A saját felmérési eredményét nevezte félrevezetőnek Hann Endre a Klubrádió csütörtök reggeli műsorában. A Medián ügyvezetőjét a cég friss közvélemény-kutatásáról kérdezték, amely szerint 11 százalékkal vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt.
Hann Endre előbb arról beszélt, hogy nem Magyar Péterék erősödtek, hanem a Fidesz gyengült, de a kormánypárti szavazók nem „áramlottak át” a Tiszához,
supán elbizonytalanodtak. A Medián vezetője aztán konkrétan lenullázta a saját felmérésük hitelességét, amikor azt fejtegette, hogy a Fidesz látszólagos gyengülése az elmúlt másfél évtizedben mindig abban mutatkozott meg, hogy valamivel kevesebb volt a biztos szavazójuk.
Majd így folytatta:
Most is kevesebb, ezért van olyan nagy különbség a választani tudó biztos szavazók körében. Ugye ezt emelik ki a hírek, ezt a 11 százalékos különbséget, ami azért egy kicsit félrevezető, mert egy kisebb mintarészre vonatkozik, ezért nagyobb a hibahatára is.
Hann Endre lényegében azt is elismerte, hogy a kutatások manipulálni tudják a közvéleményt, a választók pártpreferenciáját.
A Medián ügyvezetőjének okfejtése szerint amíg hónapról hónapra a kormánypártok fölényes előnyét mérték a kutatócégek, az unalmas volt, senki nem figyelt rájuk, majd amikor megjelent az első felmérés , amelyben a Tisza Párt beérte vagy hajszállal meg is előzte a Fideszt, onnantól fontos témává vált, hogy van egy új kihívója a hatalmon lévőknek.
Hann úgy fogalmazott, hogy a közvélemény-kutatásoknak van befolyásoló hatásuk, mert felhívják a figyelmet egy változásra. A „bandwagon effect” kifejezést említette, ami azt jelenti, hogy az ilyen felmérések hatására az emberek szívesebben „felszállnak arra a vonatra”, ami a többség szerint jó irányba megy, vagyis csatlakoznak egy tendenciához, esetünkben a Tisza Párt erősödéséhez.
A fenti gondolatmenettel Hann Endre gyakorlatilag igazolta azt a korábbi információnkat, hogy létrejött egy manipulációs kerekasztal, vagyis a baloldali közvélemény-kutató cégek szervezetten, összehangoltan befolyásolják a közvéleményt. Lényegében ennek a politikai menetrenden alapuló ütemezett összjátéknak tudható be, hogy a szóban forgó intézetek – a Medián mellett a 21 Kutatóközpont, a Publicus, az Idea, a Republikon és a Závecz –egymáshoz igazított „méréseikkel” hirtelen a Tisza Párt vezetését mutatták ki az elmúlt két hónapokban.
Velük ellentétben más közvélemény-kutatók, mint például a Nézőpont Intézet és a Századvég egészen más eredményeket mértek. Az előbbi november közepén hozta nyilvánosságra a legutóbbi kutatását, amely szerint a legvalószínűbb listás eredmény bázisán októberhez képest 11 százalékpontról 12 százalékpontra emelkedett a Fidesz előnye a Tisza Párthoz képest.
Összevetve ezt az eredményt a Medián mostani felmérésével, 23 százalékos eltérés mutatkozik a két cég pártpreferencia-kutatása között, ami messze a hibahatárok feletti, tehát mindkettő egyszerre nem lehet valós.
Hann Endre fentebb idézett magyarázkodásából kiindulva, amely a Medián csalóka felméréséről szól, illetve figyelembe véve, hogy bevallottan a közvélemény befolyásolását célozzák a Tisza Párt fölényes vezetését vizionáló kutatások, kijelenthető, hogy a valós helyzetet nem a baloldali cégek eredményei mutatják.
