Átfogó stratégia eredménye a diákok jó teljesítménye

A magyar tanulók átlagon felül teljesítettek.

Budapest, 2015. október 2. Tanulók Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára tanóráján, amelyen főként az egészséges életmódról beszélgettek a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban 2015. október 2-án. Az óra utáni sajtótájékoztatón az államtitkár a világ legnagyobb tanórája elnevezésű, az ENSZ által életre hívott kezdeményezésről beszélt. MTI Fotó: Marjai János Fotó: Marjai János

34 ország vett részt a mérésben

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke elmondta, az ICILS-mérést tavaly április–májusban tartották 34 ország részvételével, Magyarország első alkalommal vett részt a 8. évfolyamos tanulók számítógépes és információs műveltségét, továbbá az informatikai gondolkodását vizsgáló eseményen, 155 iskola 179 osztályából 3491 tanuló töltötte ki az online feladatokat. Az OH elnöke közölte, ha vannak átfogó kormányzati elképzelések, stratégiák, akkor az eredmények is jönni fognak. Kitért arra, hogy az elmúlt négy évtizedben a számítástechnikai és informatikai fejlődés nagy hatást gyakorolt a világunkra. 

Az ICILS-mérés azokkal az alapvető képességekkel foglalkozik, amelyekhez a diákoknak feltétlenük szükségük van ahhoz, hogy a 21. században képesek legyenek információt szerezni tanulmányaikhoz, később pedig a munkájukhoz. 

A szakember szerint az ICILS-vizsgálat összevethető adatokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a ma fiataljai hogyan állnak a digitális kultúrával, de segít abban is, hogy nyomon követhető legyen a fejlődés.

Jelentősen magasabb a magyarok pontszáma

Velkey Kristóf Gábor, az OH köznevelési elemzési főosztályának vezetője kitért arra, hogy az ICILS-mérés két panelja közül a magyar diákok csak az egyik, a számítógépes és információs műveltség területen indultak, amely azt vizsgálja: a tanulók hogyan tudják a számítógépet kutatásra, kreatív ötletek megvalósítására és kapcsolattartásra használni otthon, az iskolában vagy saját közösségükben. Ismertetése szerint 

a magyar diákok 505 pontos átlageredménye 29 ponttal, szignifikánsan és jelentősen meghaladja a mérésben részt vevő országok átlagát (476 pont). 

A mérésben részt vevő országok átlagához (34 százalék) hasonlóan a magyar tanulók többsége (44 százalék) – a mérési skálán meghatározott négyből – a 2. (átlagos) szinten teljesített, 20 százaléka pedig a 3. vagy a 4. szintet is elérte (az ICILS-átlag 15 százalék). – Az eredmények alapján Magyarországon a tanulói teljesítményt – hasonlóan más országokhoz – jelentősen befolyásolja a tanulói háttér, vagyis a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása vagy az otthon található könyvek száma – mondta Velkey Kristóf Gábor, hozzátéve: hasonló összefüggés figyelhető meg az informatikai eszközök és infrastruktúra esetén, valamint abban, hogy az iskolában tanítási órákon mire és hogyan használják a digitális eszközöket. Azoknak a tanulóknak, akiknek az otthonában kettő vagy több számítógép is elérhető, 36 ponttal magasabb eredményt értek el azoknál, akiknél otthon ennél kevesebb számítógép van. Ez a különbség az összes részt vevő ország közül Magyarországon a második legmagasabb (59 pont). 

Hasonlóképpen 44 ponttal magasabb lett azoknak a diákoknak az eredménye, akik számára a számítógép mindig elérhető volt otthon az iskolai feladatok elvégzéséhez, mint azoknak, akik számára nem (Magyarország: 53 pont). 

– A mérésben részt vevő országok többségében a lányok eredményesebben teljesítettek a fiúknál; az eredmények szerint Magyarországon nem figyelhető meg szignifikáns különbség a nemek teljesítménye között – ismertette a szakember.