Megvan a négy dolog, amely halálra sokkolja a magyarokat

Fejfájást, magas vérnyomást, szorongást, de akár álmatlanságot is okozhat a félelem.

illusztráció Fotó: Shutterstock

Az egyik ilyen a tériszony, amit idegen nevén akrofóbiának neveznek, és amely a magyar lakosság 36 százalékát érinti. Megjegyzik, a magasságoktól való félelem nemcsak akkor jelentkezhet, amikor valaki egy hegytetőn vagy egy kilátótoronyban áll, hanem olyan hétköznapi helyzetekben, amikor egy felüljárón át próbál eljutni valahova. Akik félnek a magaslatoktól, fizikai tüneteket is észlelhetnek magukon, ilyen a szédülés, az izzadás vagy akár a szorongás.

Aztán ott van a pókoktól való rettegés, amit arachnofóbiának is hívnak, a magyarok félelemlistáján ez a második rettenet, amely a lakosság 23 százalékát érinti. Igaz, a pókok többsége idehaza nem bánt, de ennek ellenére elég sokan menekülőre fogják, amikor meglátnak egy nyolclábút. Megjegyzik azt is, hogy a pókiszonyban szenvedők akár már attól is szorongani kezdenek, ha csak fotón pillantják meg az állatot.  

A magyarok húsz százalékát érinti a fogorvosi beavatkozásoktól való félelem, így talán már nem is annyira meglepő, hogy miért híres a magyar nemzet az elhanyagolt szájhigiénéjéről. Ez a félelem egyébként gyakran a gyerekkori rossz tapasztalatokból fakad. Van, aki már a fogorvosi rendelő szagától émelyeg, nem beszélve a fúró hangjától. Hozzáfűzik, ebben a szorongásban benne van az is hogy elveszítjük az irányítást, azaz kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk. Ez aztán oda vezet, hogy az emberek inkább nem mennek fogorvoshoz, ami nem feltétlenül segíti az egészséges szájhigiénét. 

A klausztrofóbia, azaz a zárt terektől való félelem szintén a magyarok húsz százalékát érinti, ők egy liftben légszomjat, de akár szédülést, szapora szívverést is érezhetnek, ami eléggé megnehezítheti a hétköznapokat.

További érdekesség az ügyben, hogy a fóbiák inkább a nőket sújtják, ugyanis a férfiak 30 százaléka azt vallja, hogy nem félnek semmitől, míg a nők 16 százaléka állítja ugyanezt. Egyébként a félelmek összefüggésben állnak az iskolázottsággal is. Az alacsonyabb végzettségűek 14 százaléka azt állítja, hogy több fóbiával élő embert is ismer.