– A szivárványideológia dogmává vált az Európai Unióban (EU), ahol Magyarország elítélésével akarnak példát statuálni, mert a magyar kormány nem adja be a derekát – mondta Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője. A szakértő arról beszélt lapunknak, hogy az Európai Bizottság (EB) szexuális orientációs és genderönazonosság-alapú megkülönböztetésre hivatkozva 2022 decemberében kötelezettségszegési eljárást, majd pert indított hazánk ellen az EU bíróságán. Mint emlékeztetett, Brüsszel három dologba kötött bele: az egyik a szexuális propaganda általános tiltása az iskolákban, különös tekintettel a homoszexualitásra és a genderelméletre. Emellett kifogásolták az NGO-k kizárását az iskolákból, mivel ezek a szervezetek így nem tarthatnak felvilágosítást az LMBTQ-témákról, valamint az sem tetszett az uniónak, hogy a magyar törvények szerint a szülők dönthetnek a gyermekeik felvilágosításáról.
Kötelező woke-ideológia?
Rodrigo Ballester hangsúlyozta: ez a három szempont szokatlanul hirtelen vált problémássá Brüsszelnek. Ahogy Magyarországon elfogadták a róluk szóló, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozást, Ursula von der Leyen, az EB elnöke máris rekordsebességgel, heteken belül indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen az európai bíróságon, szégyenteljesnek nevezve a magyar törvényt.
Ez az ügy azért rendkívüli jelentőségű, mert ennek a kimenetele fogja meghatározni, hogy a szivárványos genderideológia, illetve a woke-ideológia kötelezővé tehető-e az összes EU-tagállamban. Most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív
– hívta fel a figyelmet az MCC műhelyvezetője.
Úgy folytatta, a korábbi esetek alapján borítékolható, hogy a magyar szabályozást törvénytelennek fogják minősíteni, holott valójában egyáltalán nem az, mivel az EU-nak ebbe semmilyen beleszólása nincs. Az uniós szerződés 165-ös cikkelyében az áll, hogy az oktatási rendszerek tartalma és szervezése tagállami hatáskör. – Ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással. Az EU kiállított saját magának egy biankó csekket, amellyel ők határozzák meg, hogy mi tartozik az ő hatáskörükbe és mi a tagállamokéba.
Ez az európai törvénykezés eddigi legnagyobb arcul csapása, hiszen a szerződés ötös cikkelyének második paragrafusa szerint a tagállamok dönthetnek minden olyan hatáskörben, amelyik nincs kimondottan az EU-hoz rendelve.
Érdekel még valakit ez az uniós aranyszabály? – kérdezte Rodrigo Ballester.