Hányan szavazhatnak az önkormányzati választásokon?

Ismertette az adatokat a Nemzeti Választási Iroda.

Budapesten is csökken a szavazótábor

Két vármegye kivételével valamennyi vármegyében és a fővárosban is csökkent a választásra jogosultak száma: a legnagyobb arányban, 5,02 százalékkal Békés vármegyében (287 ezerről 272,5 ezerre), négy százaléknál nagyobb a csökkenés Tolna vármegyében (4,71 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (4,57 százalék), valamint Nógrád vármegyében (4,12 százalék).

Három százaléknál nagyobb a csökkenés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében (3,91 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (3,81 százalék), Csongrád-Csanád vármegyében (3,41 százalék), Baranya vármegyében (3,31 százalék), Heves vármegyében (3,2 százalék), valamint Bács-Kiskun vármegyében (3,07 százalék).

Két százalék fölötti a választópolgárok számának csökkenése Budapesten (2,67 százalék),

Veszprém vármegyében (2,53 százalék), Hajdú-Bihar vármegyében (2,36 százalék), Somogy vármegyében (2,15 százalék) és Komárom-Esztergom vármegyében (2,11 százalék).

A főváros környékén több a szavazó

Egy százalék fölötti a csökkenés Vas vármegyében (1,95 százalék), Zala vármegyében (1,93 százalék) és Fejér vármegyében, ahol arányaiban a legkevésbé csökkent a választók száma, mindössze 4617-tel (1,33 százalék) szerepelnek kevesebben a névjegyzékben, mint öt éve: akkor mintegy 346 ezer, most valamivel több mint 341 ezer választásra jogosult szerepel a névjegyzékben.

Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében viszont nőtt a választásra jogosultak száma.

A legnagyobb, 2,7 százalékos növekedést Pest vármegye mutatja: ott öt év alatt 27 970-nel emelkedett a névjegyzékben szereplők száma, 1,035 millióról 1,063 millióra.

Győr-Moson-Sopron vármegyében 1,52 százalék a választásra jogosultak számának növekedése, 370 ezerről 376 ezerre emelkedett a választópolgárok száma.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)