„A gyermekemnek még soha nem volt része ilyen élményben, mint ez a négy napig folyamatosan tartó történelemóra” – írta egy szülő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának (NKE NITK) terepgyakorlatáról, melynek részleteit Nánay Mihály, a kar rektori megbízottja ismertette lapunkkal. Elmondása szerint akkora érdeklődés mutatkozott a délvidéki és az erdélyi terepgyakorlatra Orosházától Győrig, hogy a legjobb jelentkezőket ki kellett válogatniuk a motivációs levelek alapján.
Délvidék történelme
A délvidéki kirándulást az ország különböző szegleteiből érkező résztvevők egy ismerkedős játékkal kezdték, majd ezt követte a szakmai program. A terepgyakorlaton a történelemre fókuszálva, bejárták a teljes Délvidéket. Megnézték Bácskát, Szabadkát és annak szecessziós városmagját, majd a helyi magyarok vendégszeretetét élvezve, Tóthfaluban szálltak meg. Ezután a délvidéki magyar sors szomorú helyszínére, Csúrogra érkeztek, ahol az 1944–45-ös szerb partizánvérengzések emlékhelye található, amelyet megkoszorúztak, és egy dokumentumfilmet is megnéztek az itt történt vérengzésről.
Innen vették az irányt Nándorfehérvár felé, közben pedig megálltak Zimonyban, ami a magyar királyság határvárosa volt, majd átkelve a Száván eljutottak Belgrád belvárosába, a Kalemegdan-parkba, ahol a nándorfehérvári vár falai között jártak, és Hunyadi János nyomába szegődtek.
Aznap este még Székelykevére is elértek, amely a világ legdélebbi, magyar többségű települése.
Itt meghallgathatták a legendás Dani Zoltán előadását, így élhették át a velünk élő történelmet. Dani Zoltán ugyanis az 1999-es délszláv háborúban harcolt Szerbiában a szerb hadsereg légvédelmi tisztjeként. Ő volt az, aki kiiktatta az egyik – radarok által elvileg láthatatlan – F–117-es amerikai lopakodó repülőgépet.
Ezután megtekintették a festői galambóci várat, végighaladtak a Vaskapu-szoros szerb oldalán, majd motorcsónakkal fedezték fel a szurdok leglátványosabb szakaszait, Széchenyi István nyomdokain.
Herkulesfürdői emlék
Az utat dokumentumfilmek megnézése és tanári előadások tarkították, egyes településeken pedig a diákok térképes városbejáró feladatlapokat oldottak meg, hogy ők maguk is a terepgyakorlat aktív részeseivé váljanak. Az utolsó estét Herkulesfürdőn töltötték, ahol az NKE-t mutatták be az érdeklődőknek az egyetem jelenlegi hallgatóinak segítségével. A helység óvárosa különleges élményt jelentett, hiszen gyönyörű neoreneszánsz fürdőpaloták állnak a fantasztikus Cserna-völgyben, az igazi kárpáti hegyvidéki tájon. – Sajnos a paloták eléggé romos állapotban vannak, mert a román állam nem tesz velük semmit. Ez az elmúlás és Trianon kérdését hozza elő a látogatókból – jegyezte meg Nánay Mihály.
A kirándulás végén a program résztvevői Temesvárra látogattak, amelynek története egészen a középkorig nyúlik vissza, az utolsó állomás pedig az aradi vértanúk emlékhelye volt. A hősökről szóló megemlékezést koszorúzás követte. Itt hirdették ki az eredményt is a terepgyakorlatok feladatainak összesítése után. A rektori megbízott hangsúlyozta:
a visszajelző kérdőíveken egyöntetűen pozitív élményekről számoltak be a résztvevők. A program abban is elérte a célját, hogy sikerült modellezni egy leendő terepgyakorlatot, és bemutatni az egyetemen alkalmazni kívánt szakmódszertant.
A diákok érdeklődését felcsigázta az egyetemi élet, illetve beszéltek arról, kinek érdemes a különböző szakokat választania, így az eseménynek volt egy pályaválasztási tanácsadás jellege is. A terepgyakorlaton a diákok egy részének az élményszerű programok tetszettek a legjobban, a személyes beszámolók hatottak rájuk a leginkább, másokat a Vaskapu lenyűgöző látványa ragadott meg, sokan pedig a nándorfehérvári várlátogatást kedvelték a legjobban. A városbejáró feladatlapok közül a szabadkai nyerte el a legtöbb diák tetszését. Sokak számára megindító volt a csúrogi megemlékezés, mert az ott történtekről addig semmit sem tudtak, de a buszban vetített dokumentumfilm is nagyban hozzájárult az átéléshez.
Pozitív visszajelzések Erdélyből is
A délvidékin kívül ötnapos, nagyon szerteágazó terepgyakorlat zajlott Erdélyben, amelyet Gruber László, Magyarország egyik legkiválóbb földrajztanára vezetett, aki az NKE földrajz tanszékét fogja erősíteni. Ennek a terepgyakorlatnak a résztvevői főleg Székelyföld tájain jártak, de Brassót is útba ejtették. Olyan gyönyörű természeti látnivalókat néztek meg, mint a Békás-szoros, a Szent Anna-tó, a torjai Büdös-barlang és a parajdi Só-szoros. Ezek kifejezetten azok az úti célok, amelyek földrajzi és geomorfológiai elmélyülést tettek lehetővé, de a klasszikus történelmi és kulturális látnivalók sem maradtak ki, legyen szó a csíksomlyói kegytemplomról vagy a madéfalvi veszedelem emlékhelyéről. – Érdemes az NITK Facebook-oldalára is ellátogatni, mert egészen művészi fényképekkel dokumentálták az eseményeket. Nagyon pozitív visszajelzéseket kapott kollégám a diákoktól és a szülőktől is – tudatta a rektori megbízott.
Nánay Mihály kiemelte: a terepgyakorlat az NKE NITK hallgatóinak lesz egy jövőbeli feladattípus, mert az a céljuk, hogy az egyetemisták ne csak a négy fal között, elméletben tanulják a történelmet és a tanári hivatást.
Egyfelől tanári praxis szerezhető, hogy milyen feladatokat és programokat érdemes egy osztálykiránduláson beiktatni, másfelől pedig egy téma tartalmát három dimenzióban lehet érzékelni és megtapasztalni, ami elmélyültebb és több szempontú tudást tud adni
– mutatott rá.
