Szokatlan tételre bukkant a Mandiner egy internetes árverésen. A szabadságharc után halálra ítélt, majd kegyelmet kapó író, újságíró, Obersovszky Gyula személyes tárgyaira lehet licitálni. A sírkeresztjén szereplő tábla mellett
egy bronzplakett is szerepel a tételben, amely a forradalom hősét ábrázolja, valamint a 2001-ben neki ítélt Táncsics-díj is.
Obersovszky Gyula 2001-ben bekövetkezett halála után sokan múzeummal akartak emléket állítani az írónak, újságírónak, ám most a forradalmár hagyatékának egy részét 46 ezer forintos kikiáltási ár mellett tennék pénzért.
Obersovszky Gyula újságíróként dolgozott 1956-ban, október 23-án pedig ott volt a Magyar Rádió épületénél, ahol kezdetét vette a szabadságharc. Másnap megalapította és főszerkesztőként jegyezte az Igazság című napilapot, amelyet az Erzsébet körút egyik házában szerkesztett a munkatársaival.
Az Igazságot később a forradalom résztvevői a legtisztább újságnak nevezték.
A november negyedikei orosz invázió után már nem jelentek meg újságok Pesten, egyedül az Igazság. Habár ekkor már pufajkások és orosz katonák vadásztak a forradalmárokra, Obersovszkyék még november 7-én is megjelentették az Igazságot, majd ő maga Élünk, később Vagyunk címmel készített illegális kiadványt. Obersovszky Gyulát is perbe fogta a kommunista rezsim, első fokon három év börtön kapott izgatásért, másodfokon viszont halálbüntetést szabtak ki rá.
A felesége idegösszeroppanást kapott, kórházba került, a három gyermeküket vidéken helyezték el ismerősöknél, rokonoknál.
A nemzetközi tiltakozás hatására – Ernst Hemingway, Albert Camus és Pablo Picasso is felszólalt Obersovszky és társai érdekében – végül a Kádár-rezsim eltekintett a bitófától, Obersovszky pedig hosszú évekre börtönbe került. 1963-ban szabadult, ettől kezdve a titkosrendőrség figyelte, és végül a Sportfogadás nevű lapnál dolgozhatott, de a neve nem szerepelhetett az impresszumban. Egészen 1989-ig nem írhatott saját nevén. A rendszerváltás után újraindította az Igazságot, ám csalódnia kellett, mert nem kapott elegendő anyagi támogatást hozzá. Mégis folytathatta volna, ám saját elmondása szerint nemet mondott arra, mikor Horn Gyula ajánlott fel milliókat.
Obersovszky Gyula 74 éves volt 2001 tavaszán, és büszkén készült arra, hogy március 15-én átveheti a Táncsics Mihály-díjat, az egyik legrangosabb elismerést, amelyet újságíró kaphat. A díjátadó előtt hunyt el, ott már csak a halálhírét tudták közölni az egybegyűltekkel. A halála után többen emlékmúzeumot terveztek annak az embernek, aki Dávid Ibolya egykori MDF-es politikus szerint a nemzet élő lelkiismerete volt. A múzeum nem született meg, most pedig nemcsak Obersovszky Táncsics-díja, de még a sírkeresztjének táblája is árverésre került.
Borítókép: Obersovszky Gyula sírkeresztjének táblája mellett a Táncsics-díját is pénzzé tennék (Forrás: Wikipedia/Arcanum/Új Magyarország.)
