Minél gyakrabban tiktokozik valaki, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb tanulmányában, amelyben azt vizsgálták, hogy a 13–25 éves fiatalokat mennyire befolyásolhatják a TikTok-tartalmak, mennyiben képesek a kritikus gondolkodásra és az álhírek felismerésére a közösségi médiában.
A megkérdezett fiatalok többsége a YouTube közösségi platform használatát tartja a leginkább elengedhetetlennek.
Az NMHH onlineplatformok.hu honlapján közzétett kutatás alapján megállapították, hogy a válaszadók körében a YouTube-függés csaknem kétszer olyan erős, mint a Facebook-függés, míg a TikTokot viszonylag kevesen tartották nélkülözhetetlennek.
Noha a közösségimédia-platformok közül általánosságban a TikTok-ot tartották a leginkább pótolhatatlannak, mégis ez veszi el a legtöbb időt a válaszadók mindennapjaiból, és a legtöbbjük egy nap két óránál hosszabb időt is eltölt rajta. A tanulmány szerint kétszer annyi nő használja a TikTokot, és másfélszer annyi nő napi két óránál többet, mint amennyi férfi.
A kutatás rámutatott arra is, hogy a fiatalok álhírfelismerési képessége nem mindig jár élen. Bár a legtöbb válaszadó önbevallása szerint úgy ellenőriz egy-egy TikTok-videóban látott állítást, hogy a teljes történetet elolvassa, és más forrásban is utánanéz az abban szereplő információnak, a felmérés nem feltétlenül ezt bizonyította.
A résztvevőknek konkrét, a TikTokon terjedő, valós vagy hamis információkat tartalmazó videókról kellett megállapítaniuk, hogy azok manipuláltak vagy valósak. A kutatás során nem vált egyértelművé, hogy a fiatalok a politikai vagy a tudományos tematikájú hamis videókat ismerik-e fel könnyebben, ami azt sugallja, hogy a videók valóságtartalmának megítélésében más tényezők is szerepet játszanak, például a posztoló profiljának ismertsége, hitelessége, valamint a fiatalok előzetes ismeretei és tapasztalatai a bemutatott konkrét téma kapcsán.
– Egy politikusról szóló hamis videó esetén például fontos, mennyire ismerik a válaszadók az adott politikust és szokásait, nézeteit, míg a tudományos érdekességeket bemutató videóknál meghatározó lehet például, hogy mennyire vannak tisztában a fizika törvényeivel – olvasható a kutatásban.
A felmérés eredményei szerint a fiatalok álhírfelismerési képessége összefügg szüleik iskolai végzettségével is: általánosságban minél magasabb volt a gondviselők iskolázottsága, a vizsgált fiatalok annál jobban felismerték az álhíreket és annál hatékonyabban ellenőrizték az információkat.
A tanulmány arra is rávilágított, hogy általánosságban minél gyakrabban tiktokozott egy válaszadó, annál kevésbé volt képes felismerni az álhíreket és kiszűrni a valótlan információkat.
– A TikTokon megjelenő, vásárlásra ösztönző tartalmak kapcsán a válaszadók több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy nem vásárolt terméket ezek hatására, vagyis a fiatalok jelentős része nem érzi magát közvetlenül kitettnek ezen marketingcélú tartalmaknak – jelezték, kiemelve, hogy ebben annak is szerepe lehet, hogy a megkérdezett fiatalok túlnyomó részének feltételezhetően nincs saját jövedelme, amelyet szabadon elkölthetne.
A TikTok megítélése többdimenziós és ellentmondásos volt: a kutatás során készített interjúk alapján népszerű a fiatalok körében, mert egyszerűen böngészhetnek rajta rövid, gyorsan fogyasztható videókat, sokan közülük ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a platform okozta függőség, figyelemzavar és időveszteség, a nem mindig megbízható információk, valamint a túlzott ingeráradat miatt.
– A tanulmány eredményei is rámutatnak a médiaműveltség és a kritikai gondolkodás fejlesztésének jelentőségére, valamint arra, mennyire fontos a fiatalokat időben megismertetni a közösségi média működésével és felvértezni a megfelelő digitális készségekkel, például a valótlan tartalmak kiszűrése érdekében. Ebben a jó szülői mintaadáson túl a közoktatásnak is fontos szerepe lehet – összegzett az NMHH.
