Az érettségi vizsgaidőszak eredményesen zárult, az új rendszer jól működött az Oktatási Hivatal (OH) által hétfőn közzétett adatok alapján – közölte Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára. Mint ismertette, több mint 3000 bizottság előtt mintegy 112 ezren tettek érettségi vizsgát, és a különböző tantárgyakból teljesített csaknem 400 ezer vizsga közül több mint 60 ezer emelt szintű volt.
Alaptalan félelmek
Az államtitkár megnyugtatónak nevezte, hogy az osztályzatok 3,8-as átlaga az elmúlt évek átlagának megfelelő, kiemelve, hogy
a vizsgarendszerben történő tartalmi változások miatti előzetes félelmek alaptalannak bizonyultak.
Hangsúlyozta, az idei érettségi vizsgáknak két újdonsága is volt; egyrészt, hogy azok a 2020-ban módosított alaptanterv, illetve az akkor kialakított új vizsgaszabályzat alapján zajlottak, másrészt a technikumban, illetve a szakgimnáziumban a diákok majd csak a 13. évfolyam végén vizsgáznak a szakmai tárgyakból, így érettségi bizonyítványukat is akkor kapják meg. Azon diákok közül, akik idén fejezték be a 12. évfolyamot, nagy tömegben tettek előre hozott érettségi vizsgákat az úgynevezett közismereti tantárgyakból. A bukások 0,99 százalékos aránya sem tért el az előző évek átlagától, ezt a számot az államtitkár elenyészőnek nevezte.
Javuló idegennyelvtudás, rekordszámú tanárjelölt
Maruzsa Zoltán külön kiemelte az angol és a német nyelvből tett érettségi vizsgák átlagos eredményeinek több mint tíz százalékos javulását, hozzáfűzve, hogy a többi tantárgy eredményei esetében jelentős statisztikai változások nem történtek.
Összességében nagyon jónak nevezte az elért eredményeket, és a diákoknak, illetve az őket felkészítő pedagógusoknak egyaránt köszönetet mondott.
Az államtitkár szerint az idei felvételi eredmények a köznevelés szempontjából fantasztikusak, a pedagóguspálya egyfajta indikátorai, mivel az összes felvett, mintegy 90 ezer leendő hallgató 14 százaléka, összesen 12 759 diák ősszel pedagógusképzésen kezdi meg tanulmányait. Ezzel a pedagógusképzés Magyarországon a második legnépszerűbb képzési területté lépett elő, ami azt jelenti, hogy több jelentkezőt vettek fel pedagógusképzésre, mint műszaki, orvosi, jogi, vagy informatikai területre. – A 2001 óta zajló központi felvételik során még soha nem vettek fel ennyi hallgatót pedagógusképzésre az általános eljárás során, az idei szám az eddigi legmagasabb, a 2009-es számnak is több mint a duplája – emelte ki Maruzsa Zoltán.
A felvettek közül 2296-an óvodapedagógus szakra, 1324-en tanító szakra, 4908-an tanárképzésre, 3325-en pedig új rövid típusú képzésekre léptek be. Nekik már vannak előtanulmányaik, ezért kettő, három, illetve négy féléves átképzést kell teljesíteniük. Ezek az úgynevezett ráépülő képzések 2022 óta nem számítanak bele a 12 államilag finanszírozott félévbe, vagyis ezen képzések továbbra is ingyenesek.
Ez a képzési rendszer, az oktatás ingyenessége, illetve a pedagógusbér-emelések nagyban hozzájárultak a jelentkezők számának markáns növekedéséhez
– mutatott rá.
Az államtitkár a munkaerő iránti igény szempontjából is örömtelinek nevezte, hogy 1400 hallgatót vettek fel természettudományi szakra, és külön kiemelte, hogy több mint kétszázan nem a hagyományos, hanem az integrált, úgynevezett természettudomány-környezettan szakot választották. Ezek a képzések a természettudományok bármely területére felvértezik a hallgatókat. Hozzátette, hogy a pedagógusképzésre felvettek közül 2374-en gyógypedagógia szakon kezdik meg tanulmányaikat, ezzel pedig a köznevelésben dolgozó több mint tízezer gyógypedagógus utánpótlása is biztosított.
Több tankönyv, új teljesítményértékelési rendszer
Az államtitkár a közelgő új tanévre való felkészülés fontos állomásaként említette, hogy az OH tavasszal kifejlesztett közel kétszáz új tankönyvet, illetve munkafüzetet – ezek közül 25 okos tankönyv –, így az iskolák a tankönyvjegyzéken szereplő összesen több mint 2200 tankönyv közül rendelhettek. A tankönyvek kiszállítása augusztus 1-jén kezdődik, és több mint 80 ezer rászoruló tanuló kap tanszercsomagot, ezek a tanévkezdést követő első héten jutnak majd el az érintettekhez, a projekt gazdája a Klebelsberg Központ.
Maruzsa Zoltán fontos változásként szólt a pedagógusteljesítmény-értékelés elindulásáról, amellyel az új pedagóguséletpálya-törvény részeként a kormány szándéka szerint azt a többletteljesítményt, illetve teljesítménybeli különbséget szeretnék láttatni és elismerni, amely az egyes pedagógusok munkája között felmerülhet. Ez a rendszer egy miniszteri rendeletnek megfelelően
szeptember elsejétől kötelező jelleggel minden iskolában és óvodában elindul, előkészületei pedig egy informatikai támogató rendszer elindításával már meg is kezdődtek.
Ez a kréta rendszeren belül egy új teljesítményértékelési modult jelent, ahol az intézmények igazgatói már megkezdték az egyéni teljesítménycélok rögzítését. A rendszer július közepe óta nyitott, a hozzáférést az igazgatók megkapták, a teljesítmények meghatározásának végső határideje szeptember 30., az értékelésre pedig majd a tanév végén kerül sor – ismertette az államtitkár, hozzáfűzve hogy a rendszerben a pedagógusokat az intézményigazgatók, az ő munkájukat pedig a fenntartók értékelik.
A kormány ettől az új rendszertől az oktatás eredményességének további javulását várja, és a rendszer bevezetésével az a szándék is megvalósul, hogy a teljesítményeknek nagyobb szerepe legyen a bérek alakulásában – mondta az államtitkár.
