„Klasszikus balos szlogenek, amelyek mögött nincs igazságtartalom. Kétségtelen, nem tökéletes a rendszer, de sosem állítottuk, hogy az. Sőt. Az egészségügyet folyamatosan lehet és kell is fejleszteni, ám egy biztos: jobb állapotban van, mint amit gondolunk róla” – mondta Takács Péter egészségügyi államtitkár a baloldal régóta tartó és folyamatos kórházellenes megmozdulásairól a Mandiner kérdéseire.
Magyar Péter kórházi akciózásáról is karcos véleményt fogalmazott meg.
Nincs új a nap alatt. Láttuk, mit műveltek a stabil jobboldali kormányzás miatt frusztrált globalista bajkeverők korábban, ismerjük a módszereiket. […] Nonszensz, amit Magyar Péter művel, bolsitempó. Egyszer szívesen meghallgatnék tőle egy önálló gondolatot, de ő leginkább csak érzelemmentes géphangon megismétli azt, amit mástól hallott. Ugyanez igaz a performanszaira is: Bangóné Borbély Ildikótól Jakab Péteren át Hadházy Ákosig másolja szellemi elődjeit
– jelezte az államtitkár.
Takács Péter emlékeztetett, a baloldal mindig is támadási felületként használta az egészségügyet: – A koronavírus-járvány időszakában is mindenki hányta az epét, az élen Szabó Tímeával meg az álmentős Korózs Lajossal, ám egyértelműen kiderült, valójában mennyire szervezettek vagyunk – mondta az államtitkár.
– Az elhamarkodott következtetések helyett érdemes alapul venni a járvány alatti többlethalálozás alakulását az objektív összehasonlításhoz: látható, hogy Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is bőven magasabb volt, mint nálunk. A régióban messze Magyarország teljesített a legjobban, itt volt a legrugalmasabb az ellátás szervezése, így azok is hozzájutottak a kezelésekhez, akik nem a vírus miatt betegedtek meg. Az is tagadhatatlan, hogy véghez vittük Európa legsikeresebb oltási programját – értékelt Takács Péter.
Átlátszó a baloldal szándéka
A baloldal agitálása azért is átlátszó, mert minden támadás ellenére Takács Péter és Karácsony Gergely között nemrég konstruktív tárgyalások folytak, ennek kapcsán az államtitkár elmondta, ő a kórházak alá szervezte volna be a szakrendelőket, ám a kormány nem fogadta el az érvelését, ezt most a főpolgármesternek is jelezte. – Van ilyen. Pedig a szakrendelők esetében szignifikánsan hosszabbak a várakozási idők, az irányító kórházak segítségével pedig jobban, hatékonyabban össze lehetett volna hangolni a szolgáltatásokat – tette hozzá az államtitkár.
– Épp a napokban járt nálam Karácsony Gergely főpolgármester, és közöltem vele, hogy elengedtük a témát. Az országosan bevezetendő – és a kezdeti hisztériakeltés dacára bevált – új ügyeleti rendszer októberben Budapesten is elstartol, erről is egyeztettünk.
Rendkívül konstruktív beszélgetés volt, végig őszinte hangnemben és jobbító szándékkal zajlott – remélem, ez a hozzáállás a későbbiekben is megmarad a főváros részéről
– mondta a lapnak, majd kifejtette: Az Országos Mentőszolgálat vezetőjével, Csató Gáborral részletes tájékoztatást adtunk a tapasztalatokról és a tervezett budapesti rendszerről. Itt volt az orvosi kamara képviselője is. Még ha bizonyos részletkérdésekben eltérnek is a szempontjaink, úgy hiszem, valamennyiünknek a betegek érdeke a legfontosabb.
De mi a helyzet valójában az egészségüggyel?
– Szívesen dolgozom együtt az OECD-vel, amely komoly szakmai szervezet, szemben az Európai Unióval. Egy vizsgálat során két kérdést tettek fel mindenütt. Először: „Ön szerint az ön országában a betegek hány százaléka nem kapja meg a megfelelő egészségügyi ellátást?” – erre a magyarok átlagban 22 százalékot mondtak. Másodszor: „Önnel vagy a hozzátartozójával az elmúlt öt évben előfordult-e, hogy nem kapta meg a megfelelő egészségügyi ellátást?” – erre a megkérdezettek csupán 1,6 százaléka válaszolt igennel – hívta fel a figyelmet Takács Péter.
Ekkora szakadék az érzet és a tapasztalat között egyetlen másik országban sem volt. Ezért mondom, hogy sokkal jobb teljesítményt nyújtunk, mint amit a közvélekedés feltételez. Háromszázezer négyzetméternyi kórházat újítottunk fel csaknem százmilliárd forintból Budapesten
– magyarázta. Takács Péter ugyanakkor leszögezte: sosem volt titok, hogy tervezéskor mindig van forráshiány a magyar egészségügyben, ám ezt paradox módon épp a kormány, illetve az adott fenntartó szokta év végén rendezni, vagyis kifizetni az intézmények adósságát. „Tehát a cech a végén mindig ki lett fizetve, de a folyamat rossz üzenetet hordoz”– mondta az államtitkár, hozzátéve: ez a probléma más nyugati országoknál is fennáll.
A problémákra megoldások kellenek és vannak is
A forráshiány megoldásáról Takács Péter úgy vélekedett: „Önmagában a több pénz nem orvosolná az egészségügy összes problémáját, a hatékonyságot is növelni kell. Az a cél, hogy valamennyi betegségtípusra a leggyorsabb és lehetőség szerint a leginkább költséghatékony megoldásokat találjuk meg, és a finanszírozási rendszerben ezeket preferáljuk.”
„Örömteli, hogy robbanásszerűen elterjedtek nálunk is az egynapos sebészeti beavatkozások, így nem kell minden kórházba fekvőbeteg-sebészeti osztály, az esetek 60-70 százalékát a legtöbb műtétes szakma meg tudja oldani úgy, hogy a páciens aznap hazamehet. Neki is jobb, akárcsak az ellátórendszernek” – összegezte Takács Péter.
Arra a felvetésre, hogy a magyar kormány nem költ eleget az egészségügyre, az államtitkár kifejtette: az Eurostat szerint nagyjából a GDP 7,4 százaléka ez a szám, ami elmarad az átlagtól, csakhogy kifejezetten az állami költségvetés „pántlikázott” pénzeit veszi számba – fogalmazott az államtitkár.
Takács Péter rámutatott, a legnagyobb csökkenés akkor következett be, amikor az egyetemi modellváltás révén kikerült a büdzséből számos intézmény közvetlen finanszírozása: „Ne feledjük, az egyetemeken végzik az összes kezelés egyharmadát” – mutatott rá Takács Péter, hozzátéve: „Az a forrás nem tűnt el, a közalapítványoknál van. Nem részei továbbá a központi, teljesítményalapú költésnek az amortizációs ráfordítások sem, amelyek más kiadási soroknál látszanak. Ott vannak még az egyházak által fenntartott intézmények is” – sorolta.
A valós arány tehát 9 százalék körül van. A Pénzügyminisztériummal pedig azon dolgozunk, hogy növeljük az egészségügyre jutó forrásokat. Megjegyzem, kétlépcsős szakdolgozói, illetve többéves orvosi béremelést vittünk végbe 2020 óta, csak ez a két intézkedés évente 540 milliárd forintnyi növekedést jelent.
– hívta fel rá a figyelmet az államtitkár.
