Ukrajnában lehet akár béke, akár háború, a gyerekek jellemzően nem kapják meg rendszeresen a védőooltásokat – értesült a Magyar Nemzet. Az egészségügyben dolgozó forrásunk szerint az Ukrajnából érkező gyerekek oltási könyvei sok esetben nagyon nehezen áttekinthetőek, ráadásul gyakran nem kapnak meg olyan védőoltásokat, amelyek az oltási rendszer alapján kötelezők lennének. Mind mondta, erre az alaphelyzetre telepedett rá a háború borzalma, ami az egyébként is sok problémával küzdő ukrán gyermekegészségügyi ellátásnak megadta a kegyelemdöfést, így a legváltozatosabb fertőző betegségekkel szemben lehetnek védtelenek azok, akik átjönnek az ukrán–magyar határon.
Emlékezetes, csütörtökön rendkívüli csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben, amelynek középpontjában Ukrajna uniós csatlakozása és Európa védelmi stratégiája állt. Orbán Viktor a tanácskozás után kifejtette aggályait Ukrajna esetleges EU-tagságával kapcsolatban: szerinte a csatlakozás komoly gazdasági és biztonsági kockázatokkal járna Magyarország számára mind politikai, mind gazdasági szempontból.
Régi betegségek bukkannak fel újra
Lapunk megkereste a témában Havasi Katalint, akit Ukrajna uniós csatlakozásának egészségügyi kockázatairól kérdeztünk. A gyermekorvos emlékeztetett arra, hogy már a háború előtti időszakban is lehetett hallani Ukrajnában járványos gyermekbénulásról, valamint diftériás (torokgyíkos) betegek is érkeztek onnan Magyarország területére. Hangsúlyozta, a jelenleg érkező ukrán gyerekek megkapják azokat a védőoltásokat, amelyek hiányoznak az oltási sorozatukból, ezért senkinek sincs oka félni attól, hogy valamilyen fertőzést fog tőlük elkapni.
„Azonban abban az esetben, ha a határok teljesen átjárhatók, akkor követhetetlenné válik, kinek milyen védőoltása van. Ráadásul senki nem kötelezhető arra, hogy a kimaradt oltásokat pótolja
– hangsúlyozta.
Havasi Katalin azonban felhívta a figyelmet arra, nemcsak Ukrajna uniós csatlakozása az, ami kockázatokat hordoz, ugyanis az európai országokban a lazább oltási fegyelem is oda vezetett, hogy korábban évtizedek óta nem tapasztalt megbetegedés okozhat járványt. Példaként említette a szamárköhögést, amelyből a korábbi években mindössze 10-20 közötti esetet igazoltak Magyarországon, 2024-ben pedig már 1000 és 2000 közötti volt az esetszám.