A balatonfűzfői gyárat szemelhették ki azok a külföldiek, akik Ukrajnának akartak lőszert gyártani Magyarországon

Külföldi állampolgárok egy magyar hadiipari létesítményben szerettek volna lőport, lőszert és robbanóanyagot gyártani, amit aztán Ukrajnába akartak vinni, ám a kísérletet a hazai elhárítás feltárta és megakadályozta. Az állami, kormányzati szereplők azt eddig nem árulták el, hogy a terv kiötlői melyik hazai gyárat próbálták megszerezni. Lapunk sorra vette a szóba jöhető lehetőségeket, s végül csak egy maradt: a balatonfűzfői üzem, amelynek közelmúltja több érdekességet is rejt.

Kijev, 2024. december 6. Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvételén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lerója kegyeletét az elesett ukrán katonák emlékhelyénél a fegyveres erõk napja alkalmából Kijevben 2024. december 6-án. MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat Fotó: -

Arról nem tudtunk információt szerezni, hogy pontosan kik próbálták megkörnyékezni a balatonfűzfői gyárat, azt azonban már az elmúlt évek sajtóbeszámolói alapján is pontosan lehet tudni, hogyan alakult a gyár közelmúltbeli története és kik bukkantak fel a fűzfői üzem körül.

Ők a magyar kulcsfigurák

Majdhogynem köztudomású, hogy Balatonfűzfőn nagyjából száz évvel ezelőtt kezdődött meg a lőporgyártás, ám az üzemről az utóbbi években nem a régi hírnév vagy az új gazdasági sikerek, inkább fiaskók, botrányok miatt lehetett hallani. Érdekes, hogy a kulcsfigurák személye ezzel együtt sem változott.

A Nitrokémia lőporüzletágát 2004-ben privatizálták, a vevő egy bizonyos Rexplo 21 Kft. lett. A cég azonban pár év alatt a felszámolás sorsára jutott, a vagyontárgyakat, vagyis a gyárat 2011-ben megvásárolta a Mil-Exim Bt. A két cég a nyilvánosság előtt jórészt ismeretlen lehetett, egymás számára viszont biztosan nem volt az. 

A Rexplo 21 ügyvezetői posztját ugyanis éveken át Csala József töltötte be, de a férfi Gyimesi Erzsébettel együtt felbukkant a cég tulajdonosi hátterében is. A Mil-Eximnél megint csak velük találkozunk: a céget egy időben Gyimesi Erzsébet és Csala Tamás jegyezte, akik egyébként – a Veol korabeli cikke szerint – minden bizonnyal Csala József felesége és fia. Később Csala József maga is beszállt tulajdonosként az akkor már kft.-ként működő Mil-Eximbe.

Felkavarodott a lőpor

A Mil-Exim 2013-ban majdnem egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert uniós pályázaton, hogy lőszer gyártására és tárolására alkalmas, úgynevezett speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központot alakítson ki Balatonfűzfőn. A beruházás összértéke nem kevesebb, mint 2,4 milliárd forint volt. Csala József egy korábbi nyilatkozata szerint a fejlesztés megvalósult, és úgy tervezték, hogy 2016 tavaszán megindul a gyártás is. A hír helyben félelmet, felháborodást váltott ki.

A sajtó azonban egészen más ok miatt foglalkozott a fűzfői lőporgyárral: az uniós pályázatnál tapasztalt szabálytalanságok miatt 2016-ban nyomozás indult, majd az ügyészség 2019-ben vádat emelt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt. Az egyik vádlott a már említett Gyimesi Erzsébet volt. A 2020-as elsőfokú ítélet szerint a pályázathoz valótlan tartalmú számlákat nyújtottak be, ezekkel támogatási összegeket igényeltek és szereztek meg, amivel több mint 130 millió forint vagyoni hátrányt okoztak, a veszélyeztetett érték pedig ezen túl meghaladta a 140 millió forintot. 

Az ügyben – úgy tudjuk – a Fővárosi Ítélőtábla már meghozta a másodfokú ítéletet is. Ebből az az érdekes részlet derült ki, hogy a kft. a kárt a vádemelés után teljeskörűen megtérítette.

Egy újabb cég

Érdemes még egy céges kapcsolatra kitérni: a Mil-Exim ugyanis többségi tulajdonos a Rexpro Hungary Kft.-ben, utóbbi cég pedig szintén balatonfűzfői. A társaságnak, amelynek főtevékenysége fegyver- és lőszergyártás, milliárdos értékben van ingatlana a településen, ügyvezetője pedig nem más, mint Csala József. A vállalkozás évek óta veszteséges, tavaly gyártást nem végzett. 2016-ban ugyanakkor lőporgyártáshoz 120 milliós támogatást kapott.

Nagy múltra tekint vissza a lőporgyártás a Balaton mellett. Trianon után a Mosonmagyaróvári lőporgyár fenntartása több ok miatt is akadályokba ütközött, ezért az üzemnek az ország belsejében kerestek új helyet. Így került képbe Balatonfűzfő környéke, annak is a jórészt erdővel és rétekkel borított része. Helytörténeti leírások szerint a vasúti összeköttetés kiépítése 1922-ben vette kezdetét, a gyárhoz és a hozzá kapcsolódó föld alatti erőműhöz a következő évben fogtak hozzá. A lőporgyártás nem sokkal később, 1927-ben indult meg. A gyár munkásai és az adminisztratív személyzet számára utóbb lakótelepet is építettek helyben. Mivel vegyipari termékek gyártása is bekerült a tervek közé, így a Magyar Lőporgyárüzemi Rt. 1928-ban felvette a Nitrokémia Ipartelepek Rt. nevet. A cég a második világháború után is megtartotta nagyvállalati pozícióját és a rendszerváltozást is túlélte.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress, AFP)