Magyar Péter Facebooktól érkező képviselője kiállt a „tényellenőrök” cenzúrája mellett az Európai Parlamentben

Dávid Dóra, a Tisza Párt képviselője, korábbi Facebook-alkalmazott ma délelőtt megvédte az Európai Parlamentben a cég eddigi „tényellenőrző” gyakorlatát. A strasbourgi vitában a fideszes Dömötör Csaba arról beszélt, hogy nem csupán politikusokat cenzúráznak, hanem választókat is. Párttársa, László András kérdéseire Dávid Dóra nem árulta el, hogyan működtették pontosan a cenzúragépezetet, sőt szerinte a tényellenőrzés nem is cenzúra.

Fotó: Purger Tamás Forrás: MTI/MTVA/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Nem tagadta, hanem gyakorlatilag megerősítette és támogatta a közösségi médiumok cenzúraszerű gyakorlatát a Tisza Párt európai parlamenti képviselője, Dávid Dóra. A sok évig, egészen a tavalyi uniós parlamentbe kerüléséig a Facebook jogtanácsosaként dolgozó politikus kiállt az úgynevezett tényellenőrök alkalmazása mellett. Ezt megelőzően az Európai Parlament strasbourgi plenáris vitáján Dömötör Csaba, a Fidesz képviselője kifogásolta a közösségi médiában alkalmazott cenzúrát. A testület ugyanis ma „a demokrácia védelme a közösségi médiában, beleértve a külföldi beavatkozást és az elfogult algoritmusokat” témában ülésezett.

A Facebooktól érkezett Dávid Dóra, valamint Kulja András és Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt EP-képviselői 
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Dömötör arról beszélt, hogy „Mark Zuckerberg vallomást tett. Bizonyított tény, hogy a Facebook politikai alapon cenzúrázott, a demokrata adminisztráció nyomására. A piszkos munkát a tényellenőrök végezték el. A hivatkozási alap az álhírek elleni küzdelem volt.”

Közbelépett a néppárti–liberális koalíció

A Fidesz politikusa szerint az Európai Parlamentben a Patrióta-frakció külön vitát kezdeményezett az ügyben, de a vita megtartását a néppárti–liberális koalíció megakadályozta. Dömötör szerint „azért akadályozták, mert ők nagyon is haszonélvezői ennek a cenzúrának”.

A politikus szóvá tette, hogy Amerikában épp elzavarják a tényellenőröket, de Európában tovább működnek. Ráadásul úgy látja, az álhírek elleni küzdelemre hivatkozva a cenzúra lehetőségét további jogszabályokba öntenék.

„Európában sok helyen olyan szervezetek végzik a tényellenőrzéseket, amelyeket amerikai baloldali körök támogatnak. Az Európai Bizottság pedig beszáll a finanszírozásba. Miért?” – tette fel a kérdést a Fidesz politikusa, aki végül megjegyezte: „Nem csupán politikusokat cenzúráznak, hanem választókat. Tízmilliókat, akik nem akarnak bevándorlást, elegük van az ideológiai őrültségekből, és azt akarják, hogy Európa végre álljon a saját lábára.”

Tízmilliókat keresett korábban a Tisza képviselője

A cenzúra ügyében Dávid Dóra is felszólalt. Magyar Péter frakciótársa 194 429 fontot keresett átlagosan évente a megválasztását megelőző három évben az ügyben érintett Meta alkalmazottjaként, amely napi árfolyamon számítva évente közel 95 millió forintos éves bérezést jelentett számára.

Dávid Dóra szerint ugyan „a szólásszabadság alapvető jog, de ne mossuk össze az esetleges hamis és félrevezető tartalmak felhangosításával és terjesztésével, ami akár választási eredményeket is befolyásolhat”. Úgy véli, „ezért aggasztó az óriásplatformoknál az a trend, hogy megszüntetik a független tényellenőrzést”. Dávid szerint ugyanis a tényellenőrzés nem cenzúra, Zuckerbergék tényellenőrzés kivezetéséről szóló lépése pedig „rendszerszintű kockázatot jelentene”, „teret ad a dezinformáció terjedésének”, és „súlyos károkat okozhat a demokráciának”. A Tisza Párt képviselője szerint „ez Európában nem fog menni”.

Felbukkan Soros és Pressman neve

Dávid Dóra tehát ragaszkodik a tényellenőrzéshez, amelyet hazánkban a francia állam által fenntartott AFP hírügynökség intéz a Facebookon. Ugyanakkor az AFP egy másik tényellenőrző projektben együttműködik a Soros György támogatottja által tulajdonolt Magyar Jeti Zrt. kiadásában megjelenő Lakmusz nevű portállal. 

Ez utóbbi együttműködést pedig Brüsszel finanszírozza, és részt vesz benne a David Pressman médiaadományait kiosztó Mérték Médiaelemző Központ is.

Visszatérve a vitához, László András, a Fidesz képviselője ezt követően Dávid Dórához fordult kérdéseivel: „Mark Zuckerberg épp a napokban vallotta be, hogy politikai nyomásra a Facebook cenzúrázott. Amerikai baloldal nyomására és európai nyomásra is. Ön pedig ebben – a cenzúrázás szempontjából legérzékenyebb időszakban – a Facebooknak a vezető jogásza volt. Pontosan tudnia kellett arról, hogy mi történik. Ezért két kérdést szeretnék feltenni önnek. Egyrészt, hogyan működtette a Facebook a cenzúragépezetet? Másrészt pedig, hogyan lehet megtudni azt, hogy kik és milyen tartalmakat cenzúráztak?”

Elnevette magát

Dávid Dóra tagadta, hogy a Facebook „vezető jogásza” lett volna, szerinte a kérdéseket ezért a Metánál kell feltenni, de válaszadás közben maga is elnevette magát. Majd a közmédiát vádolta cenzúrával, amely szerinte „uralja az országot”.

Emlékezetes, hogy Dávid Dórának a Tisza Párt listáján való feltűnését, illetve előkelő, második helyét többen is összefüggésbe hozták Magyar Péter követőszámához képest kezdettől fogva abnormális Facebook-interakciószámával. Mindenesetre nemrég Mark Zuckerberg maga is beismerte, hogy cenzúráztak a Facebookon a washingtoni demokraták nyomására, az pedig ténykérdés, hogy utóbbi körök – így a távozott Pressman nagykövet – a Magyar Pétert támogató influenszereket és médiumokat pénzelték hazánkban. A Tisza Párt elnöke pedig visszatérően kritizálta Orbán Viktort azért, amiért támogatta Donald Trump elnökjelöltségét.