Új korszak kezdődött a magyar vízügy történetében, ezután már a vízkészletek védelme a legfőbb feladat – mondta V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium (EM) államtitkára a vízgazdálkodási tárcaközi bizottság első ülése után Farkas Sándor agrárminisztériumi államtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatón.
Egy tavalyi kormánydöntés alapján létrejött tárcaközi bizottság tagjai az Agrárminisztérium (AM) és az EM államtitkára, illetve a közigazgatási és területfejlesztési miniszter által delegált államtitkár, továbbá az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának az elnökei, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője.
V. Németh Zsolt kiemelte:
a vízügy szolgál és szolgáltat. A társadalomnak, a természetvédelemnek és más területeknek az érdekeit pedig egyeztetni kell, ez a feladata az új bizottságnak.
A magyar vízügy történetében lezárult egy időszak, és el kell indítani egy újat. A védművek mintegy 450 milliárd forintos fejlesztése lezárult, ezután már a felelős vízgazdálkodás, a vízkészletek védelme a legfőbb feladat.
Eddig évszázadokon át év elején a víz leeresztése volt a feladat, most már a megtartása. Az új mottó: vizet a tájba!
– mondta a szakember.
V. Németh Zsolt tájékoztatása szerint az új bizottság operatív testület, amely döntéseket hoz, konkrét problémákat old meg, elsősorban a víz visszatartásánál, ami csatornákban, holtágakban, tározókban, erre kijelölt halastavakban történik. Jelenleg 15 megyében 118 helyszínen végeznek vízvisszatartást, vízkivezetést pedig 42 helyszínen. Ez 150 millió köbméter vizet jelent.
Ehhez járul még a Tisza-tó 104 millió köbméternyi vízzel, ami együtt a Velencei-tó nyári vízmennyiségének ötszöröse. Az új tárcaközi bizottság feladata intézkedésekkel, jogszabályi feltételek megteremtésével segíteni az eddiginél is hatékonyabb vízvisszatartást, megteremteni a megfelelő körülményeket, a műszaki feltételeket a gazdák kezelésében lévő vízműveknél is.
Az EM államtitkára elmondta:
többéves rekonstrukciós program indul idén az AM és az EM közös előterjesztésében.
Az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és a gazdák képviselőivel együttműködve határozzák meg a munkálatok sorrendjét és körét. Az első ütemben 300 kilométernyi csatornakapacitás bővítése, 133 vízműtárgy, hét szivattyútelep és hét őrtelep építése és korszerűsítése szerepel.
Már ezek a fejlesztések ötmillió köbméterrel növelik a tárolókapacitást a gazdáknak. Például a mórahalmi vízművek fejlesztésére eddig 1,5 milliárd forintot fordítottak, idén további 2,2 milliárdot fognak.
A bizottsági ülésen szó volt arról is, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság a gazdáknak, ingatlantulajdonosoknak egy applikációt indított, amely országszerte helyrajzi számmal jelzi a vízvisszatartási lehetőségeket, illetve, ahol be lehet jelenteni az ilyen igényeket – tette hozzá V. Németh Zsolt.
Farkas Sándor, az AM parlamenti államtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte: új fejezet a magyar vízügyben a fenntartható vízgazdálkodási közösségek létrehozása – már 287 van –, s ezeknek köszönhetően 80 ezer hektárral bővült az öntözhető terület. E mellett fontos a talaj vízmegtartó képessége is, hogy az egyre kevesebb csapadékból minél többet biztosítsanak a növényeknek.
A gazdák figyelmét fel kell hívni a műszaki kérdésekre, meg kell tanítani őket arra, hogyan lehet a kevés csapadékot is megtartani a növényeknek
– fűzte hozzá.
Az államtitkár három nagyobb projektet emelt ki: a mórahalmi vízművek több milliárd forintos fejlesztése 450 hektáron teszi lehetővé az öntözést, a siófoki öntözőrendszer rekonstrukciójának köszönhetően 360 hektárral bővül a gyümölcstermesztés, a sarudi szivornya átépítésével pedig 160 hektárnyi területen lehet öntözni.
Farkas Sándor elmondta: 2016 és 2024 között már 1211 öntözéses projekt indult 176,5 milliárd forint összértékben, és folyamatban van még további 65,8 milliárd forintnyi hasonló fejlesztés, emellett pedig külön pályázati lehetőségeket is biztosítanak a gazdáknak.
Borítókép: Az áradó Duna Bajánál (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
