Bangóné, Jakab, Hadházy és most Magyar – a balosok mindig politikai hangulatkeltésre használják az egészségügyet

„Klasszikus balos szlogenek, amik mögött nincs igazságtartalom” – mondta az egészségügyi államtitkár Magyar Péter vádjairól.

– Épp a napokban járt nálam Karácsony Gergely főpolgármester, és közöltem vele, hogy elengedtük a témát. Az országosan bevezetendő – és a kezdeti hisztériakeltés dacára bevált – új ügyeleti rendszer októberben Budapesten is elstartol, erről is egyeztettünk. 

Rendkívül konstruktív beszélgetés volt, végig őszinte hangnemben és jobbító szándékkal zajlott – remélem, ez a hozzáállás a későbbiekben is megmarad a főváros részéről

– mondta a lapnak, majd kifejtette: Az Országos Mentőszolgálat vezetőjével, Csató Gáborral részletes tájékoztatást adtunk a tapasztalatokról és a tervezett budapesti rendszerről. Itt volt az orvosi kamara képviselője is. Még ha bizonyos részletkérdésekben eltérnek is a szempontjaink, úgy hiszem, valamennyiünknek a betegek érdeke a legfontosabb.

De mi a helyzet valójában az egészségüggyel?

– Szívesen dolgozom együtt az OECD-vel, amely komoly szakmai szervezet, szemben az Európai Unióval. Egy vizsgálat során két kérdést tettek fel mindenütt. Először: „Ön szerint az ön országában a betegek hány százaléka nem kapja meg a megfelelő egészségügyi ellátást?” – erre a magyarok átlagban 22 százalékot mondtak. Másodszor: „Önnel vagy a hozzátartozójával az elmúlt öt évben előfordult-e, hogy nem kapta meg a megfelelő egészségügyi ellátást?” – erre a megkérdezettek csupán 1,6 százaléka válaszolt igennel – hívta fel a figyelmet Takács Péter.

Ekkora szakadék az érzet és a tapasztalat között egyetlen másik országban sem volt. Ezért mondom, hogy sokkal jobb teljesítményt nyújtunk, mint amit a közvélekedés feltételez. Háromszázezer négyzetméternyi kórházat újítottunk fel csaknem százmilliárd forintból Budapesten

– magyarázta. Takács Péter ugyanakkor leszögezte: sosem volt titok, hogy tervezéskor mindig van forráshiány a magyar egészségügyben, ám ezt paradox módon épp a kormány, illetve az adott fenntartó szokta év végén rendezni, vagyis kifizetni az intézmények adósságát. „Tehát a cech a végén mindig ki lett fizetve, de a folyamat rossz üzenetet hordoz”– mondta az államtitkár, hozzátéve: ez a probléma más nyugati országoknál is fennáll.

A problémákra megoldások kellenek és vannak is

A forráshiány megoldásáról Takács Péter úgy vélekedett: „Önmagában a több pénz nem orvosolná az egészségügy összes problémáját, a hatékonyságot is növelni kell. Az a cél, hogy valamennyi betegségtípusra a leggyorsabb és lehetőség szerint a leginkább költséghatékony megoldásokat találjuk meg, és a finanszírozási rendszerben ezeket preferáljuk.”

„Örömteli, hogy robbanásszerűen elterjedtek nálunk is az egynapos sebészeti beavatkozások, így nem kell minden kórházba fekvőbeteg-sebészeti osztály, az esetek 60-70 százalékát a legtöbb műtétes szakma meg tudja oldani úgy, hogy a páciens aznap hazamehet. Neki is jobb, akárcsak az ellátórendszernek” – összegezte Takács Péter.

Arra a felvetésre, hogy a magyar kormány nem költ eleget az egészségügyre, az államtitkár kifejtette: az Eurostat szerint nagyjából a GDP 7,4 százaléka ez a szám, ami elmarad az átlagtól, csakhogy kifejezetten az állami költségvetés „pántlikázott” pénzeit veszi számba – fogalmazott az államtitkár.

Takács Péter rámutatott, a legnagyobb csökkenés akkor következett be, amikor az egyetemi modellváltás révén kikerült a büdzséből számos intézmény közvetlen finanszírozása: „Ne feledjük, az egyetemeken végzik az összes kezelés egyharmadát” – mutatott rá Takács Péter, hozzátéve: „Az a forrás nem tűnt el, a közalapítványoknál van. Nem részei továbbá a központi, teljesítményalapú költésnek az amortizációs ráfordítások sem, amelyek más kiadási soroknál látszanak. Ott vannak még az egyházak által fenntartott intézmények is” – sorolta.

A valós arány tehát 9 százalék körül van. A Pénzügy­minisztériummal pedig azon dolgozunk, hogy növeljük az egészségügyre jutó forrásokat. Megjegyzem, kétlépcsős szakdolgozói, illetve többéves orvosi béremelést vittünk végbe 2020 óta, csak ez a két intézkedés évente 540 milliárd forintnyi növekedést jelent.

– hívta fel rá a figyelmet az államtitkár. 

Borítókép: Takács Péter (Forrás: Facebook/Takács Péter – egészségügyi államtitkár)