
– Magyar Péter egy úgynevezett kamupártot vett át, vagy abba vásárolta be magát, ugyanis a Tisza Pártot 2021-ben gründoló két férfi – Deák Boldizsár és Szabó Attila – kezdeti ígérgetése ellenére az alakulat egyetlen képviselő-jelöltet sem állított a 2022-es országgyűlési választáson. Tehát esetükben megdőlt a tisztesség, a nem anyagi haszonszerzésért folytatott, „tiszta” politizálás ideája, és Magyar ennek tudatában, a „közös értékekre” hivatkozva állapodott meg a Tisza Párt vezetőivel, hogy a színeikben indul a júniusi EP-választáson.
2. Kaszinóbiznisz
– Magyar új szövetségesei közül Deák Boldizsár az igazán ismert szereplő helyi szinten Egerben, és rendkívül rossz híre van. A Tisza Párt alapítójáról már megírtuk, hogy vállalkozói múltját kétes ügyletek szegélyezték, a régióból származó információink szerint a férfi sokáig a kaszinóbizniszben utazott, és a legkiszolgáltatottabbakat kifosztó automata játékgépek 2012-es betiltása után orrolt meg a kormánypártokra. Tehát a félkarú rablókkal üzletelés Magyar Péter erkölcsi szabályai szerint vállalható, illeszkedik a közös értékrendbe.
3. Ügynökmúlt
– A kétes kaszinóbiznisznél is kínosabb lehet Magyar Péter számára az újdonsült pártja alelnökének rendszerváltás előtti, pártállami múltja. A Magyar Nemzet pénteken adott hírt arról, hogy Deák Boldizsár a Kádár-rezsimben az állambiztonsági szervek beépített ügynöke volt és jelentéseket készített Sólyom fedőnéven. Mindez azért is pikáns, mert Magyar éppen a napokban állt elő azzal az ígérettel, hogy kormányzati pozícióban első dolga lenne az ügynökakták megnyitása.
Deák Boldizsár ügynökmúltjáról régóta tényként beszélnek az egri közélet szereplői, a Tisza Párt időközben lemondott alelnöke azonban lapunk hívására rögtön közölte, hogy nem kíván nyilatkozni és a kérdés feltevése előtt bontotta a vonalat. Megkerestük az Alkotmányvédelmi Hivatalt és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát is. Amennyiben választ kapunk kérdéseinkre, természetesen közreadjuk.
Az eddig rendelkezésünkre álló adatok szerint Deákot 1973 előtt egy bolti lopás után szervezte be a Belügyminisztérium, és jelentéseket készített többek között Hermann István egri vállalkozóról, aki 2010 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt.
