A mindennapi stressz, a traumák, a genetika, a toxikus környezet, önpusztító életmód – könnyen a saját ellenségünkké válhatunk, anélkül, hogy észrevennénk, hiszen a felsoroltak mindegyike veszélyt jelent a mentális állapotunkra. A stressz növelheti a szorongás és a depresszió kockázatát, rettenetesen alattomos, hiszen észrevétlenül hatol be a hétköznapok forgatagába, és ha néha fel is tűnik, az ember gyorsan megszokja, ami aztán egy folyamatosan lefelé gyűrűző spirállá változtathatja az életünket.
Ezen nem segítenek a hirtelen bekövetkező traumatikus események – baleset, erőszak, halál a környezetben –, a genetikai tényezők, a toxikus munkahelyi környezet, és végképp nem tesz jót, ha valaki a stresszt illegális vagy éppen legális függőséget okozó szerekkel próbálja oldani. A tágabb környezeti tényezőkről nem beszélve, vegyük csak a hosszú bezártságot a pandémia ideje alatt, a szomszédban zajló orosz–ukrán háborút, az inflációs helyzetet vagy akár a közösségi média hatásait.
Utalhat a lelki egészség negatív változásaira, ha azt tapasztalja, hogy inkább az egyedüllétet választja a közösség helyett, ha úgy érzi, nincs energiája, ha csökken a teljesítménye, folyamatos önértékelési problémákkal küzd, vagy éppen koncentrációs gondjai vannak. A jó hír, mindez megoldható, de azért ne várja a sült galambot a kanapén ülve. Katona Katalin, a Pszichológus13 Központ vezetője hét tippet is adott a Magyar Nemzet olvasóinak, ha úgy érzik, a kötélidegeik utolsó utáni szálai pattannak el mostanában.
1. Ép testben ép lélek
– Kezdjük a fizikai alapokkal! Gondoljuk át a három legfontosabb dolgot: az étkezésünket, az alvásunkat és hogy megfelelően strukturált-e a napunk – hívja fel a figyelmet a pszichológus. Azt javasolja, ha úgy érezzük, hogy valahol be kell avatkozni, azt igyekezzünk a saját igényeinkhez igazítani és ne az épp aktuális divatdiétákat vagy divatsportokat kövessük, hiszen azzal csak több szenvedést okozhatunk magunknak. Kezdetnek az sem rossz, ha a buszon való nyomorgás helyett mindennap sétálunk inkább néhány megállót.
2. Kerüljön fel a saját fontossági listájára!
Már vagy kétszáz évvel ezelőtt leírták a kiégés jeleit, amelyeket akkoriban elsősorban azoknál tapasztaltak, akik emberekkel, gondoskodással foglalkoztak: egészségügyi dolgozók, szociális szférában tevékenykedők, betegápolók, idősgondozók, anyukák voltak már akkor is érintve. – Aki minden energiáját másra fordítja, az nem lesz jól lelkileg. A nemet mondás, a határhúzás a hétköznapi kapcsolatainkban is nagyon fontos – részletezi a központ vezetője. – Helyezze előtérbe legalább néha a saját igényeit, de legalábbis kezdjen el azon gondolkodni:
Mire lenne szüksége ahhoz, hogy jól legyen?
3. Jó emberek, jó érzések
– Hogy az ember társas lény, nemcsak egy mondás, hanem egy szociálpszichológiai alapvetés – emlékeztet a pszichológus, de gyorsan fel is hívja a figyelmet arra, hogy nem mindegy, kinek a társaságában vagyunk. Azt mondja, érdemes átgondolni a kapcsolatainkat is, ugyanis inspirálhatnak, de akár energiavámpírként is hathatnak ránk a barátaink és a kollégáink is. – Szabályozzuk ezeket a kapcsolatokat: merjünk nemet mondani, ha nincs kedvünk a szabadidőnket az illetővel tölteni, állítsuk le a beszélgetést, ha a téma számunkra már sok, megterhelő. Fordítsuk kapacitásaink nagyobb részét azokra, akikkel valóban jól érezzük magunkat – javasolja a szakértő.
4. Szenvedéllyel csinálja
Azt azért nem lehet mondani, hogy bármit is csinál, mindent hatalmas szenvedéllyel kell véghez vinni, de jó megoldás lehet, ha kipróbál valami újat. – Ez lehet bármi, amibe kíváncsisággal, szenvedéllyel és jókedvvel veti bele magát: főzőtanfolyam vagy otthon új, különleges receptek kipróbálása a maga kedvére, túracsoportokhoz csatlakozás, olvasókörhöz csatlakozás. Fontos, hogy ezeket tudjuk illeszteni a napi, heti rutinunkba, és ne extrém módon haladja meg a képességeinket. A cél a feltöltődés, önmagunk megtapasztalása – hangsúlyozza Katona Katalin.
5. Tetszik vagy sem, az elég jó az pont jó
– Ma már az élet sok területén sok ember alkalmazza egyre tudatosabban azt a filozófiát, hogy ,,nem kell a tökéletes, jó az elég jó is”. És valóban. Valaminek a tökéletessége ugyanis nagyon szubjektív, mindenkinek más például a tökéletes torta – részletezi a pszichológus. Egyúttal arra is rávilágít, hogy roppant energiaigényes egy téren tökéletesnek lenni, amire nagyon jó példa a munka és a magánélet egyensúlyának felborulása. Megmagyarázta:
Az »elégjóság« azt is jelenti, hogy elfogadom a hiányosságaimat, azokat képes vagyok önmagam részeként kezelni úgy, hogy nem élek meg közben mardosó szégyenérzetet.
6. A rossz érzések is érzések, ne fojtsa el őket
Egyáltalán nincs rendben, de a helyzet az, hogy a rossz érzések szabályozását nagyon rosszul tanultuk és tanítjuk: ne sírj, ne legyél dühös, tartsd vissza a haragod, de közben a valóság az, hogy az érzések kialakulását nem tudjuk megakadályozni. Van itt valami azonban, amit tudunk befolyásolni.
A külvilág felé való megjelenést tudjuk szabályozni.
– És ez a lényeg. Szabad megélni és kifejezni a haragot, bánatot, csalódottságot is, ha képesek vagyunk az indulatainkat szabályozni, konstruktív megoldásokat felkínálni a probléma rendezéséhez. Ez egy tanulható, fejleszthető képesség, érdemes időt szánni rá – hívta fel a figyelmet a szakértő.
7. Delegálja a feladatokat
Ismerjük fel és merjünk bevonni másokat, ha összecsapnak felettünk a hullámok, delegáljuk a feladatokat akár a családban, akár a munkahelyünkön. – Merjünk segítséget kérni, ha úgy érezzük, maguk alá temetnek a kötelességeink, és böngésszük kevesebbet a közösségi médiát – javasolta végezetül a Pszichológus13 Központ vezetője, Katona Katalin.
Több mint harminc éve minden október 10-én tartjuk a lelki egészség világnapját. A világnap célja a figyelemfelkeltés, a mentális zavarokhoz kapcsolódó előítéletek elleni harc és a lelki egészség középpontba állítása. Azonban az Egyesült Nemzetek Szervezete 2013 óta nem csak ezen napon, hanem egész októberben különböző programokkal hívja fel a figyelmet a lelki egészség megőrzésének jelentőségére.
