Magyarországra is veszélyt jelent az ukrajnai háború

Krízis fenyegeti az egész régiót, ha Ukrajna bukott állammá válik. Az orosz–ukrán háború, dacára a békepárti hangok erősödésének, jelentős kockázatot jelent Magyarország szuverenitását tekintve.

Krízis fenyegeti az egész régiót, ha Ukrajna bukott állammá válik. Az orosz–ukrán háború, dacára a békepárti hangok erősödésének, jelentős kockázatot jelent Magyarország szuverenitását tekintve. A történelem és a nemzetközi tapasztalatok mind azt mutatják, hogy a konfliktus lezárta után rendkívül instabillá válhat a háború sújtotta régió, ami komoly biztonsági kihívásokat jelenthet a Kárpát-medencére. Kritikus fontosságú Magyarország szuverenitása szempontjából, hogy kellő szakértelemmel vizsgálják meg az orosz–ukrán háború lehetséges kimeneteleit. Nem mindegy ugyanis, hogy a fegyveres konfliktus hogyan zárul le, hiszen mindegyik forgatókönyv újabb és újabb problémákat vethet fel, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek Magyarországra. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet ezért összegyűjtötte a Kárpát-medencét fenyegető kockázatokat. Az elemzés szerint a legnagyobb veszély az lehet, ha egy bukott államot kell életben tartani.

Bukott állam

Mint ismert, a biztonságpolitikai szakirodalomban bukott államnak, úgynevezett failed state-nek azt az államot nevezik, amely képtelen gyakorolni a szuverenitását az egész ország területén, és nem tudja ellátni az alapvető funkcióit sem. Ez magában foglalja a rendfenntartást, a közszolgáltatások biztosítását, az igazságszolgáltatást, a gazdaság működtetését és a határok ellenőrzését. Vannak olyan országok, amelyek évek óta ezzel a problémával küzdenek: Szomália, Szudán és Afganisztán példái jól illusztrálják ezt a helyzetet, ahol az állam összeomlása széleskörű káoszt és emberi szenvedést eredményezett. Ukrajna jelenlegi helyzete is hasonló, ugyanis a tartós nyugati támogatás hiányában könnyen bukott állammá válhat.

Az ukrán infrastruktúra, amely már a háború előtt is jelentős problémákkal küzdött, hatalmas károkat szenvedett el az orosz–ukrán háborúban. Kelet-Ukrajnában figyelhető meg a legnagyobb pusztítás, amely a gazdasági helyreállítást is hátráltatja. A helyzet tovább súlyosbodhat, mivel Oroszország katonai ellenőrzése alatt vannak olyan területek, amelyek jelentős energiahordozókat és nyersanyagokat rejtenek, így Kijev nem tudja felhasználni ezeket a forrásokat. Ez azzal jár, hogy Ukrajna gazdasági működése végül Oroszországtól függhet, ami tovább növeli az ország sérülékenységét, és a jövőbeli konfliktusok kockázatát is.

Megfogyva

Ukrajnában az is súlyos gondot okoz, hogy a demográfiai helyzet rendkívül kedvezőtlen: már a háború előtt is negatív trendeket figyeltek meg a szakemberek, a háború csak tovább rontott ezen. Az emberek tömeges elvándorlása, a halálesetek nagy száma és a születések számának csökkenése mind hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen az ország népessége. Mindezek miatt az ukrán kormánynak korlátozottak az eszközei a háború utáni gazdasági és társadalmi programok végrehajtására. A szükséges reformok és fejlesztések végrehajtása rendkívül nehéz feladat lesz egy végletekig kimerült és erőforráshiánnyal küzdő állam számára.

A háború után a munkanélküliség várhatóan a korábbinál is magasabb lesz, rövid és középtávon egyaránt. A háború kitörése előtt már sok, elsősorban munkaképes korú férfi és nő hagyta el az országot, ez a tendencia a háború után tovább folytatódik, mivel újjáépítés hiányában munkahelyeket is nehezen lehet teremteni. Igaz, hogy Kijev a külföldi pénzügyi segítségből hadigazdaságot működtet, mely a nagy értékű állami keresleten keresztül jelentős lökést adhat a gazdaságnak, a külső támogatás megszűnése után viszont a mesterségesen fenntartott kereslet összeomlása várható, ami súlyos gazdasági válsághoz vezethet, akárcsak a Szovjetunió felbomlását követően. Ez az összeomlás ráadásul nemcsak a gazdaságot érinti, hanem a társadalom minden rétegét, növelve a feszültséget és az instabilitást Ukrajnában.

Táptalaj az erőszaknak

Fontos szempont az is, hogy a hazatérő katonák kedvezőtlen gazdasági és munkaerőpiaci helyzettel szembesülhetnek, ami könnyen polgárháborúhoz vezethet, mint például Líbiában. A katonák reintegrációja kritikus fontosságú, de az ukrán államnak korlátozott erőforrásai vannak ezen a területen. A leszerelő katonák munkához juttatása mellett a poszttraumás stressz szindróma és egyéb pszichológiai problémák kezelése is kiemelt fontosságú, hiszen a nem megfelelő reintegráció fokozhatja a fegyveres erőszakot és a társadalmi feszültségeket – hasonló forgatókönyvet láthattunk Kongó esetében is. Sok katona kilátástalan helyzetbe kerülhet, illegális megélhetési források után kutatva, ami a bűnözés növekedését eredményezheti. A munkanélküliség is erősíti a szervezett bűnözést és a szélsőséges szervezeteket, amelyek felvevőpiacot jelenthetnek a volt katonák számára. Mivel pedig a korábban említett kivándorlás további romlást okoz a demográfiai és gazdasági helyzetben, tovább gyengülhet az ukrán állam képessége is a problémák megoldására.

Virágzó feketepiac

A háborúban megszerzett fegyverek értékesítése a feketepiacon további kockázatot jelent. A nehézfegyver értékesítése instabil régiókba (Afrika, Közel-Kelet) újabb migrációs hullámokat indít el, ami jelentős terhet ró a magyar határvédelemre. A kézifegyverek terjedése a szervezett bűnözés, terrorista csoportok és milíciák kezébe kerülhet, destabilizációt és migrációs nyomást okozva. A jugoszláv polgárháború példázza a kézifegyverek feketepiaci terjedésének veszélyeit. A fel nem használt gyalogsági aknák jelentős kockázatot jelentenek, és könnyen válhatnak az illegális fegyverkereskedelem tárgyává. Ezek hosszú távú veszélyt jelentenek a civilekre, még a konfliktus befejezése után is. A szervezett bűnözés szerepe kiemelt fontosságú. Ukrajnában a szervezett bűnözés befolyása jelentős, és a háború utáni káoszban tovább erősödik. A fegyverek feketepiaci kereskedelmében is részt vehetnek, tovább destabilizálják okozva a térségben. Ez Ukrajna szomszédos országaira is hatással lehet, katonai fegyverek áramolhatnak szélsőséges vagy helyi szervezett bűnözői csoportok kezébe. Bizonyos titkosszolgálatok használhatják a feketepiacra kerülő fegyvereket fedett destabilizációs műveletekhez.

Katonasors

A háborús tapasztalattal rendelkező volt katonák is fokozott kockázatot jelentenek. Sokuk képtelen vagy nem akar a munkaerőpiacon elhelyezni, a szürkezóna vagy a feketepiac felé fordulva. A megszerzett katonai ismereteket zsoldosként, tanácsadóként vagy kiképzőként is kamatoztathatják a világ instabil övezeteiben, különösen Afrikában és a Közel-Keleten. Ez a jelenség tovább fokozhatja a regionális instabilitást, és újabb migrációs hullámokat indíthat el. A vereség és a veszteség érzése a radikális elemek megerősödéséhez vezethet Ukrajnában, ami nemcsak az országot, de az egész régiót is érintheti. Ez különösen veszélyes a kárpátaljai magyarokra nézve.

A kézifegyverek visszaszolgáltatásának és begyűjtésének problémája tovább növeli a kockázatot, mint ahogy Albánia esetében is tapasztalható volt. A telepített aknák felkutatása és hatástalanítása rendkívül nehéz és hosszas folyamat, ami alatt rengeteg civil eshet áldozatául a földbe rejtett csapdáknak. A Balkánon még évtizedek után is vannak olyan területek, ahol táblák figyelmeztetnek az aknákra. A konfliktust követően Ukrajna valószínűleg nem lesz képes kezelni a nagyszámú telepített aknát, ami hosszú távon veszélyezteti a lakosságot. Az Ukrajna területén fennmaradó fegyverek, a hazatérő katonák sorsa, a szervezett bűnözés és a szélsőséges csoportok erősödése, valamint a migrációs nyomás tehát jelentős biztonsági kihívást jelent a régiónak.