– A legsúlyosabb helyzet Alsó- és Felső-Ausztriában alakult ki, ahol nagyobb területeken 300 milliméter fölötti csapadékot is regisztráltak, amelyhez erős vagy viharos északi szél is járult.
Magyarországra a ciklonhoz tartozó csapadékrendszerek több hullámban érkeztek és az Alföldön jellemzően 50-60 millimétert, a Nyugat-Dunántúlon pedig helyenként 100 millimétert is meghaladó csapadék hullott
– olvasható az elemzésben Hozzátették, a Magyarország területén lehullott csapadék önmagában nem okozott rendkívüli helyzetet, aminek az egyik oka a rendkívül száraz talaj volt, ami a csapadékot könnyen fel tudta venni. A másik ok a csapadék intenzitása volt: villámárvizeket okozó heves zivatarok helyett jellemzően hosszabb időszakra eloszló eső áztatta a talajt, így a lehullott csapadéknak volt ideje beszivárogni a talajba.
– Az országra zúduló árvíz alapvetően nyugatról érkezett, az arrafelé lehulló rendkívüli mennyiségű csapadék hatására először a Lajtán alakult ki kritikus helyzet, majd a Dunán levonuló árvíz miatt volt szükség rendkívüli védekezésre
– írták. Felhívták a figyelmet arra: a ciklon hátoldalán szeptember 14-én és 15-én a Fertő tó–Pápa–Balaton sávban létrejött egy szélcsatorna, amelyben többfelé óránkénti 90 kilométer körüli széllökések alakultak ki, a Balaton térségében óránkénti 100 kilométeres sebességet meghaladó széllökések is előfordultak.
A légörvény hatására a hőmérséklet is markánsan csökkent, a 30 Celsius-fok feletti maximum-hőmérsékleteket a 10 fokot alig meghaladó értékek váltották fel. A ciklonnal járó nagy csapadék rendkívüli folyami árvizet okozott a Dunán, viharkárokat a Balatonnál, járulékos hatásként pedig a madárvonulás idején jött hirtelen lehűlés tömeges madárpusztulást okozott, elsősorban a fecskék között
– jegyezték meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!