Kereszténygyalázás, pride és Szabó Bálint: ez történt a Fővárosi Közgyűlés ülésén
Ezúttal sem telt el botrányok nélkül a Fővárosi Közgyűlés ülése. A tanácskozás előtt a Római-parton építendő gátért demonstráltak civilek, majd megjelent a botrányhős Szabó Bálint a nézők között. Az ülés vége felé pedig Karácsony Gergely párttársa, Barabás Richárd kereszténygyalázásba kezdett.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A Fővárosi Közgyűlés vitája során, amelyben az óbuda-újlaki Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom díszkivilágításáról volt szó, Barabás Richárd, a mérhetetlen támogatottságú Párbeszéd képviselője egyenlőséget tett a pride és a Szent Jobb-körmenet közé. A politikus azt állította,
egy gyermek sem lesz katolikus a körmenettől.
Barabás Richárd olyan módosító indítványt nyújtott be, amely szerint a szivárvány színeivel kellene kivilágítani az óbuda-újlaki Sarlós Boldogasszony-plébániatemplomot.
Karácsony Gergely főpolgármester párttársának indoklása szerint a szivárvány a Biblia egyik legősibb és legszentebb jelképe, amely Isten és az emberiség közötti szövetséget hirdeti. Egy templom szivárványszínű kivilágítása tehát szerinte nem politikai gesztus, hanem a teológiailag is helyes és méltó kifejeződése az evangéliumi üzenetnek: Isten szeretete mindenkié. A Fidesz-frakció az előterjesztés visszavonására szólította fel Barabás Richárdot, azonban a képviselő nem tett eleget ennek a kérésnek.
Végül a közgyűlés a templom kivilágítására vonatkozó indítványt elfogadta, ugyanakkor elutasította a Párbeszéd politikusának kiegészítő javaslatát.
A Fővárosi Közgyűlés ülésén emellett Barabás Richárd a pride melletti kiállásra szólította fel a képviselőket. Karácsony Gergely párttársa kiemelte, meleg politikusként a véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy bizonyos kisebbségeket hátrányosan megkülönböztet az állam.
Az ülésen Gulyás Gergely Kristóf, a kormánypártok képviselője elmondta,
a mi álláspontunk világos, míg a Tiszáé nem.
A politikus hozzátette, a tiszásoknak színt kell vallaniuk arról, mit gondolnak a pride-ról és a gyermekek védelméről. Döme Zsuzsanna, a Kutyapárt képviselője elmondta, megérti a Tisza Párt stratégiai hallgatását a pride ügyében, és várja a teljes Tisza-frakciót a Kutyapárt áprilisi demonstrációjára, amely a békemenet nevet fogja viselni. A Tisza Párt a pride kapcsán azonban olyan hallgatásba burkolózott, hogy az erről szóló javaslatok napirendre vételét is leszavazták, így még véletlenül sem tudott kiderülni, hogy mi az álláspontjuk a kérdésben.
A Fővárosi Közgyűlés ülésén ismét szóba került Bódis Kriszta, akit ismét a Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumának tagjelöltjei közé emelt a Tisza Párt. A javaslat vitája során szinte a teljes Bódis Krisztáról szóló Wikipédia-oldalt felolvasta Bujdosó Andrea, a Tisza Párt képviselője. A politikus nagyjából öt percen keresztül méltatta Bódist. Bujdosó Andrea arra válaszul kezdett ebbe, hogy Szentkirályi Alexandra, a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti frakcióvezetője elmondta,
felháborítónak tartja, hogy a Tisza újra jelölte Bódis Krisztát a Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumának tagjai közé.
Amint arról már korábban is beszámoltunk, a Tisza Párt egy meglepő trükkel élt az előterjesztés során. Magyar Péter emberei ezúttal a hivatalos nevével próbálják meg elhelyezni az LMBTQ-aktivistát a fővárosban. A Fővárosi Közgyűlés balliberális többsége végül meghajlott a Tisza párt akarata előtt,
beszavazták az említett kuratóriumba Bódis Krisztát.
A Fővárosi Közgyűlés döntését is semmibe venné a főpolgármester, aki a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén azzal fenyegetett, teljesen mindegy, hogy miként dönt a testület az Ámon Ada vezette Fővárosi Klímaügynökségről, nevezetesen annak integrálásáról a Budapesti Közművek szervezetébe, élni fog a vétójogával. Karácsony Gergely kijelentette,
amennyiben a Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy a klímaügynökséget megszünteti vagy divízióvá alakítja, akkor élni fogok a vétójogommal.
A Fővárosi Klímaügynökség vezetésével Karácsony egy évvel ezelőtt a Soros-hálózat pénzén sokáig az atomerőművek ellen küzdő Ámon Adát kérte fel. A szakember korábban az Energiaklub elnökeként volt harcos atomenergia-ellenes környezetvédő, ez a szervezet pedig 2015–2016-ban összesen közel 37,5 millió forint támogatásban részesült a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoktól (OSF). A Fővárosi Közgyűlés végül támogatta a Fővárosi Klímaügynökség integrálását a Budapesti Közművek szervezetébe.
Ám a főpolgármester korábbi ígéretének megfelelően ezt a döntést megvétózza, így a klímaügynökség változatlan formában folytathatja a munkáját.
Több bűncselekmény, kevesebb betörés volt tavaly a fővárosban
Beszámolót tartott a Fővárosi Közgyűlés ülésén Terdik Tamás, Budapest rendőrfőkapitánya. Eszerint a fővárosban az elmúlt évben 13,7 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma, tavaly 46 352 esetet regisztráltak. Az emberölések száma ugyanakkor 17,1 százalékkal csökkent. A tavalyi évben 29 emberölés történt.
Szintén csökkent a súlyos testi sértések és a halált okozó testi sértések száma.
A vagyonelemek ellen elkövetett bűncselekmények száma ugyanakkor nőtt a beszámolók szerint. Az autólopások száma csaknem 15 százalékkal, a gépjárműfeltörések száma 29 százalékkal emelkedett. Szintén két számjegyű növekedés tapasztalható a rablások, rongálások és csalások kapcsán. A rendőrfőkapitány kijelentette, a legnagyobb problémát a fővárosban az online elkövetett csalások számának növekedése jelenti.
Annak ellenére, hogy kedden még újra kellett éleszteni Szabó Bálintot, miután megmártózott a Dunában, a botrányhős szerdán megjelent a Fővárosi Közgyűlés ülésén. A politikus láthatóan ismét balhéra készült, ugyanis megpróbált beszökni a képviselők közé.
A februári közgyűlésen Szabó Bálint sikeresen bejutott a terem képviselőknek fenntartott területére, emiatt pedig kényszerszünetet kellett elrendelni a tanácskozás közben. Szabó Bálint most bekiabálással zavarta meg az ülést, és kiemelte, az éjszaka egy közrendőr mentette meg az életét.
A Fővárosi Közgyűlés ülése előtt demonstrálók a római-parti gátért tüntettek. Elmondásuk szerint a gát nélkül évtizedek óta veszélyben vannak az ingatlanjaik és a testi épségük is. A Városháza épülete előtt megjelent néhány ellentüntető is, akik a római-parti fák kivágása ellen tiltakoztak, és hangos szóváltásba keveredtek a demonstrálókkal.
Fotó: Hatlacki Balázs
Karácsony Gergely és pártja több mint egy évtizede kelt hisztériát a budapesti Római-parton megépítendő mobil gát köré. A politikus 2019-es megválasztásával azonban a kommunikációs csatából brutális valóság lett azok számára, akik a Nánási út–Királyok útja szakasznál közelebb építkeztek a folyóparthoz. A területet 2023-ban ugyanis Karácsonyék hullámtérré minősítették át, és az itt élők
semmilyen segítséget nem kapnak a fővárostól a védekezéshez.
Ráadásul a főváros baloldali vezetésének ígéretei ellenére az elmúlt ciklusban sem jutott sokkal közelebb ahhoz, hogy megvédje a Római-partot: az általuk tervezett nyomvonalon legkorábban 2029-re épülhet mobil gát.
Az LMP-ből kiszakadt Párbeszéd már 2013-ban petíciót indított azért, hogy a Római-parton ne a partvonalon épüljön meg a tervezett mobil gát. „Elég volt a sunyi buldózerpolitikából! Védjük meg a Római-partot!” – írták akkor, kiemelve, hogy a közvetlenül a folyópartra tervezett mobil gát telepítése több száz fa kivágásával járhat.
A Párbeszéd azt javasolta petíciójában, hogy vonják be a döntéshozatalba a helyieket is, ami azért volt álságos, mert tíz évvel később épp Karácsony Gergely volt az, aki lesöpörte az ott lakók kérését és javaslatait az asztalról és a fejük felett döntött a terület sorsáról, amely 2023-ban hullámtéri besorolást kapott.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.