Mélyen hallgat Magyar Péter az ukrán kémbotrányról, valamint arról, hogy tanácsadója, Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnökként nem a magyar érdekeket képviselte a NATO és az EU vezérkari főnöki ülésein. A Tisza elnöke a nemzetbiztonsági bizottság ülését sem kommentálta, ami után Kocsis Máté azt is közölte, jelenleg is zajlik Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök ukrajnai kapcsolatainak vizsgálata, ahogy a Honvédelmi Minisztérium napokban közzétett nyilatkozataira sem reagált a Tisza elnöke.
Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője szerint
Ruszin-Szendi Romulusz és Magyar Péter a jelek szerint Brüsszel elvárásainak megfelelően képviselik Magyarországon az Ukrajna melletti elköteleződést, ugyanakkor a hazai közvélemény többsége nem osztja ezt az álláspontot.
– A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása alapján a magyarok 67 százaléka ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását, ami azt jelzi, hogy az ukránpárti politika egyelőre nem találkozik a társadalmi többség véleményével. Egy ilyen megosztó álláspont képviselete politikai szempontból kockázatos lehet Magyar Péter számára, hiszen hosszabb távon inkább viszi a szavazókat, nem hozza – fogalmazott az elemző. Hangsúlyozta,
ha Magyar Péter valóban Magyarország nemzeti érdekeit tartaná szem előtt, akkor ebben a kiemelten fontos külpolitikai kérdésben vélhetően más irányvonalat képviselne.
– Jelenlegi álláspontja azonban jól illeszkedik az Európai Néppárt Ukrajna-politikájához, amelynek elvárásai jelentős befolyást gyakorolhatnak a párt mozgásterére. Ennek következtében a Tisza Párt számára kevés lehetőség marad arra, hogy önálló, a magyar társadalom többségi véleményéhez közelebb álló álláspontot alakítson ki – emelte ki.
Arra a felvetésre, hogy vonható-e párhuzam az orosz kém, Kovács Béla, közismert nevén KGBéla volt jobbikos EP-képviselő és Ruszin-Szendi Romulusz között, Talabér Krisztián úgy fogalmazott,
a Jobbik végül belebukott abba, hogy Kovács Béla tagjuk hazaárulást követett el.
– A magyar társadalomban mélyen gyökerező kurucos, szabadságszerető mentalitás nehezen fogadja el azokat a politikai formációkat, amelyeket külső érdekek mentén próbálnak irányítani. Hazánkban a szuverenitás eszméje különösen erős, a magyar közvélemény pedig hosszú távon bizalmatlan azokkal a pártokkal szemben, amelyek nem egyértelműen a nemzeti érdekeket helyezik előtérbe – vélekedett az elemző, aki szerint ez a történelmi tapasztalatokra is visszavezethető attitűd megkerülhetetlen tényező minden olyan politikai erő számára, amely tartós támogatottságra törekszik Magyarországon.
Kitért arra is, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kivételével valamennyi ellenzéki pártról ismertté vált, hogy a 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően külföldi forrásból kaptak támogatást. – Ez a körülmény vezetett ahhoz, hogy köznyelvi értelemben ráragadt a „dollárbaloldal” elnevezés.
Bár a felelős politikai magatartás a baloldaltól az elhatárolódás lenne, ezek a pártok több ponton azonosulni tudnak a Tisza Párt Ukrajna-politikájával
– hangsúlyozta.
Arról, hogy átrendezhetik-e a belpolitikai palettát a most napvilágot látott információk, Talabér Krisztián azt mondta, a Tisza Párt valójában nem más, mint a rendszerváltás utáni baloldal újracsomagolt változata. – Az eszközök frissek, a dizájn korszerű, de a mögöttes hálózat, az ideológiai alapok és a politikai célok változatlanok. Ez nem generációváltás, hanem arccsere. Ebből fakadóan
a kormányellenes baloldalon nincs tér az átrendeződésre, mert az elődpártokban mostanra teljesen elveszítették a bizalmat a választók
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az viszont nincs kizárva, hogy a kormánypártok Ukrajna gyorsított pályás uniós csatlakozásának ellenzésével képesek mobilizálni a saját táborukat, vagy bizonytalan szavazókat meggyőzni arról, hogy érdemes őket támogatni.
