– Idei évre az Együttműködő nemzet éve jelszóval a határon túli magyarság hálózatainak fejlesztését határozta meg célként a nemzetpolitikában. Az ezen célokból indult programok hogyan teljesítettek eddig 2024-ben?
– A nemzeti összetartozás érzése ma erősebb, mint valaha. Ugyan már túl vagyunk ennek a naptári évnek a felén, de a nemzetpolitika egy kicsit olyan, mint az iskolai tanév. Mivel a legtöbb nemzetpolitikai program célzottjai a gyerekek és a fiatalok, ezért hiába január elsejével határoztuk meg például az Együttműködő nemzet éve programot is, a programjaink java része úgy épül fel, hogy az iskolai tanévnél kezdődik és a következő tanév végén fejeződik be. Egyébként a politikai év is hasonló, mert a politikai évad is most szeptember legvégén kezdődik el. Eléggé zsúfolt nyáron vagyunk túl, az ősz pedig azt jelenti, hogy elkezdődik a parlamenti időszak: a költségvetési törvény tervezete a parlament elé kerül, így ez a néhány hónap a nemzetpolitika szempontjából jelentős lesz.
Elkezdődtek azok a programok, amelyek az iskolai tanévhez alkalmazkodnak.
Például a Határtalanul program, ahol nemsokára meg fogjuk hirdetni a nyerteseket, szeptemberben kiutaztak állomáshelyeikre a Petőfi Sándor-program és a Kőrösi Csoma Sándor-program új ösztöndíjasai is. Reméljük, a következő költségvetési törvénnyel hasonló mértékben tudjuk folytatni a nemzetpolitikai munkánkat, mint idén, ugyanis ez elengedhetetlen: most már 14 éve érzi azt a határon túli magyarság, hogy a kormány felelősséget visel sorsuk iránt.
– Az idei EP-választások eredményében enyhe jobbra tolódás figyelhető meg. Ön szerint a határon túli magyaroknak ebben a ciklusban várható ebből valami előnyük?
– Sajnos mi azt látjuk, hogy az Európai Unió a nemzeti kisebbségek ügyeivel vagy nem foglalkozik, vagy próbálja eltolni magától, mondván, hogy intézzék el a kérdést az országok egymás között. Holott mi húsz évvel ezelőtt abban a hiszemben csatlakoztunk az unióhoz, hogy mivel tagok leszünk, azokkal az államokkal, akik velünk egy időben vagy utánunk csatlakoztak, a probléma meg fog oldódni. Nem így történt.
Persze azt a mondást sem kell elfelejtenünk, hogy „segíts magadon, és az Isten is megsegít”.
Olyan módon kell megerősítenünk a nemzetünket, hogy magunkon tudjunk segíteni. A cél az, hogy a nemzetrészek egymást tudják támogatni, és a kormány egy olyan védőhálót tudjon nyújtani minden magyarnak, amire bármikor számíthatnak. Érezzék, hogy Magyarország van annyira erős, hogy biztosak legyenek benne: őket semmiféle bántalmazás nem érheti. Ennek érdekében azonban fontos, hogy a magyarság politikai intézményrendszerét is folyamatosan erősítsük a Kárpát-medencében, minden utódállamban. Ez azt jelenti, hogy mind helyi, megyei, tartományi vagy országos szinten olyan magyar pártoknak kell lenniük, amelyek képesek arra, hogy a választók és a magyarság érdekeit minden szinten képviselni tudják az adott országban.