Itt vannak a 2024-es egyetemi felvételi ponthatárok + galéria

Tízezrek sorsa múlt a tegnapi eredményhirdetésen.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Az NKE Rendészettudományi Karán is jól kellett teljesíteni ahhoz, hogy bizonyos népszerű szakokra felvegyék a jelentkezőket az államilag támogatott képzéseken. A közrendvédelmi rendészeti igazgatás szakon 440 pontnál húzták meg a bekerülés alsó határát, a közlekedésrendészeti képzésnél 420 pontnál, az igazgatásrendészetinél 413 pontnál, a határrendészetinél pedig 410-nél. 

A kar népszerűségét jól mutatja a bűnügyi igazgatási (bűnügyi nyomozó) legalább elérni kötelező 428 pont, a bűnügyi (bűnüldözési) szakhoz 420 pont, de a 400 felettiek ligájába sorolható a gazdaságvédelmi nyomozó és az informatikai nyomozó is (404-404 pont). 

További érdekesség, hogy utóbbi négy szak közül csupán a bűnüldözési nyomozó nyújt nappali képzést, a másik három népszerű szakot levelező rendszerben fogják végezni a magas pontszámot elért hallgatók.

Az egyetem lapunkhoz eljuttatott közleményében kiemelte: a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon 325-en kezdik meg első tanévüket. A kar egyik legnépszerűbb képzése a nemzetközi biztonság- és védelempolitika szak, ahol a tavalyinál egy ponttal több, 432 pont volt a felvételi küszöb. A honvédtiszti alapképzésben meghirdetett szakokon 282 és 332 pont között volt a határ. A Víztudományi Karon 153 elsőéves tanul majd szeptembertől. A karon a nappali munkarendű támogatott képzéseknél továbbra is az építőmérnöki képzés a legnépszerűbb, ehhez idén 242 pontot kellett elérni, a környezetmérnöki képzésre 236, a vízügyi üzemeltetési mérnöki képzésre 234 pont volt a határ. 

Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon 959-en kezdhetik meg a 2024/2025-ös tanévet.  A nappali munkarendű támogatott alapképzések közül a nemzetközi igazgatási szak angol nyelven is induló képzésére 434, a magyar nyelvűre pedig 431 pontra volt szükség a bejutáshoz. 

ELTE Tanárképző Központ

Az angol szak idén is rendkívül népszerű lett, ugyanis angol–kémia szakra 466 pont volt a siker minimális záloga, angol–francia szakon 404 pont, angol–latin szakon 434 pont, angol–német szakon pedig 442 pont. 

A természettudományos tantárgyak között is számos helyen kellett kiemelkedőt nyújtani: a biológia–földrajz tanár képzés csak egy picit maradt el a négyszáz ponttól, mert 392 pontra volt szükség, a biológia–kémia tanár szakpáron 351 pont kellett, a biológia–portugál nyelvtanári szakra pedig 414 pont volt a küszöb, ami egészen magas követelménynek tekinthető.

Szintén meglepő, hogy ha valaki a japán–német nyelvtanári szakpárra kívánt menni, annak 416 pontot kellett elérnie, a kínai–magyar szakos tanári szakhoz pedig 425 pontnál húzták meg a küszöböt. A latin–magyar szakos tanárnak jelentkezők is felköthették a gatyájukat, ugyanis nekik 446 pontnál volt a bejutási küszöb. Szintén kuriózum, hogy a magyar–olasz tanári szakpárra az állami finanszírozású helyhez 404 pontot kellett elérni, ugyanennek a szakpárnak a fizetős helyére viszont jóval többet, 453-at.

Aki fizika–matek tanárnak jelentkezett, annak minimum 325 pontra volt szüksége az állami finanszírozású, 319 pontra az önköltséges képzésen, természettudomány–környezettan szakos tanár képzésen 324 pont lett a minimális követelmény. 

Jogászképzések

Ebben továbbra is az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán kell a legjobban teljesíteni, mivel az államilag finanszírozott osztatlan mesterképzés nappali tagozatán 476 pont lett idén a bejutási küszöb a jogászképzésre. Csak egy kicsivel maradt le a Pázmány Péter Katolikus Egyetem: ide ugyanerre a képzésre 467 pontban húzták meg a határt, a Miskolci Egyetemen viszont már 372 pont is elég volt a sikerhez. A többi olyan egyetemen, ahol jogi képzés indul jövőre, mindenhol 420 pont feletti teljesítményt vártak el.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)