A krími–kongói vérzéses láz (CCHFV) és a Nipah-vírus miatt bekövetkező járványok megelőzése érdekében indul nemzetközi program a Pécsi Tudományegyetem (PTE) virológusainak vezetésével – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap részeként meghirdetett HU-rizont nemzetközi kiválósági kutatási együttműködési program csaknem 400 millió forintos támogatásával zajló projekt célja olyan rendszerek fejlesztése, amelyekkel a járványokat a jövőben már korai állapotukban előre lehet jelezni.
A PTE keretein belül működő Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) vezetésével három éven át, több szakterület munkáját és eljárásait egyesítő nemzetközi program indul olyan neves intézmények részvételével, mint az újvidéki Pasteur Intézet, az állatokról emberre terjedő fertőzések egyik dél-ázsiai tudásbázisa, a bangladesi Chattogram Állatorvosi és Állattudományi Egyetem, valamint a világ vezető járványkutatási intézete, az Oxfordi Egyetemen működő Pandemic Sciences Institute.
A kutatások fókuszában az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által prioritásként kezelt két kórokozó,
a krími–kongói vérzéses láz vírusa és a Nipah-vírus áll, amelyek egyre növekvő járványügyi fenyegetést jelentenek világszerte.
Az úgynevezett SENTINEL-projekt a legkorszerűbb diagnosztikai technológiák bevezetésével kívánja forradalmasítani a fertőző betegségek korai kimutatási lehetőségeit. Az új módszerek pedig lehetővé teszik a gyors és pontos terepi vizsgálatokat, elősegítve a korai felismerést és a járványok hatékony megelőzését, valamint időben történő kezelésüket.
Kemenesi Gábor, a PTE VNL igazgatója felhívta a figyelmet, hogy a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy ma már terepre vigyék a korszerű eszközöket és helyben alkalmazzák a legújabb eljárásokat. A program részeként ezért olyan mobil laboratóriumi eljárásokat fejlesztenek, amelyekkel a járványokat helyben, már az első emberi eseteknél vagy még előtte felismerhetik vagy akár el is zárhatják.
A projekt egyik kiemelt célja egy fenntartható járványügyi felügyeleti rendszer kialakítása is, amely képes gyorsan reagálni a biológiai fenyegetésekre,
és az ipari partnerekkel való együttműködés révén a fejlesztések közvetlenül hasznosíthatók a gyógyszer- és biotechnológiai ipar számára is. A kutatások eredményei nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudományos közösség számára is elérhetők lesznek, hozzájárulva a globális egészségbiztonság megerősítéséhez.
