Így lett a baloldal ura Gyurcsány Ferenc

A 2022-es országgyűlési választás óta felgyorsult a folyamat, amivel a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció bekebelezi és az uralma alá hajtja a többi baloldali pártot. Ennek legutóbbi állomása volt, amikor választási szövetséget kötöttek az MSZP-vel és a Párbeszéddel, ám a megállapodás a DK számára a legelőnyösebb. Eközben az összefogásból kimaradó Momentumot az a veszély fenyegeti, hogy a soron következő EP-választáson nem jut mandátumhoz.

Fotó: Bach Máté

– Aki úgy akar megküzdeni a kormánnyal, hogy az ellenzékkel is harcol, az a vereséget készíti elő – fogalmazott még februárban Gyurcsány Ferenc az idei évértékelő beszédében, ezzel megüzenve a többi baloldali pártnak, hogy a Demokratikus Koalíció a vezető erő a baloldalon. Nem véletlen, hogy alig néhány héttel később jött a hír, hogy a DK, az MSZP, valamint a Párbeszéd a számtalanszor megbukott összefogás ideáját elővéve együtt indul a soron következő önkormányzati és európai parlamenti választáson, de az együttműködés a 2026-os országgyűlési választásokra is vonatkozik.

Lapunk korábban arról értesült, hogy a hárompárti összefogás közös miniszterelnök-jelöltje Dobrev Klára lesz, és nem tartanak előválasztásokat.

A hárompárti összefogáson belüli erőviszonyokat jól jelzi, hogy a közös EP-lista első négy helyén a DK képviselői foglalnak helyet, az ötödik hely az MSZP-é, a hatodik pedig ismét a DK-é lett, a Párbeszéd pedig mindössze a hetedik helyet kapta meg a sorban. A közvélemény-kutatások alapján így a közös listáról várhatóan csak a Gyurcsány-párt tud majd képviselőt küldeni Brüsszelbe. A megállapodással az MSZP és a Párbeszéd vélhetően a DK befolyása alatt működhet tovább, még abban az esetben is, ha a 2026-os országgyűlési választáson a két kisebb párt önálló frakciót tud alakítani.

Bajban a Momentum

Megjegyzendő, hogy a hárompárti összefogás bejelentéséről szóló sajtótájékoztatón a Párbeszéd részéről nyilatkozó Karácsony Gergely főpolgármester nehezményezte, hogy a Momentum nem vesz részt a közös lista állításában. Emlékezetes, hogy Donáth Anna, a Momentum elnöke korábban többször is kritizálta a DK-t, valamint Gyurcsány Ferencet. Még tavaly ősszel Donáth úgy vélekedett, hogy a Demokratikus Koalíció a hazugság kultúráját képviseli, ezzel pedig súlyos gátja a kormányváltásnak. Majd később újabb kemény kritikát fogalmazott meg Gyurcsányékkal szemben, amikor azt mondta, a Demokratikus Koalíció az ellenzéki térfél gúzsba kötésén dolgozik.

A színjáték ellenére viszont az a jellemző, hogy a Momentum és a DK a választók számára döntő jelentőségű politikai kérdésekben mindig egy platformon voltak, alapvető politikai programjuk tehát megegyezik.

Ugyanakkor mindez hiábavaló, mert a jelenlegi felmérések – legutóbb a Závecz kutatása – rendre a bejutási küszöb határán mérték a Momentumot az EP-választáson, így az eljelentéktelenedéstől való félelem nem véletlen a párt háza táján.

Eljelentéktelenedő kis pártok

A baloldal többi pártja közül az LMP ugyancsak a túlélésért küzd – a 2022-es országgyűlési választáson vélhetően csak az összefogás mentette meg a parlamenti jelenlétüket, míg a 2019-es EP-választáson csúnyán leszerepelt a párt, mivel csak 2,18 százalékot kapott a listájuk. Ugyancsak sötét felhők gyülekeznek a Jobbik körül, mivel a baloldalra 2022-ben betagozódó párt támogatottsága a felmérések szerint szintén a bejutási küszöb körül van az EP-választáson. Szintén esélytelennek mutatkozik az EP-voksoláson a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Néppárt (MMN) is. Mindezt egybevetve a baloldali kis pártok eltűnésével Gyurcsányék járnának jól, akik így még közelebb kerülnének az ellenzéki térfél teljes uralásához.

A baloldalon Magyar Péter feltűnése rendezheti át a térfelet és veszélyeztetheti Gyurcsányék uralkodó helyzetét, ugyanakkor a kiterjedt szervezeti háttér egyértelműen a DK malmára hajtja a vizet.

Politikai kannibalizmus

Emlékezetes, hogy az országgyűlési választások óta sorra léptek át baloldali politikusok a DK-ba, ezzel tovább erősítve Gyurcsányék pártját. Míg korábban elsősorban az MSZP-ből léptek át sorozatosan a Gyurcsány-pártba, a baloldal tavaly áprilisi, katasztrofális veresége után a folyamat immár valamennyi ellenzéki pártot elérte. A DK-ban folytatja például 2022 óta Molnár Gyula, az MSZP korábbi elnöke, de a szocialistáktól csábították át Szaniszló Sándor XVIII. kerületi és Kiss László óbudai polgármestert, Trippon Norbert újpesti alpolgármestert is. Gyurcsány Ferencék értékes trófeákat szereztek a legfőbb riválisnak tartott Momentumból is. Közéjük tartozik Székely Dániel Bács-Kiskun vármegyei önkormányzati képviselő, Juhász Béla, Sződliget polgármestere, Déri Tibor újpesti polgármester, Buzinkay György, a párt egyik alapítója, szentendrei politikusa, illetve Bodrozsán Alexandra kecskeméti önkormányzati képviselő.

Karácsony Gergely formációja, a Párbeszéd eddig sem büszkélkedhetett komoly tagsággal és érdemi politikusokkal, de akik eddig voltak, azok lassan egytől egyig Gyurcsány Ferencéknél keresik a boldogulásukat.

A bukott miniszterelnök pártjába igazolt eddig Szűcs Balázs VII. kerületi alpolgármester, a Párbeszéd korábbi kampányszakembere, Kenéz István, a párt felügyelőbizottságának elnöke, Pest vármegyei szervezetének volt alelnöke, Erdősi Éva csepeli politikus, illetve Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója, egykori országgyűlési képviselője. A baloldal helyzetét jól szemlélteti, hogy Kocsis-Cake Olivio átigazolása után a Párbeszéd közleményben arról számolt be, hogy jelentős ellenérzéssel tekintenek minden olyan folyamatra, amely nem Magyarország jövőjének alakítására, hanem egymásra utalt közösségek kannibalizálására irányul.

Borítókép: A Demokratikus Koalíció politikusai a 2019-es európai parlamenti választási eredményvárón (Fotó: Bach Máté)