– Szinte szürreális lelkesedés és szeretet árad felé. Soha ilyent nem tapasztaltam – számolt be a napokban Facebook-oldalán Raskó György a Magyar Péterrel való találkozásáról. A zöldbáró október elsején töltött egy egész napot a Tisza Párt elnökének társaságában. Raskó személyében a Tisza Párt és Magyar Péter közelébe egy olyan ember került, aki a rendszerváltáskori rablóprivatizáció egyik nagy nyertese, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok kiszolgálója és 2010 után a Momentum és Márki-Zay Péter támogatója volt.
Rablókapitalizmus
Raskó György a Világbank alkalmazottjaként dolgozott a rendszerváltás idején, de már ekkor is vállalkozott: az érdekeltségébe tartozott egy, a magyar mezőgazdaságnak konkurenciát jelentő szójaimportcég, a Hunsoya Kft.
Érdekesség, hogy mindennek ellenére szerepet kapott az Antall-kormányban:
a Földművelési Minisztérium közigazgatási államtitkáraként a vagyonügynökség igazgatósági tagja is volt. Ez a helyzet nemcsak elsőre tűnik összeférhetetlennek, az Alkotmánybíróság mindezt határozatban mondta ki.
Raskó még a saját bevallása szerint is a gátlástalan privatizáció nyertese: „Az üzleti sikereim alapja az a kapcsolatrendszer, amelyet a 90-es évek elején, a privatizációs időszakban építettem ki, és az a bizalmi tőke, amely elsődlegesen külföldi befektetők részéről nyilvánult meg felém” – mondta még 2003-ban a Világgazdaságnak.
Az üzletember nagy dobása volt a rendszerváltozás után, hogy eladták a növényolajgyárakat tömörítő vállalatot (Nömov), az üzlet hasznából az államkassza egy forintot sem látott. Az agrároligarcha azonban ezzel a lépéssel tetemes részt vállalt a magyar élelmiszeripar leépülésében, amely hozzájárult a mezőgazdasági termelés addig sosem látott visszaeséséhez.
Raskó György nemcsak bekerült az Antall-kormányba, politizált is az MDF-ben, majd a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) parlamenti képviselője is volt egy ciklus erejéig a 90-es években.
Az MDNP 1998-as kampányzáró eseményén az ország nehéz gazdasági helyzetéről beszélt, majd a Bokros-csomag szükségessége mellett érvelt.
Mindezt a rendkívüli megszorításokkal járó csomag bevezetését követő harmadik évben mondta, amikorra világossá vált, hogy a program óriási károkat okozott, megfontolatlan és szociálisan érzéketlen volt.
Hová lett az állami vagyon?
A 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok idején folytatódott Raskó és köre ténykedése. A recept adott volt, amelyet a legjobban egy másik szereplőhöz köthető adásvételen lehet bemutatni.
A privatizációt vezénylő ÁPV Rt. a kétezres évek közepén 640 millió forintért adott túl az egymilliárd forintos piaci áron nyilvántartott Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt.-n. A győztes társaság, a Kornfarm Kft. versenyeztetés nélkül, meghívásos úton vásárolhatta meg a céget, mivel a korábban kiírt két nyílt pályázat eredménytelenül zárult.
A tárgyalásokon annak ellenére vett részt Leisztinger Tamás, a szocialista holdudvar akkori meghatározó, milliárdos üzletembere, hogy papíron elvileg nem volt köze a nyertes céghez.
Csakhogy a Kornfarm végső tulajdonosa egy Holland Antillákon bejegyzett gazdasági társaság volt, amely így valószínűleg Leisztinger érdekeltségébe tartozott.
A lényeg, hogy az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt jóval áron alul kelt el: a társaság vagyonértékelése szerint csak az ingatlanok értéke elérte az egymilliárd forintot, a tenyészállatok akkori értéke kétszázmillió, a növendék-, hízó- és egyéb állatoké pedig 267 millió forint volt. Az új tulajdonos egyebek mellett 415 millió forintnyi késztermékhez, valamint félkész termékek címén 687 millió forintnyi áruhoz jutott. A vagyonértékelés szerint az eszközök végösszege meghaladta a négymilliárd forintot.
Raskó György hasonló történetben vett részt, az ő esetében a kiszemelt cég a komáromi állami gazdaság volt, a módszer azonban a fenti eseménysorhoz hasonló:
eredménytelen nyílt pályázatok után meghívásos eljárás, amelyen a győztes cég ajánlata egy kézzel írt papírdarab volt. Az üzlettel kapcsolatban ÁPV Rt. megállapította: az adásvétel során kár érte az államot. A megállapodásra 2004 karácsonya előtt néhány nappal, már a Gyurcsány-kormány idején került sor, a vevő a Kemenesalja Agáripari Kft. volt, amelynek tulajdonosai között Raskó György neve is szerepelt. Raskó egyébként a Medgyessy-kabinetet is segítette, a gazdasági tanácsadó testületben vett részt.
Út a Momentumhoz és Márki-Zay Péterhez
A zöldbáró 2017-ben nyíltan támogatta a Momentum Mozgalmat, fia, László a párt aktivistája volt. Az üzletember minderről a Heti Válasz című hetilapnak nyilatkozott, azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy pontosan mennyivel járult hozzá a párt költségvetéséhez. Az azonban kiderült, hogy már a kezdetektől, az olimpiaellenes-kampányban is finanszírozta a Momentumot. A Heti Válasznak adott nyilatkozata szerint ekkorra már eltávolodott az MSZP-től és a DK-tól, sőt, támogatásának feltételéül szabta, hogy a Momentum nem állhat össze ezekkel a pártokkal.
Ettől az időszaktól kezdve egyre nyíltabban csatlakozott baloldali szervezetekhez. 2018-ban például tagja volt az úgynevezett V18-csoportnak, amelyben kormányváltást akaró értelmiségiek próbálták javítani a baloldal választási mozgósítását – kevés sikerrel.
A V18 alapítói Lévai Katalin, Andor László, Balázs Péter, Bárándy Péter, Bod Péter Ákos, Göncz Kinga, Holoda Attila, Mellár Tamás, Pusztai Erzsébet, Raskó György és Székely Tamás voltak. (https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2018/02/zugloban-indul-a-volt-szocialista-levai-katalin-az-mszp-ellen)
Úgy tűnik, hogy Raskó György 2022-re minden ellenszenvét félretette a szocialistákkal és Gyurcsány pártjával kapcsolatban, ugyanis az egyesült baloldal árnyékkormányának tagjai közé is beválasztotta Márki-Zay Péter. Az oligarcha a mezőgazdasági programért felelt.
A legutóbbi országgyűlési választások kampányának egyik színes, komikus epizódja volt, hogy a korábban Torgyán József nevével fémjelzett Független Kisgazdapárt újjáalakult. Az eseményre Márki-Zay Pétert, az egyesült ellenzék kormányfőjelöltjét is meghívták, aki magával vitte Iványi Gábor lelkészt és Raskó Györgyöt is. A kisgazdák nem sok vizet zavartak a választáson, legközelebb pedig már csak 2023-ban kerültek be a hírekbe, amikor együttműködési megállapodást kötöttek a Jobbikkal. Az együttműködés „sikere” szemmel látható: a Jobbik az Európai Parlamenti választáson az egyszázalékos támogatottságot sem érte el.
