Nem sokat teketóriázott a Kalocsai Bíróság, az állampusztai börtönből szökött rabot elfogása után három nappal már el is ítélték, a döntés pedig július 15-én jogerőre emelkedett. A férfi három napig volt szökésben, álnéven jelentkezett be abba a szállodába, ahol reggel már a rendőrök ébresztették. Egy év tíz hónappal hosszabbították meg a büntetését a fogolyszökés miatt, de még négy évet kell letöltenie a börtönben, mert a szökést két felfüggesztett börtönbüntetés, valamint feltételes szabadság hatálya alatt követte el, a bíróság ezek végrehajtását is elrendelte. Ráadásul a szökés miatt nem számíthat kedvezményekre, és egy sokkal szigorúbb rendszerű intézetben kell letöltenie a büntetését.
Az Állampusztai Büntetés-végrehajtási Intézet a hazai börtönrendszer egyik legnyitottabb rendszerű objektuma. A börtön gazdaságában levő élelmiszeripari üzemek, illetve a külterületén levő állatgondozó telepek látják el élelemmel az összes hazai fogházat, börtönt és fegyházat. A börtön által szervezett foglalkoztatási program részeként külső helyszíni munkát végző 39 éves S. Sándor kisebb vagyon elleni vétségek miatt került a rácsok mögé. Átment a kockázatelemző vizsgálaton is, ezért egy nyitott üzemben dolgozhatott, egy lovászatban, ahol nincs kerítés, nincsenek rácsok, az elítéltek elektromos nyomkövetőt viselve szabadon mozoghatnak. Július 4-én, munkavégzés alatt ezt a jeladót vágta le magáról a férfi, majd rabruhában elfutott.
Molnár Gábor biztonságtechnikai szakértő a Magyar Nemzetnek elmondta, az ilyenkor szokásos protokoll szerint – mivel a megrongált szerkezet azonnal jelezte a szökést – lezárták a börtönt, minden rabot visszavittek a körletébe. Gyakori ugyanis, hogy egy sikeresnek látszó szökés példájára más elítéltek is kedvet kaphatnak a jogsértéshez, ezt előzik meg ezzel az intézkedéssel. Mivel a rabruhában elfutó S. Sándort nem találták, értesítették a rendőrséget is a szökésről, de a Büntetés-végrehajtási Intézet Országos Parancsnokságának speciális egysége is megkezdte a kutatást. A rendőrök ilyen esetekben azonnal elrendelik a szökevény körözését, az elfogatóparancsot a szerb és a horvát határ közelsége miatt nemzetközi szintre is kiterjesztették. A területileg illetékes rendőrkapitányságon – jelen esetben Kalocsán – külön nyomozócsoport alakul az ügyben, komolyabb bűnöző szökése esetén ezt az Országos Rendőr-főkapitányság vagy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda koordinálja. A nyomozócsoport tagjai előveszik az elítélt összes korábbi aktáját, bevonják a már lezárt ügyekben eljáró nyomozókat is, hogy a segítségükkel feltérképezhessék a szökevény kapcsolatrendszerét: kiktől kérhet-kaphat segítséget, kiket kereshet fel, esetleg kik azok, akiket a szökevény elől védelem alá kell helyezni. A szakértő szerint a szökések jelentős részében magánéleti probléma, szerelemféltés áll: a szökevény megtudja, hogy párja új kapcsolatba került, és ezt akarja lerendezni.