Itt vannak a 2024-es egyetemi felvételi ponthatárok + galéria

Tízezrek sorsa múlt a tegnapi eredményhirdetésen.

Tegnap hirdették ki a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a megszerezhető maximális ötszáz pontból kétszáz pont érhető el a választott érettségi tárgyakból, valamint kétszáz pont érhető el a tanulmányi eredményekből. Ez utóbbi kétszáz pontból száz pont a többi érettségi tárgy eredményéből, a másik száz pont pedig a tizenegyedikes és tizenkettedikes osztályzatok eredményéből jön ki, ezekben tehát nincs változás az utóbbi évekhez képest. Abban viszont történt módosítás a mostani számításnál, hogy száz pontról az intézmények saját maguk döntöttek, ebben szabad kezet kaptak.

Budapesti Corvinus Egyetem

A Budapesti Corvinus Egyetemen a legnépszerűbb szaknak az államilag finanszírozott képzések közül a nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) bizonyult, ahova 478 pontra volt szükség a bejutáshoz, de a gazdálkodás és menedzsment (angol nyelven) képzéshez is legalább 460 pont volt szükséges. Az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokhoz 458, míg az alkalmazott közgazdaságtanhoz 457 pont kellett. Az egyre népszerűbb, szintén angol nyelvű üzleti adattudomány szakra jutáshoz is 450 pontra volt szükség. Mint azt az egyetem a Magyar Nemzettel közölte: összesen 1871 hallgatót vettek fel a 2024/25-ös tanévre a központi felvételi eljárásban. Alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdheti meg tanulmányait szeptembertől. Ezenkívül nemzetközi felvételi útján összesen 457 hallgató csatlakozhat a Corvinushoz – 364-en alap-, 93-an mesterszakon –, így 

az elsőéves diákok negyede már külföldről érkezik az egyetemre, a felvetteknek több mint a fele pedig angol nyelvű képzést választott. A Corvinuson a diákok a 2024/25-ös tanévben induló alapszakok már több mint háromnegyedét, a mesterszakok mintegy kilencven százalékát ugyanis angolul vagy angolul is teljesíthetik.

Semmelweis Egyetem

Az orvosképző egyetemen idén az Általános Orvostudományi Kar általános orvos szakára kerüléshez az állami támogatású képzésen 424 pontot kellett elérni, az önköltségesen 417-et. Aki fogorvosnak szeretne tanulni államilag támogatottan, annak 415 pont kellett, önköltségesen pedig 407. Aki államilag támogatott gyógyszerészképzésre jelentkezett, annak idén legalább 360 pontra volt szüksége.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Az NKE Rendészettudományi Karán is jól kellett teljesíteni ahhoz, hogy bizonyos népszerű szakokra felvegyék a jelentkezőket az államilag támogatott képzéseken. A közrendvédelmi rendészeti igazgatás szakon 440 pontnál húzták meg a bekerülés alsó határát, a közlekedésrendészeti képzésnél 420 pontnál, az igazgatásrendészetinél 413 pontnál, a határrendészetinél pedig 410-nél. 

A kar népszerűségét jól mutatja a bűnügyi igazgatási (bűnügyi nyomozó) legalább elérni kötelező 428 pont, a bűnügyi (bűnüldözési) szakhoz 420 pont, de a 400 felettiek ligájába sorolható a gazdaságvédelmi nyomozó és az informatikai nyomozó is (404-404 pont). 

További érdekesség, hogy utóbbi négy szak közül csupán a bűnüldözési nyomozó nyújt nappali képzést, a másik három népszerű szakot levelező rendszerben fogják végezni a magas pontszámot elért hallgatók.

Az egyetem lapunkhoz eljuttatott közleményében kiemelte: a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon 325-en kezdik meg első tanévüket. A kar egyik legnépszerűbb képzése a nemzetközi biztonság- és védelempolitika szak, ahol a tavalyinál egy ponttal több, 432 pont volt a felvételi küszöb. A honvédtiszti alapképzésben meghirdetett szakokon 282 és 332 pont között volt a határ. A Víztudományi Karon 153 elsőéves tanul majd szeptembertől. A karon a nappali munkarendű támogatott képzéseknél továbbra is az építőmérnöki képzés a legnépszerűbb, ehhez idén 242 pontot kellett elérni, a környezetmérnöki képzésre 236, a vízügyi üzemeltetési mérnöki képzésre 234 pont volt a határ. 

Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon 959-en kezdhetik meg a 2024/2025-ös tanévet.  A nappali munkarendű támogatott alapképzések közül a nemzetközi igazgatási szak angol nyelven is induló képzésére 434, a magyar nyelvűre pedig 431 pontra volt szükség a bejutáshoz. 

ELTE Tanárképző Központ

Az angol szak idén is rendkívül népszerű lett, ugyanis angol–kémia szakra 466 pont volt a siker minimális záloga, angol–francia szakon 404 pont, angol–latin szakon 434 pont, angol–német szakon pedig 442 pont. 

A természettudományos tantárgyak között is számos helyen kellett kiemelkedőt nyújtani: a biológia–földrajz tanár képzés csak egy picit maradt el a négyszáz ponttól, mert 392 pontra volt szükség, a biológia–kémia tanár szakpáron 351 pont kellett, a biológia–portugál nyelvtanári szakra pedig 414 pont volt a küszöb, ami egészen magas követelménynek tekinthető.

Szintén meglepő, hogy ha valaki a japán–német nyelvtanári szakpárra kívánt menni, annak 416 pontot kellett elérnie, a kínai–magyar szakos tanári szakhoz pedig 425 pontnál húzták meg a küszöböt. A latin–magyar szakos tanárnak jelentkezők is felköthették a gatyájukat, ugyanis nekik 446 pontnál volt a bejutási küszöb. Szintén kuriózum, hogy a magyar–olasz tanári szakpárra az állami finanszírozású helyhez 404 pontot kellett elérni, ugyanennek a szakpárnak a fizetős helyére viszont jóval többet, 453-at.

Aki fizika–matek tanárnak jelentkezett, annak minimum 325 pontra volt szüksége az állami finanszírozású, 319 pontra az önköltséges képzésen, természettudomány–környezettan szakos tanár képzésen 324 pont lett a minimális követelmény. 

Jogászképzések

Ebben továbbra is az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán kell a legjobban teljesíteni, mivel az államilag finanszírozott osztatlan mesterképzés nappali tagozatán 476 pont lett idén a bejutási küszöb a jogászképzésre. Csak egy kicsivel maradt le a Pázmány Péter Katolikus Egyetem: ide ugyanerre a képzésre 467 pontban húzták meg a határt, a Miskolci Egyetemen viszont már 372 pont is elég volt a sikerhez. A többi olyan egyetemen, ahol jogi képzés indul jövőre, mindenhol 420 pont feletti teljesítményt vártak el.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)