Veszélyes ragadozó szaporodott el hazánkban, pedig már kihaltnak hitték + videó

Az aranysakál egyre több helyen jelenik meg Magyarországon, és különleges képességei miatt komoly kihívás elé állítja a vadászokat. A faj nemcsak rendkívül óvatos, de felismeri az emberi arcot, így a vadászoknak teljes álcázásra van szükségük. Terjedése veszélyezteti a szarvasállományt is, ezért egész évben vadászható.

A nádi farkas néven is ismert aranysakált az 1940-es években eltűntnek hitték Magyarországon, ám az 1990-es években ismét megjelent. Azóta robbanásszerűen terjed, és ma már az ország területének 86 százalékán előfordul. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatásai szerint az éves populációnövekedés 40 százalék körül van, bár az utóbbi években lassulni látszik.

Filó Gábor, a Hangonyi Zöldmező Vadásztársaság elnöke a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Hírportálnak elmondta: az utóbbi időben egyre több aranysakállal találkoznak a vadászok. A faj kártékony ragadozó, amely a rókáknál és más hasonló állatoknál jóval óvatosabb.

Felnéz, és felismer

Az aranysakál egyik különlegessége, hogy képes felismerni az emberi arcot. Vadászati szempontból ez azt jelenti, hogy ha a vadász nincs megfelelően álcázva – például arcfestékkel vagy teljes terepszínű ruházattal –, a sakál még távolról is kiszúrhatja, és elkerüli a veszélyt. Ezért

az erdőben sokkal nehezebb becserkészni,

mint egy rókát vagy más ragadozót.

Az aranysakál az egyik legszemfülesebb ragadozó (Fotó: MTI/MTVA)

A sakálok rendkívül territoriálisak: nem osztoznak a területen más sakálokkal, és mindig olyan helyet keresnek, ahol egyedüli csúcsragadozók lehetnek. Ez azt jelenti, hogy ha egy térségben megtelepedik egy aranysakál, ott más egyedek nem maradnak meg hosszú távon.

Szarvasgida is áldozatul esik

Az aranysakál nem válogat a zsákmányban: kisemlősöktől kezdve nagyvadak fiatal egyedein át a háziállatokig

szinte mindenre vadászik. 

Különösen nagy problémát jelent, hogy képes elejteni a szarvasgidákat, ezzel csökkentve a szarvasállományt azon a területen, ahol megtelepszik.

A sakálok számának növekedése és vadászati nehézségei miatt Magyarországon egész évben vadászható. A vadászok évente több mint 12 ezer példányt ejtenek el, de a szakemberek szerint az állomány elérheti a 60 ezres egyedszámot is.

Miért érzik jól magukat Magyarországon?

A kutatók szerint az aranysakál terjedésének több oka van:

• A mezőgazdasági területek és az elhagyott hulladék elegendő élelmet biztosítanak számukra.
• A globális felmelegedés és az enyhébb telek kedveznek a fajnak.
• A vadállomány növekedése bőséges táplálékot kínál.

Bár az állomány növekedése az utóbbi években lassulni látszik, az aranysakál ma már Magyarország egyik legjelentősebb ragadozója lett.

Borítókép: Aranysakál (Fotó: MTI/Kovács Attila)