Ukrajnában lehet akár béke, akár háború, a gyerekek jellemzően nem kapják meg rendszeresen a védőooltásokat – értesült a Magyar Nemzet. Az egészségügyben dolgozó forrásunk szerint az Ukrajnából érkező gyerekek oltási könyvei sok esetben nagyon nehezen áttekinthetőek, ráadásul gyakran nem kapnak meg olyan védőoltásokat, amelyek az oltási rendszer alapján kötelezők lennének. Mind mondta, erre az alaphelyzetre telepedett rá a háború borzalma, ami az egyébként is sok problémával küzdő ukrán gyermekegészségügyi ellátásnak megadta a kegyelemdöfést, így a legváltozatosabb fertőző betegségekkel szemben lehetnek védtelenek azok, akik átjönnek az ukrán–magyar határon.
Emlékezetes, csütörtökön rendkívüli csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben, amelynek középpontjában Ukrajna uniós csatlakozása és Európa védelmi stratégiája állt. Orbán Viktor a tanácskozás után kifejtette aggályait Ukrajna esetleges EU-tagságával kapcsolatban: szerinte a csatlakozás komoly gazdasági és biztonsági kockázatokkal járna Magyarország számára mind politikai, mind gazdasági szempontból.
Régi betegségek bukkannak fel újra
Lapunk megkereste a témában Havasi Katalint, akit Ukrajna uniós csatlakozásának egészségügyi kockázatairól kérdeztünk. A gyermekorvos emlékeztetett arra, hogy már a háború előtti időszakban is lehetett hallani Ukrajnában járványos gyermekbénulásról, valamint diftériás (torokgyíkos) betegek is érkeztek onnan Magyarország területére. Hangsúlyozta, a jelenleg érkező ukrán gyerekek megkapják azokat a védőoltásokat, amelyek hiányoznak az oltási sorozatukból, ezért senkinek sincs oka félni attól, hogy valamilyen fertőzést fog tőlük elkapni.
„Azonban abban az esetben, ha a határok teljesen átjárhatók, akkor követhetetlenné válik, kinek milyen védőoltása van. Ráadásul senki nem kötelezhető arra, hogy a kimaradt oltásokat pótolja
– hangsúlyozta.
Havasi Katalin azonban felhívta a figyelmet arra, nemcsak Ukrajna uniós csatlakozása az, ami kockázatokat hordoz, ugyanis az európai országokban a lazább oltási fegyelem is oda vezetett, hogy korábban évtizedek óta nem tapasztalt megbetegedés okozhat járványt. Példaként említette a szamárköhögést, amelyből a korábbi években mindössze 10-20 közötti esetet igazoltak Magyarországon, 2024-ben pedig már 1000 és 2000 közötti volt az esetszám.
Veszélyt jelenthetnek az oltatlanok
A gyermekorvos hangsúlyozta, egyik védőoltás sem ad 100 százalékos védettséget, azonban ameddig csak annak kisebb hatékonyságával vagy egy-egy gyerek immunrendszeréből eredő kisebb védettségi szinttel van probléma, addig nem lesznek járványok, mert nincs kitől elkapni és átadni.
„Amikor azonban nagy számban jelennek meg olyanok, akitől el lehet kapni és akinek át lehet adni, akkor alakulnak ki ezek a gyakori fertőzések vagy járványok”
– emelte ki.
Havasi Katalin szerint fontos tisztában lenni azzal is, hogy az életkor előrehaladtával gyengül a védettségünk. – Felnőtteknél 10 évente javasolt lenne például a diftéria és a szamárköhögés elleni újraoltás, mert annyi idő alatt sokaknak csökken a védettsége. – Legyengülten a szamárköhögést a felnőttek is elkaphatják, hiszen az nemcsak az újszülöttekre, az oltatlan kisgyerekekre, hanem a még csecsemőkorban oltott idősekre is veszélyes lehet. Abban a pillanatban, ha egy kórokozó nagy számban bejut az országba és nagyszámú oltatlan gyermek és felnőtt között foroghat, akkor fertőzni fog – magyarázta.
– Megvan a kockázata annak, hogy a 20. század elején nagy számban megjelenő gyerekbetegségek – részben az oltásellenesség, a fejlett országokban a lazább oltási fegyelem, illetve egyes országok alacsony átoltottsága miatt – újra megjelenjenek Magyarországon – figyelmeztetett a gyermekorvos.
Véleménynyilvánító szavazás Ukrajna EU-tagságáról
