Magyar Péter pancserpuccs-kísérletet csinál

Szánthó Miklós szerint világos, hogy mi lesz a tét 2026-ban.

Az akció célja pusztán a hangulatkeltés, a demoralizálás, a szuverenista kormány legitimitásának kommunikációs aláásása – mondhatnánk, hogy egy külföldi megbízásból tevékenykedő reklámügynök pancserpuccs-kísérlete. Ha jogilag, pláne politikailag nem is fog nyilvánvalóan célt érni, előrevetíti, hogy a 2026-os választásokig hátralévő időszak is a globalisták és szuverenisták küzdelméről fog szólni. A tét is világos: vagy egy, kizárólag Magyarország érdekét néző és annak stratégiai autonómiáját megóvni szándékozó kabinet – vagy azt kibuktatva a hatalomból egy, a legfőbb kérdésekben a nyugati globalista elit kívánságait követő, egyebekben meg trendi-fancy módon jóemberkedő komprádorkormány – írta Facebook-bejegyzésében Szánthó Miklós annak kapcsán, hogy Magyar Péter előre hozott választásokat követel, sőt a Tisza Párt elnöke már azt is tudni véli, hogy pontosan mikor lesz az.

Szánthó Miklós szerint a tét világos 2026-ban (Fotó: Teknős Miklós)

Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint az már évek óta nyilvánvaló, hogy a mai világ fő politikai törésvonala a globalisták és szuverenisták között húzódik. Mint írja, globalisták azok, akik valamilyen nemzetközibb kormányzást szeretnének, s ennek érdekében folyamatosan azon dolgoznak, hogy kiszervezzék a döntéshozatalt helyi szintről föderális (pl. uniós, ENSZ-es) szintre. A szuverenisták ezzel szemben azok, akik a demokrácia szabályai szerint a döntési hatásköröket a néphez legközelebbi, helyi-nemzeti szinten akarják tartani.

A globalisták uralják a párhuzamos struktúrákat

Mivel a fő nemzetközi intézményrendszereket és a párhuzamos politikai struktúrákat (NGO-k, mainstream média, akadémiai szektor stb.) a globalisták uralják, ezeket is arra használják fel, hogy a legváltozatosabb eszközökkel – általában a liberális demokrácia, az emberi jogok vagy a jogállamiság nevében – aláássák azon szuverenista erők legitimitását, melyek egy országban hatalmon vannak – írta. Hozzátette: 

a magyar belpolitika elmúlt 14-15 évének harcai ebből a dimenzióból érthetőek meg igazából – akár globális pénzügyi vagy migrációs válságról, akár genderőrületről, járványkezelésről vagy ukrajnai háborúról van szó. 

Mint kifejti, 2010 óta van egy szuverenista kormány, amely nem akar több hatáskörről lemondani az unió vagy bármilyen más nemzetközi entitás javára, nem akar megfelelni a progresszív sajtó kultúretikai elvárásainak és nem fogadja el a hol puha, hol erős nyomásgyakorlást a külföldről szervezett hálózatok részéről. 

Az újdonság

Úgy véli, a szuverenista kormány elleni harcot láthattuk az elmúlt években is a magyar belpolitikában, többek között Márki-Zay Péterrel, Bajnai Gordonnal, vagy Gyurcsány Ferenccel. 

Az újdonság most persze az, hogy Magyar tervét igyekeznek tág politikai koordináta-rendszerbe helyezni, mint egy valódi alternatívát, kiutat a jelenlegi, megroggyant politikai helyzetből – holott ha a magyar alkotmányos-politikai rendszer valami, akkor stabil 

– állapította meg.

Hozzátette: Magyarországon nincs társadalmi kataklizma, nincs általános sztrájk, nincsenek valódi anarchista tömegtüntetések, utcai rendbontás, tömeges erőszak rendőrök és a magántulajdon ellen (ahogy pl. szilveszterkor volt ilyen számos nyugat-európai nagyvárosban). – Igen, Franciaországban, ahol nincs stabil parlamenti többsége a kormánynak, Németországban, ahol szétesett a kormánykoalíció, vagy Ausztriában, ahol épp most mondott le a kancellár, ott valós alternatíva/szükség az előre hozott választás - Magyarországon egy hivatalában zsinórban négyszer megerősített miniszterelnök, stabil kormánytöbbség van, működő parlament, elfogadott költségvetés. A felvetés tehát nem pusztán alkotmányjogilag hülyeség (az államfő jelen helyzetben az alkotmány szerint nem oszlathatja fel az Országgyűlést, maximum maga a testület mondhatná ki önmaga feloszlását abszolút többséggel), de politikailag is irreleváns – írta.

Borítókép: Magyar Péter, Manfred Weber, Ursula von der Leyen (Forrás: Facebook)