Több mint kétszeresére nőtt az intimplasztikai beavatkozások száma az elmúlt évtizedben, a páciensek elsősorban esztétikai okok miatt döntenek a műtét mellett – közölte a Semmelweis Egyetem a legújabb tanulmányában, amely az alkalmazott műtéti eljárásokat értékeli azok kimenetele és a páciensek elégedettsége szerint.
Bár a műtét az önelfogadást, önértékelést nagymértékben javítja, minimális szövődménnyel járhat, ezért fontos, hogy indokolatlan, téves esztétikai elképzeléseken alapuló beavatkozásokat kerüljük.
A tanulmány szerzői kiemelik, hogy a kisajakplasztika iránti igény 2012 és 2017 között 218 százalékkal, 2021-ig további 20 százalékkal nőtt. Az emlő-, az orr- és hasplasztika mellett a kisajak műtéti úton történő formálása, esetleges aszimmetriájának korrigálása az egyik legkeresettebb nőgyógyászati esztétikai beavatkozás a világon a beavatkozások számát tekintve.
Noha sok esetben valamilyen funkcionális okkal döntenek a műtét mellett az érintettek, például, hogy a külső nemi szerveket irritálja a fehérnemű viselése, bizonyos sportok végzése zavaró vagy az intim együttlét nem az igazi, a legtöbben mégis inkább az esztétikai megfontolások miatt keresik fel nőgyógyászukat.
2019-ben világszinten 164 ezer kisajakplasztikát végeztek, ez a szám mára azonban lényegesen magasabb lehet, hiszen csak az Egyesült Államokban 45 százalékos növekedést tapasztaltak ez idő óta
– mondja Géczi András Mihály, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának munkatársa, a tanulmány egyik szerzője, aki szerint az igény növekedésével párhuzamosan az alkalmazott műtéti eljárások száma is bővült, ám arra vonatkozóan, hogy melyik a legbiztonságosabb módszer, mely eredményével a páciensek a leginkább elégedettek, nincs iránymutatás.
A Semmelweis Egyetem kutatói ezért a ma elérhető valamennyi eljárást, mint a klasszikus sebészeti, lézeres, rádiófrekvenciás beavatkozást értékelték azok kimenetele és a páciensek elégedettsége alapján.
Kicsi kozkázat, magas elégedettség
Csaknem 3600 nő adatait összegezve megállapították, hogy alkalmazott módszertől függetlenül a kisajak-plasztikai beavatkozásoknál a szövődmények aránya elenyésző, kevesebb mint 0,5 százalék. A páciensek elégedettsége ugyanakkor kimagasló (95 százalék) – más plasztikai beavatkozásokkal összevetve is.
A legnagyobb, közel száz százalékos elégedettséget az úgynevezett de-epithalizációs technika alkalmazásakor tapasztalták. A hagyományos, szikével végzett beavatkozások esetében a szövődmények előfordulása (vérzés, gyulladás, hegesedés) magasabb volt, mint a lézerrel végzett műtéteknél. Ugyanakkor a lézer és rádiófrekvencia használata szintén okozhat szövődményeket, ha a dózist nem megfelelően állítják be.
A tanulmány szerint a legkevesebb szövődménnyel a rádiófrekvencia használata jár: ez, a világszinten egyelőre kevésbé gyakori módszer a beavatkozás költségei miatt nem terjedt még el. Annak megítélése, hogy szükség van-e beavatkozásra, szubjektív. A döntést segítheti erre vonatkozó kérdőív, mely a mindennapi kényelemről, szexuális életről tesz fel kérdéseket.
A közösségi média, a pornófilmek és a férfiak is befolyásolják a nőket
Már létezik az úgynevezett kisajak méretét meghatározó skála is, ám olyan objektív paraméter, mely alapján egyértelműen műtétet javasolnak, nem.
A páciensek leggyakrabban partnerük javaslatára érkeznek, főként a fiatalabb, 18-25 éves korosztály
– árulja el Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa, a tanulmány egy másik szerzője.
A szakember megjegyzi, hogy a közösségi média és felnőttfilmes tartalmak szintén hatással lehetnek döntésükre.
„A kisajakplasztika nem bonyolult beavatkozás, ráadásul nagyon magas arányban szövődménymentes”– hangsúlyozza, majd hozzáteszi, a páciensek önértékelése és szexuális élete viszont olyan mértékében javul, hogy esztétikai szempontok alapján is dönthet mellette az orvos és páciens.
A tanterv része lehet hamarosan?
A két szakorvos arra is kitér, mivel a műtét iránti igény várhatóan tovább növekedik a következő években, szükség lesz pszichológus bevonására, hogy indokolatlan beavatkozásokat ne végezzenek el. Hazánkban a műtétet finanszírozottan csak pszichológiai szakvélemény birtokában végzik el, ha esztétikai okokból dönt mellette valaki.
A tanulmány szerzői szerint a nőgyógyászati plasztikai sebészet egyelőre nem része a tantervnek, de mivel az igény exponenciális nő, érdemes lenne bevezetni gyakorlati oktatásba. „Alapvetően veszélytelen beavatkozásról van szó, eljárástól függően rövid a műtéti idő, de a gyakorlat megszerzése időbe telik” – fűzi hozzá Sára Levente.
