Ukrajna uniós csatlakozásának a nyugdíjasok is meginnák a levét

Ukrajna uniós csatlakozása Magyarországra is többletterheket róna, ami a 13. havi nyugdíjon túl akár még a rezsicsökkentést is veszélyeztethetné – mutatott rá lapunknak Talabér Krisztián. A Nézőpont Intézet elemzője szerint annak érdekében, hogy a magyar nyugdíjrendszert ne érje külső sokk, a kormánynak elkerülhetetlen, hogy ebben a kérdésben is konfliktust vállaljon Brüsszellel.

– Ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba, az jelentős gazdasági és társadalombiztosítási következményekkel járhat Magyarország számára – mutatott rá lapunknak Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője.

Emlékezetes, csütörtökön rendkívüli csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben, amelynek középpontjában Ukrajna támogatása és Európa védelmi stratégiája állt. Orbán Viktor a tanácskozás után kifejtette aggályait Ukrajna esetleges EU-tagságával kapcsolatban: szerinte a csatlakozás komoly gazdasági és biztonsági kockázatokat rejtene Magyarország számára mind politikai, mind gazdasági szempontból. 

Talabér Krisztián Ukrajna csatlakozásáról úgy véli, társadalombiztonsági szempontból különösen a nyugdíjrendszert érintené. Emlékeztetett: egy korábbi kétoldalú egyezmény bizonyos körülmények között lehetővé teszi az ukrán állampolgárok számára a magyar nyugdíj felvételét, amely önmagában is terhet jelent a magyar szociális rendszer számára. 

„Uniós tagság esetén az ukrán állampolgárok szabad mozgása és letelepedési lehetősége tovább növelné a magyar nyugdíjrendszerbe való belépésük esélyét, ami hosszú távon komoly pénzügyi kockázatokat hordozna”

– mutatott rá.

Kifejtette: a magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik, vagyis az aktuálisan dolgozók befizetéseiből finanszírozzák a nyugdíjakat. – Ha hirtelen megnő a jogosultak száma anélkül, hogy a befizetések arányosan emelkednének, az a nyugdíjak csökkentéséhez, valamint a 13. havi nyugdíj és más szociális juttatások fenntarthatóságának veszélybe kerüléséhez vezethet – mutatott rá. 

Az elemző felidézte: a magyar kormány másfél évtizede kiemelt figyelmet szentel a nyugdíjasokra, számtalan jóléti intézkedést vezetett be a szépkorúak életszínvonalának javítása érdekében, és ez várhatóan a jövőben sem fog változni. 

Szerinte annak érdekében, hogy a magyar nyugdíjrendszert ne érje külső sokk, a kormánynak elkerülhetetlen, hogy ebben a kérdésben is konfliktust vállaljon Brüsszellel, amely Ukrajna gyors integrációját szorgalmazza. Ennek az összeütközésnek a sokadik, de szerinte nem utolsó felvonását láthattuk a március 7-ei EU-csúcson.

„Magyarországnak azonban más okból sem érdeke, hogy Ukrajna gyors eljárással legyen uniós tagállam”

– tette hozzá.

Talabér Krisztián felhívta a figyelmet arra, hogy Európa gazdaságai – köztük a magyar is – már így is komoly nyomás alatt állnak a háború és az energiaválság okozta gazdasági stagnálás miatt. – Az Ukrajnának szánt többletforrásokat az európai nemzetállamok gazdasága már nem tudná kitermelni, hanem a meglévő jóléti rendszerek átalakítása és potenciális megszorítások révén kellene előteremteni – magyarázta, majd rámutatott: Ukrajna uniós csatlakozása Magyarországra is többletterheket róna, ami a 13. havi nyugdíjon túl akár még a rezsicsökkentést is veszélyeztethetné.

Máig egy 1963-as egyezmény alapján működik a rendszer

– Ukrajna vonatkozásában – utolsó volt szovjet tagállamként – még mindig az 1963-ban kihirdetett magyar–szovjet szociális ellátási együttműködési egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. Pedig már az Orosz Föderációval is létrejött egy korszerű szociális biztonsági megállapodás – írta még a háború kitörése előtt Farkas András nyugdíjszakértő a témában. A Pesti Hírlap oldalán megjelent elemzésében a szakember rámutat: Magyarország és Ukrajna vonatkozásában az egyezmény alkalmazása során lehetőség van az öregségi nyugdíj megállapítására, de magyar nyugellátásra kizárólag a magyar nyugdíjkorhatár betöltésével nyílhat lehetőség. Az egyezmény nem terjed ki a nők kedvezményes nyugdíjára.

Az egyezmény alkalmazásának feltétele a magyar vagy az ukrán állampolgárság. Az egyezmény személyi hatálya azokra terjed ki, akik Magyarország vagy Ukrajna területén munkaviszonyban foglalkoztatottként, fegyveres testületek tagjaként, mezőgazdasági vagy kisipari szövetkezet tagjaként, kisiparosként (egyéni, társas vállalkozóként) szolgálati vagy ezzel egy tekintet alá eső biztosítási időt szereztek, és lakóhelyük egyik vagy másik állam területén van. A biztosítási kötelezettség a munkavállalóként alkalmazott személyek esetén a jövedelemszerző tevékenység helye szerinti állam területén áll fenn. 

A nyugellátást annak a szerződő országnak az illetékes nyugdíjbiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja a saját belső szabályai alapján, amely területén a nyugdíjigénylőnek a kérelem benyújtása időpontjában a lakóhelye van. 

Ha a kérelmező az áttelepülést követően nem dolgozott tovább, a nyugdíj alapját képező átlagkeresetként azt a keresetet kell figyelembe venni, amit a hasonló munkakörben, megfelelő képesítéssel a Magyarországon foglalkoztatottak átlagosan elértek a nyugdíj megállapítása időpontjában. Ez az a rendelkezés, amely folyamatosan feszültségben tartja a magyar nyugdíjas társadalom tagjait, hiszen a legtöbben méltánytalannak és indokolatlannak érzik e különlegesen kedvező elbírálást az „ukrán nyugdíjasok” ügyében, amely évente tízmilliárd forintos nagyságrendű kiadást okoz a magyar nyugdíjkasszában. 

Az természetesen egyre időszerűbb, hogy végre a magyar–ukrán viszonylatban is korszerű, biztosítási elvre épülő megállapodás váltsa fel az idejétmúlt, területi elvre alapozott szovjet őskövület-egyezményt. Erre azonban ukrán részről eddig sem mutatkozott sok szándék. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)