A rendszerváltás óta a magyar államon élősködik Varju László

A gyurcsányista politikus a 80-as évek óta arra használta a politikai tőkéjét, hogy minél nagyobbra növelje a gazdasági érdekeltségi körét.

Varju László igen aktív a közéletben, leggyakrabban persze pártelnöke, Gyurcsány Ferenc mellett bukkan fel. Így volt ez már a rendszerváltoztatás idején is, amikor is mindkettőjüknek szinte egy időben indult el a politikai, vállalkozói karrierje. Részt vettek a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ); illetve az azt elviekben utódló Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) alapításában; majd a kilencvenes években Varju és Gyurcsány az MSZP-ben folytatta a politikai pályáját.

A politikus gazdasági térnyerése még 1990-ben kezdődött, amikor létrejött a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (NGYIA). Az interneten is fellelhető dokumentum alapján került át az alapítványhoz az egykori KISZ-, DEMISZ és MÚSZ-vagyon jelentős része. Öt évre rá már a Horn-kabinet által alapított Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK) gondoskodott a még mindig jelentős ingatlanállományról, amelynek célja saját bevallása szerint, a Magyar Köztársaságban élő gyermekek és fiatalok egyéni is közösségi aktivitásának támogatása, az érdekükben és értük cselekvők együttműködésének szolgálata, a cselekvési lehetőségek feltételeinek bővítése volt.

Azonban 1995-öt követően azonban mindezeknek szöges ellentéte történt. A támogatások, lehetőségek bővítése helyett folytatódott az NGYIK-hoz került vagyon kiárusítása. A folyamat akkor kapott új lendületet, amikor a közalapítvány kuratóriumi elnöke Varju László lett. 

Az áron alul értékesített üdülők, fiktív költségek elszámolása, az ellenőrzés hiánya az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) is feltűnt; a visszaélések miatt pedig büntetőfeljelentést tett.

1995. január 1. és 1999. június 30-a közötti időszakot ellenőrző ÁSZ-jelentésben többek között szerepel, hogy az NGYIK felállását követően egy tizenegy fős kuratórium koordinálta a vagyonértékesítési munkákat; egy évre rá e grémium döntött a három évre szóló szakmai stratégiáról és a közalapítvány gazdasági stabilitásának pénzügyi tervéről; és e testület határozott arról is, hogy a hátrahagyott ingatlanokat a gyermek- és ifjúsági célokat közvetlenül vagy közvetetten szolgáló csoportokba sorolják. A dokumentum kitér arra a Talent Kft.-re, amelyet a kuratórium bízott meg azzal, hogy – évente bővülő ingatlankörrel – kezelje és működtesse az NGYIK vagyonát.

1998-ban a Talent Ingatlanfejlesztő Kft.-be apportálták az ingatlanvagyon egy részét. A folyamat 13 darab közvetetten gyermek- és ifjúsági célú ingatlant, 660 darab szántó-vető területként és 224 darab üzleti üdülőtelekként nyilvántartott abádszalóki telket érintett, az év végén elkészült alapítói határozat pedig rögzítette az NGYIK és a Talent Kft. közötti ingatlanműködtetési jogviszonyokat.

Csakhogy mindez az ÁSZ vizsgálata alapján célszerűtlennek bizonyult, mivel a testület nem határolta el egyértelműen az általa két részre szabott ingatlanvagyont, nem határozta meg az érték- és kapacitáskorlátokat, így a vagyongazdálkodásban a napi érdekek érvényesültek, és nem teljesült az a kitűzés, hogy a vagyongazdálkodásból befolyó bevételek finanszírozzák a ráfordításokat.

Az ÁSZ jelentése szerint:

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának 1998. február 9-i és az NGYIK kuratóriumának 1998. február 13-i határozata alapján a Közalapítvány a Hunguest Gyermeküdültetési Kft.-t névértéken megvásárolta. A Kft. megvásárlása célszerűnek tűnt, mert egyrészt megnövekedett az ifjúsági szálláshely-kapacitás, másrészt az átvett három üdülő a Coopers cég vagyonértékelése szerint a 17,7 millió forintos könyv szerinti értékkel szemben 210 millió forint forgalmi értéket képvisel, így egyértelmű a vagyonnövekedés. A kuratórium 1998. június 19-én hozott határozata értelmében az üzletrészt névértéken a Talent Kft.-nek értékesítették. A cég Talent Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Kft. néven alakult újjá 2 millió forint törzstőkével. Tagjai a Talent Szervező Kft. negyvenkilenc százalékos tulajdonrésszel, valamint a Profil Projekt Ingatlanfejlesztő és Építő Kft. ötvenegy százalékos tulajdonrésszel.

Az NGYIK vagyonelemeit kezelő cégben már 1998-ban többséget szerzett az a Profil Projekt Kft., amelynek tulajdonosa az a Szikszai László volt, akiről később kiderült, hogy az ő érdekeltségébe tartozó cégeknél kötött ki jó néhány ingatlan az NGYIK vagyonából. 2000-ben viszont megváltoztak a Talent Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonosi viszonyai. A Profil Projekt Kft. huszonnégy, míg az újonnan belépett EMREX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 76 százalékos részesedéssel rendelkezett a cégben.

Az ÁSZ-jelentés megállapítása szerint a győri Aranypart Hotel eladására vonatkozó adásvételi szerződést az 1998. november 30-i határidővel szemben alig három hét leforgása alatt, június 8-án megkötötték. A kontraktus szerint az ingatlan 110 millió forint + áfa értékben kelt el.

De mint az ugyancsak az ÁSZ-jelentésben olvasható, az Aranypart Hotel nyilvántartási értéke 1995. december 31-én (és a Kuratórium 1998 májusában hozott határozata alapján) 256 millió volt; az NGYIK 1999. augusztus 30-án kelt tanúsítványa szerint pedig 253,4 millió.

A győri Aranypart Hotelhez hasonlóan érdekes utat járt be a Hotel Révfülöp Ifjúsági és Sporthotel. Az ingatlan volt az NGYIA, de a jogutód NGYIK kezében is, ám e létesítmény később az NGYIK volt kuratóriumi elnökéhez,

a DK politikusához köthető vállalkozói köröknél landolt.

A Hotel Révfülöp Ifjúsági és Sporthotel közvetlenül a Balaton-parton található, egy közel hektáros telken lévő 2600 négyzetméteres épület. 1998-ban apportálták a (már szintén felszámolt) Talent Szervező Kft.-be. Üzemeltetését egy Hotel Révfülöp Bt. elnevezésű cég végezte. A betéti társaságot 1998 októberében alapították, a betéti társaság kültagja volt a már bemutatott EMREX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelyet csupán pár nappal korábban jegyeztek be a cégnyilvántartásba. Az EMREX Kft. tagjai között feltűnt Németh Gyula, Fendrik Béla, majd Csányi Zoltán és később Szabó Ákos.

A DK-s politikusnak és Fendriknek ezt megelőzően is volt már közös cége.

Például a Redaktor Lap- és Könyvkiadó Kft., aminek jogutódja lett a Fendrik taksonyi címére bejegyzett Zöld Sziget Panzió Kft., ahol nem mellesleg Gyurcsány jobbkeze, Varju 2002 és 2006 között polgármester volt. Fontos személy volt a cégben az a Pálinkás Szilvia is, aki 1998 és 2002 között az NGYIK vagyonát kezelő Talent Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője volt, akit ügyvezetőként az EMREX Kft. egyik tulajdonosa, Németh Gyula követett.

Csányi Zoltánhoz is régi bejáratott kapcsolat köti Varju Lászlót, hiszen Gyurcsány Ferenc DEMISZ-alelnöksége alatt mindketten a szervezet ügyvivői voltak.

A révfülöpi hotelt bérlőként üzemeltető Hotel Révfülöp Bt. jogutódlással szűnt meg 2000-ben, az új cég neve Hotel Révfülöp Kft. lett, az EMREX Kft. a továbbiakban cégkapcsolatként volt feltüntetve a cégnyilvántartásban.

A Hotel Révfülöp Kft.-t augusztusban vették nyilvántartásba és alig egy hónappal később máris 160 milliós jelzáloghitel került az ingatlan tulajdonlapjára. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy a bank, a hitelt kérelmező, épphogy megalapított Hotel Révfülöp Kft. és az NGYIK megállapodásra jusson. 2008 elején Hotel Révfülöp Kft. végül megvette a Hotel Révfülöpöt a Talent Szervező Kft.-től. Az ingatlan addigi bérlőjéből tulajdonos lett. Azonban itt még nem érnek véget a DK-s alelnökhöz köthető ügy érdekességei, hiszen a Hotel Révfülöp Kft.-t az a Nova-Invest Kft., illetve tulajdonosi köre vásárolta meg, akik Balatonőszödön luxusüdülőparkot építettek. A Varju Kft. az egyik közvetlenül a Balaton partján épült társasházban még 2008-ban két lakást vásárolt. Ezekben a Varju Kft. előbb fióktelepet létesített, később értékesítette a lakásokat.

Azonban Varju László és üzleti köre minden nyomát igyekezett eltüntetni annak, hogy milyen hatalmas vagyonhoz jutottak a privatizáció során, így a Varju László DK-alelnökhöz közvetlenül vagy közvetve kötődő cégek többségét már felszámolták.