Különleges kutatásokat folytat Magyarországon a Nobel-díjas fizikus

A program segíti a rákkutatást is.

Krausz Ferenc előadása a Műegyetemen Fotó: Balogh Zoltán

Programokat dolgoznak ki Magyarországon

Az előadáson szó volt arról, hogy a kutatásaik segítik a rákkutatást is, bár elsősorban nem a daganatos betegségek állnak a fókuszban. Krausz Ferenc rámutatott: Magyarországon  is vannak tehetségek, csak arra kell nagy hangsúlyt fektetni, hogy ha külföldre mennek, vissza is térjenek.

Elmondta, hogy a Kutatási Kiválósági Tanáccsal, amelynek elnöke,

olyan programokat dolgoznak ki, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy magyar kiválóságokat hozzanak vissza Magyarországra.

Szerinte nem az a probléma, hogy elmennek a kutatók az országból, hiszen tapasztalatszerzésre szükség van. Az a fontos, hogy vissza is jöjjenek.

Krausz Ferenc –  két francia tudóssal megosztva –  tavaly kapott Nobel-díjat  az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért. 1985-ben diplomázott az ELTE fizika szakán, a Műegyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Kutatásait a BME Fizikai Intézetében kezdte, majd 1991-ben doktori fokozatot szerzett a Bécsi Műszaki Egyetemen.

2003 óta a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője, 2019-től pedig a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó, a Magyarországon működő Molekuláris-ujjlenyomat Kutató Központ ügyvezetője és tudományos igazgatója.

Munkáját számos díjjal ismerték el, többek között átvehette a Fejszál király- és a Wolf-díjat. A kísérleti fizikust a közmédia 2023-ban az év emberének választotta.

Borítókép: Krausz Ferenc (Fotó: Balogh Zoltán)