Két héten belül minden szökevényt elkapnak a rendőrök

Nincs ma Magyarországon olyan rab, akit fogolyszökés miatt keresnek, a nagy rutinnal, terv szerint dolgozó nyomozócsoportok minden bujkálót megtalálnak.

Szeged, 2019. május 2. A 2017 decemberében az M5-ös autópályán egy ismerõse lelövésével és egy másik férfi életveszélyes megsebesítésével vádolt török származású férfi megbilincselt kezei büntetõperének tárgyalásán a Szegedi Törvényszék tárgyalótermében 2019. május 2-án. A férfit több ember sérelmére, elõre kitervelten elkövetett emberölés bûntettének kísérletével és lõfegyverrel visszaélés bûntettével vádolják. MTI/Rosta Tibor Fotó: Rosta Tibor

Fotó: Police.hu

A rendőrök minden olyan ismerőst, rokont, egykori rabtársat felkeresnek, ahol a szökevény megbújhat. Nem csak egyszer, amíg a szökött rabot nem sikerül megtalálni, meglepetésszerűen, visszatérő jelleggel, folyamatosan figyelnek minden lehetséges segítőt. Néhány éve, egy, a zuglói rendőrkapitányság fogdájából megszökött férfi esetében igazolódott be ennek a jelentősége. Az egyik lehetséges segítő, aki tagadta, hogy látta volna a szökevényt, egy föld alá ásott titkos bunkerbe vitt éjszaka vizet és élelmet. A visszatérő rendőrök előtt azonban ezt már nem tudta megmagyarázni. A szökevény keresésekor – halaszthatatlan nyomozati cselekményként – házkutatási határozat nélkül is vizsgálódhatnak a nyomozók egy ingatlanban. Sokszor a család is tud a szökésről: előre elkészített rejtett zugokban találtak meg már szökött rabot a rendőrök a szekrény mögött a falban, a padló alatti titkos rekeszben, ágyneműtartóban, háztartási gép kartondobozában, a tyúkólban, de még kútban is, ahol a bujkáló szökevény a gyereke búvárpipájával vette a levegőt.

A szökés azonban nem egyszerű, még akkor sem, ha vannak segítők. Rengeteg pénz kell hozzá, ruhákat kell vásárolni, autók kellenek, amelyeket sűrűn kell váltogatni, csakúgy mint a búvóhelyeket. A szökött rab nem mehet orvoshoz sem vagy patikába, nem láthatja a gyerekeit, szerelmét, szüleit, ha hosszú távra tervezi a szökést, minden régi kapcsolatát meg kell szakítania. Ezt a legnehezebb betartani, minden szökevény itt bukik meg. A meglépett fogvatartott nem is dolgozhat, ezért ha nincs félretett pénze, újabb bűncselekmény elkövetéséből kell fedeznie a bujkálást. Ambrus Attila, a viszkis rabló is így bukott le, ha a Gyorskocsi utcai szökés után eltűnt volna és nem rabolt volna újra, hamis iratokkal elmenekülhetett volna külföldre. A hamis okmányok beszerzése is fontos, de az is nagyon drága és sok időbe telik, s az idő mindig a rendőröknek dolgozik.

Fotó: Police.hu

Jelenleg (2020. július 15-én) Magyarországon egy börtönből szökött rabot sem köröznek, mert minden szökevényt elfognak két héten belül. Most 12 522 embert köröz a rendőrség elfogatóparanccsal, köztük közel 2500-an vannak olyanok, akik nem börtönből szöktek, ám azért keresik őket, mert „elfelejtettek” bevonulni a jogerős szabadságvesztésük letöltésére kijelölt börtönbe. Ez nem számít fogolyszökésnek, nem is jár érte extra büntetés. Ha viszont elkapják az elítéltet, azonnal meg kell kezdenie a büntetés letöltését. A rendőrség évente átlagosan tíz-tizenöt esetben indít eljárást fogolyszökés miatt, ezek szinte mindegyikét a bűnügyi felügyelet – házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom – megszegésével követik el. Klasszikus, börtönből vagy rendőrségi fogdából való szökés évente egy fordul elő. Állampusztáról legutóbb 2017 nyarán szökött meg a sertéstelepről egy ott dolgozó rab, őt két órán belül elfogták a rendőrök.