Az egyetemek is megerősítették: növekszik a pedagógusképzésekre jelentkezők száma

Növekszik a tanár- és tanítóképzés népszerűsége, valamint egyre több az angol nyelvű képzés és a külföldről hazánkba érkező diák – számoltak be a hazai vezető egyetemek. Sok felsőoktatási intézmény népszerű szakjain nőtt a jelentkezők száma és a bekerüléshez szükséges minimális pontszám. Az egyetemek pozitívan reagáltak arra is, hogy saját hatáskörben dönthetnek a felvételihez szükséges pontszámok egyötödéről.

Töretlen az ELTE kiugró népszerűsége: az idei felvételi eljárás során az egyetem 11.960 jelentkezőt vett fel képzéseire – közölte az egyetem. Mint írták, alapszakra 7180, mesterszakra 3345, osztatlan szakra 1304, felsőoktatási szakképzésre 131 fő került be az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. A felvettek közül 9241-en nappali, 2567-en levelező és 152-en esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat. Az egyetem gólyáinak 84 százaléka, 10 019 fő állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat. Idén az elsőhelyes jelentkezők 70 százalékát felvette az egyetem, ez az arányszám tavaly 68 százalék volt. A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar (2214) fogadja, amelyet a Gazdaságtudományi Kar (2099), valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1345) követ.

Az ELTE gólyáinak ötöde tanár lenne

Az intézmény kiemelten fontosnak nevezte, hogy 

a felvettek húsz százaléka pedagógushallgatóként kezdi meg tanulmányait: az ELTE az elmúlt 15 év adatait tekintve idén vette fel a legtöbb jelentkezőt (2500 fő) pedagógusképzésre.

Ezen belül 192 fő csecsemő- és kisgyermeknevelő, 284 fő óvodapedagógus, 203 fő tanító, 1053 fő tanár, 744 fő gyógypedagógus és logopédia szakra megy tanulni szeptembertől. Szintén rendkívüli jelentőségű, hogy tanári mesterszakra az elmúlt öt év átlagának háromszorosát, 550 főt vettek fel, összhangban a tanárok utánpótlására irányuló kormányzati törekvéssel. A 80 leendő informatikatanár mellett a leginkább hiányszakmának minősülő természettudományos tanárszakokon is jelentősebb számú hallgató (212 fő) kezdi meg tanulmányait. Ezenfelül az ELTE szombathelyi képzéseire összesen csaknem ezer új hallgató került be, ezen belül közel 50 százalékos részesedéssel megőrizte vezető szerepét a pedagógusképzési terület.

Szintén Szombathelyen indul ősztől a csecsemő- és kisgyermeknevelő szak (30 fő) és az óvodapedagógus szak (54 fő), Budapesten pedig az adattudomány mesterszak (17 fő), de újra kezdődik az alkalmazott közgazdaságtan alapszak, mégpedig 12 fővel. Angol nyelven 26 képzést indítanak, amelyeken összesen 746 hallgató kezdi meg tanulmányait. Az ELTE legnépesebb szakja idén a jogászoké (801 tanuló), őket követik a gyógypedagógusok (636 hallgató), valamint a programtervező informatikusok (608 diák).

Nagy öröm ért több tízezer fiatalt a pontszámok kihirdetésekor (Fotó: Kurucz Árpád)

Rekordszámú jelentkező a tanítóképzésen is

A pedagógusokat és segítő szakembereket képző Apor Vilmos Katolikus Főiskolán a tavalyi csúcs után idén tovább emelkedett az elsőéves hallgatók, valamint több mint tízéves rekordot döntött a tanító szakra bejutott felvételizők száma – közölte az intézmény lapunkkal. Amíg a 2023-as általános felvételi eljárásban 331, idén (a hitéleti szakok nélkül) 395 jelentkező került be a képzésekre. Összesen 316 jelentkezés érkezett a BA-képzésre, 90 felvételiző pedig jelentkezési listája első helyére sorolta a szakot. A felvételizők közül összesen 72 leendő tanító kezdheti meg tanulmányait ősszel nappali és levelező tagozaton, de sokan választották a főiskola óvodapedagógus, csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint szociálpedagógia szakját is.

A tanító szak népszerűsége országszerte nőtt:  az elsőhelyes jelentkezők száma több mint 30 százalékkal emelkedett, majdnem kétezren sorolták felvételi lapjuk első helyére a képzést, 

miközben az elmúlt tíz évben egyszer sem haladta meg az 1800-at az elsőhelyes jelentkezők száma. Ez fontos visszajelzést ad a felsőoktatási intézményeknek, a diákok ugyanis a számukra legvonzóbb szakot jelölik meg felvételi listájuk első helyén – áll a főiskola közleményében.

Még mindig népszerű a katolikus egyetem

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) többéves áttekintésben is magas létszámú, összesen 2948 új hallgató kezdheti meg a 2024–2025-ös tanévet, és ebben a létszámban még nem jelentek meg a hitéleti képzésekre felvettek – írta a tanintézmény. Hozzátették, az elmúlt két évben mintegy 700 fővel emelkedett a felvett hallgatók létszáma. A bölcsészkar 2024-ben összesen 1990 hallgatót vett fel a meghirdetett képzéseire az általános eljárásban. Tavaly ez a szám 1749 volt, vagyis a közel 14 százalékos növekedés igen jelentős, különösen annak fényében, hogy idén a felsőoktatásba jelentkezők száma országos szinten csökkent – értékeltek.

A legmagasabb pontszámok a pszichológia és a nemzetközi tanulmányok alapképzéseken alakultak ki: a pszichológia alapszakon 460 pontra volt szükség a bekerüléshez, ami országos szinten is kiemelkedő. 

Emellett változatlanul erős jelentkezői bázisa van a társadalomtudományi alapszakoknak: kommunikáció- és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, politikatudományok, szociológia. A hagyományos bölcsész szakok közül az előző évekhez hasonlóan az anglisztika és a szabad bölcsészet továbbra is jelentős hallgatói létszámmal kezdheti meg a tanévet.

A legnagyobb növekedést a levelező mesterképzések hallgatói létszámánál érte el a BTK. Ez többek között két, idén először elindított szaknak is köszönhető: a társadalomtudományi területhez tartozó gondoskodáspolitikai tanulmányoknak és a bölcsészettudományi szakok közé sorolt mentálhigiénés családkonzulensnek – olvasható a Pázmány közleményében.

Sokakat vonz a református egyetem is

Kimagasló eredményt ért el a Károli Gáspár Református Egyetem idén is a tavalyi évhez hasonlóan. Magyarország 7. legnépszerűbb felsőoktatási intézményének világi képzéseire összesen 20 864 jelentkezés érkezett, ebből 4584 első helyes jelentkezés. Az előző évi eljáráshoz képest 1651-gyel, azaz 8,59 százalékkal nőtt az összes jelentkező száma, míg az elsőhelyes jelentkezések száma 156 fővel, vagyis 3,53 százalékkal emelkedett – hangsúlyozták. Az egyetem két új képzését, a rekreáció és életmód alapképzési szakot és a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak koreai szakirányát nagy érdeklődés fogadta a felvételizők körében, a jelentkezési adatok alapján is hiánypótló képzéseknek bizonyultak.

A 2024. július 24-én közzétett ponthatárok alapján az egyetem világi képzéseire összesen 3134 főt vettek fel, ebből állami ösztöndíjas képzésen 2341 fő, míg önköltséges képzésen 793 fő kezdheti meg tanulmányait. A jogi karra 419 fő, a bölcsészkarra 1589 főt, a Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Karra 657 leendő diákot, míg a Pedagógiai Karra 469 új hallgatót várnak. A jogi kar nappali munkarendű jogászképzésére idén nőtt a felvettek száma, állami ösztöndíjas képzésre 436 ponttal lehetett bekerülni. 

A bölcsészkar fennállása alatti legjobb eredményét érte el a felvett jelentkezők 3,99 százalékos összlétszám-növekedésével. Az ápolás és betegellátás, a szociális munka és szociálpedagógia alapképzési szakokra szintén nőtt a felvettek létszáma.

A református egyetemen az intézményi pontok rendszerét úgy alkalmazták, hogy támogatták a református hátterű jelentkezőket, de a tanulmányi és sporteredményeket is kiemelten elismerték, valamint a Károli Junior Akadémia elvégzésével maximális pontszámot szerezhettek a felvételizők.

Sokan szeretnének ismét tanárok és tanítók lenni (Fotó: Kurucz Árpád)

Örök sláger: BME

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) felvett jelentkezők túlnyomó többsége kiemelkedő eredményeket ért el: az elérhető 100 intézményi pontból legalább 90 pontot szereztek  – közölte az egyetem. Összesen 4772 hallgató kezdi meg tanulmányait ősszel, közülük 3694-en alapszakon, 868-an mesterszakon, és 210-en osztatlan képzésben.

Kiemelték: a BME továbbra is a legjobbak választása. Az alapképzési és osztatlan szakokra felvett hallgatók átlagos pontszáma meghaladja a négyszázat, több esetben pedig a 430-at is. Emellett a felvételizők több mint 90 százaléka olyan kiemelkedő pluszteljesítményeket nyújtott, mint például nyelvtudás vagy versenyeredmények, amelyekkel megszerezték a maximális 100 intézményi pontot.

Bihari Péter oktatási rektorhelyettes rámutatott: a felvételizők kétharmada tanulmányi és érettségi pontok összegzésével számított felvételi pontszámmal jutott be a Műegyetemre, ami azt mutatja, hogy egyenletesen magas szintű teljesítményt nyújtottak középiskolai tanulmányaik alatt. Ezenkívül a jelentkezők nagy része két tantárgyból is emelt szintű érettségit tett, ami még magasabbra emeli a felvételi pontszámaik értékét. A rektorhelyettes emlékeztetett: 

akár százezres pluszt is jelenthet a fizetésben a BME-n szerzett diploma, mivel vizsgálatok mutatták ki, hogy a BME-sek átlagosan többet kerestek, mint az ugyanolyan végzettségű máshol diplomázók. 

A műegyetemi diploma értékét a nemzetközi elismertsége is növeli. A brit rangsorkészítő, a QS legfrissebb európai listája szerint a Műegyetem a régióban a 12. legjobb, továbbá a hazai felsőoktatási intézmények között két mutatóban is az első helyre került: a fogadott cserediákok és a publikációk számában, illetve második lett a munkáltatói hírnév és a küldött cserediákok terén – írta az intézmény.

Sokan örülhettek a felvételi eredményeknek (Fotó: Kurucz Árpád)

Majdnem a maximum kellett a levelező jogász szakon Győrben

Összesen 4409 elsőéves kezdheti meg tanulmányait a győri Széchenyi István Egyetemen szeptemberben. A ponthatárok a szakok jelentős részén emelkedtek a tavalyihoz képest, van olyan, amelyre 487 ponttal lehetett csak bejutni. Mindez azt mutatja, hogy felkészült hallgatók érkeznek az intézmény magas színvonalú képzéseire – közölte a győri Széchenyi István Egyetem. 

Kovács Zsolt általános és oktatási elnökhelyettes kiemelte: a szabályok változása miatt a középszintű érettségiért tavaly akár száz pont is kapható volt, idén pedig csak legfeljebb 67. Míg a felvételizők tavaly középfokú érettségivel könnyen legalább 280 pontot szerezhettek, most ennyi pont elérése emelt szintű érettségi és középfokú nyelvvizsga nélkül szinte lehetetlen volt. Az elnökhelyettes példaként említette, hogy a magyar nyelvű, nappali munkarendű járműmérnök alapszakra az elmúlt évi 288 helyett ezúttal 294, mérnökinformatikára 280 helyett 310 ponttal lehetett bejutni, de emelkedés történt a gazdaságinformatikus alapszakon is. 

Érdekesség, hogy nemzetközi tanulmányok szakon 418, jogász szakon levelezős munkarendben pedig a maximális 500 pont közelébe, 487 pontra nőtt a ponthatár.

Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon a legkedveltebb ezúttal is a magyar nyelvű járműmérnök és logisztikai mérnök alapszak volt, de az angol nyelvű képzések is jelentős érdeklődésre tartottak számot. Az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karon a gyógypedagógia képzés továbbra is rendkívül népszerű, de a nemzetközi tanulmányok alapszakra is nagy érdeklődés mutatkozott, ahová sok külföldi diák jelentkezett.

Borítókép: Fiatalok örülnek a sikeres felvételi vizsga eredményének a 2024-es Pont ott partin, a Budapest Parkban (Fotó: Kurucz Árpád)