Amikor a magyarországi rezsicsökkentés hatásait szeretnénk nemzetközi perspektívába helyezni, a tarifák összevetésén túl érdemes egy másik mutatót is megvizsgálni. A lakosság mindennapi anyagi terheit enyhítő kormányzati intézkedés kétségbevonhatatlan eredménye az, hogy immár hosszú évek óta a magyarországi földgáz- és áramdíjak a legalacsonyabbak az uniós fővárosok összehasonlításában. Az viszont ezzel együtt nem mindegy, hogy a számlák végösszegének kiegyenlítése mekkora részt vesz el a jövedelemből. Ezt az összehasonlítást el is végzi minden hónapban a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH), amely az áram- és a földgázfogyasztás költségeinek a nettó jövedelemhez viszonyított arányát a fogyasztók teherbíró képességének hívja.
A vizsgálat módszere
A hatóság által vizsgált modellháztartásban ketten élnek, mindketten országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkeznek, nincs gyermekük, illetve más eltartott a háztartásban. A vizsgált háztartás éves szinten átlagos mennyiséget fogyaszt villamos energiából (2200 kWh) és földgázból (1162 köbméter) is, hiszen a kétfős háztartásokra nem jellemző az átlag feletti fogyasztás.
Mindezek alapján a februári statisztikából kitűnik, hogy Budapestet csak Luxembourg előzte meg 1,7 százalékos értékkel. Hajszállal marad el csak ettől a magyar főváros mutatója, az 1,9 százalék. A rangsor harmadik helyezettje Brüsszel, 2,7 százalékos aránnyal. Már ezek is sokatmondó számok, de érdemes egy kicsit leszűkíteni a vizsgálatot a régiónkra, a hasonló gazdasági fejlettségű fővárosokra.
Tarol a magyar rezsicsökkentés
E rangsor alapján pedig – csak úgy, mint a földgáz- és az áramtarifákat tekintve – Budapest áll a legkedvezőbb helyen. A következő Bécs, ahol a modellezett háztartás jövedelmének 2,8 százalékát, Zágrábban pedig 3,6 százalékát költik fűtésre és világításra. Ljubljana, Varsó, Pozsony és Bukarest is több mint négyszázalékos értékkel szerepel a listán, Prágában 5,6, Szófiában pedig 6,6 a hatóság által számolt érték.
Visszatérve Bécsre: a rezsitarifák listáján a villamos energiát tekintve az ötödik legdrágább az osztrák főváros, a földgázért pedig a negyedik legvaskosabb tarifát számolják fel a lakosságnak. Luxembourg helyezései ugyanezen listákon a tizedik és a tizenkettedik, vagyis ott a középmezőnynél valamivel drágább az áram és a gáz. Mindez pedig arra enged következtetni, hogy éppen a mi régiónkban bírnak különös létjogosultsággal a lakossági rezsiterheit enyhítő kormányzati intézkedések, hiszen a módosabb fővárosokban élőknek kisebb terhet jelent a magasabb áron szabott energia is.
Magyar szerint ez humbug
A friss számok ismertetése kapcsán érdemes felidézni, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt más képviselői mindezt elvennék a magyar lakosságtól. Egyfelől a pártvezető humbugnak tartja a fenti eredményeket, Bódis Kriszta, a párt szakértője szerint jobb lenne, ha többet fizetnének a fogyasztók, Gerzsenyi Gabriella Európai Parlamenti képviselő pedig hasztalannak nevezte a jóléti intézkedést.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
