Jó eredményeket értek el a magyar diákok a tavalyi nemzetközi digitális kompetenciamérésen, eredményeik meghaladják a résztvevők átlagát – mondta a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára. Balatoni Katalin az International Computer and Information Literacy Study (ICILS) számítógépes és információs műveltségmérés eredményét ismertető sajtótájékoztatón azt mondta:
ahhoz, hogy a magyar diákok ilyen jó eredményt mutassanak fel, hosszú távú munkára és stratégiai tudatosságra van szükség.
– Ehhez két stratégia szolgál alapul: Magyarország digitális oktatási stratégiája, valamint a köznevelési stratégia. Mindkettő kiemelten foglalkozik a gyermekek digitális kompetenciájával, az infrastruktúra-fejlesztéssel és a pedagógusok digitális ismereteinek bővítésével – hangsúlyozta. Jelezte, ezekhez komoly fejlesztések is társultak: az iskolákban széles sávú internet érhető el, folyamatos a tanulók eszközellátása, valamint széles körben érhetők el digitális tananyagok, audiovizuális tartalmak a köznevelési portálon.
Eszközök tízezrei segítenek
Balatoni Katalin ismertetése szerint
2017–2020-ban európai uniós forrásból 45 ezer notebookot, 24 ezer tanulói tabletet, háromezer interaktív panelt, 15 ezer Lego robotot és tabletet, több száz drónt, 3D-s nyomtatót és humanoid robotot, több mint hatezer asztali számítógépet és 3200 tanulói notebookot szereztek be és juttattak el a köznevelési intézményekhez.
– Ezeken felül a koronavírus-járvány ideje alatt további 26 ezer eszközt biztosítottunk rászoruló diákoknak, valamint 2022–2024-ben újabb 200 milliárd forint hazai forrásból kaptak és kapnak az 5. és 12. évfolyamos diákok notebookot – mondta a helyettes államtitkár.
Balatoni Katalin beszámolt arról is, hogy nagy hangsúlyt helyeztek a pedagógusok felkészítésére; több tízezer pedagógus vett részt olyan továbbképzéseken, amelyek a digitális kompetenciájukat bővítették. Erősítették a digitális tartalomfejlesztést is, az oktatáshoz és tanuláshoz szükséges tartalmak – okostankönyvek, audiovizuális tartalmak, térképek – megtalálhatók a köznevelési portálon. Továbbá
az országban 180 okostanterem épült, amelyeket 37 ezer tanuló használ
– ismertette. Úgy véli, ezek a fejlesztések mind hozzájárultak a mostani eredményekhez, továbbá fontosnak nevezte, hogy a magyar tanulók rendszeresen megmérettessék magukat a különböző felmérésekben, hiszen ezek eredményei a különböző stratégiák visszacsatolásaként is értelmezhetők.
34 ország vett részt a mérésben
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke elmondta, az ICILS-mérést tavaly április–májusban tartották 34 ország részvételével, Magyarország első alkalommal vett részt a 8. évfolyamos tanulók számítógépes és információs műveltségét, továbbá az informatikai gondolkodását vizsgáló eseményen, 155 iskola 179 osztályából 3491 tanuló töltötte ki az online feladatokat. Az OH elnöke közölte, ha vannak átfogó kormányzati elképzelések, stratégiák, akkor az eredmények is jönni fognak. Kitért arra, hogy az elmúlt négy évtizedben a számítástechnikai és informatikai fejlődés nagy hatást gyakorolt a világunkra.
Az ICILS-mérés azokkal az alapvető képességekkel foglalkozik, amelyekhez a diákoknak feltétlenük szükségük van ahhoz, hogy a 21. században képesek legyenek információt szerezni tanulmányaikhoz, később pedig a munkájukhoz.
A szakember szerint az ICILS-vizsgálat összevethető adatokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a ma fiataljai hogyan állnak a digitális kultúrával, de segít abban is, hogy nyomon követhető legyen a fejlődés.
Jelentősen magasabb a magyarok pontszáma
Velkey Kristóf Gábor, az OH köznevelési elemzési főosztályának vezetője kitért arra, hogy az ICILS-mérés két panelja közül a magyar diákok csak az egyik, a számítógépes és információs műveltség területen indultak, amely azt vizsgálja: a tanulók hogyan tudják a számítógépet kutatásra, kreatív ötletek megvalósítására és kapcsolattartásra használni otthon, az iskolában vagy saját közösségükben. Ismertetése szerint
a magyar diákok 505 pontos átlageredménye 29 ponttal, szignifikánsan és jelentősen meghaladja a mérésben részt vevő országok átlagát (476 pont).
A mérésben részt vevő országok átlagához (34 százalék) hasonlóan a magyar tanulók többsége (44 százalék) – a mérési skálán meghatározott négyből – a 2. (átlagos) szinten teljesített, 20 százaléka pedig a 3. vagy a 4. szintet is elérte (az ICILS-átlag 15 százalék). – Az eredmények alapján Magyarországon a tanulói teljesítményt – hasonlóan más országokhoz – jelentősen befolyásolja a tanulói háttér, vagyis a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása vagy az otthon található könyvek száma – mondta Velkey Kristóf Gábor, hozzátéve: hasonló összefüggés figyelhető meg az informatikai eszközök és infrastruktúra esetén, valamint abban, hogy az iskolában tanítási órákon mire és hogyan használják a digitális eszközöket. Azoknak a tanulóknak, akiknek az otthonában kettő vagy több számítógép is elérhető, 36 ponttal magasabb eredményt értek el azoknál, akiknél otthon ennél kevesebb számítógép van. Ez a különbség az összes részt vevő ország közül Magyarországon a második legmagasabb (59 pont).
Hasonlóképpen 44 ponttal magasabb lett azoknak a diákoknak az eredménye, akik számára a számítógép mindig elérhető volt otthon az iskolai feladatok elvégzéséhez, mint azoknak, akik számára nem (Magyarország: 53 pont).
– A mérésben részt vevő országok többségében a lányok eredményesebben teljesítettek a fiúknál; az eredmények szerint Magyarországon nem figyelhető meg szignifikáns különbség a nemek teljesítménye között – ismertette a szakember.
