Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) május 9-én bejelentette: két Magyarországnak dolgozó kémet fogtak el, akiknek feladata volt többek között az ukrán csapatmozgások megfigyelése Kárpátalján. Még aznap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet Ukrajna magyarországi nagykövetségéről.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: Magyarország célkeresztbe került, mert a magyar emberek dönthetnek Ukrajna uniós csatlakozásáról. Orbán Viktor úgy látja, hogy Brüsszelnek és Kijevnek sem tetszik ez a helyzet, ezért indultak lejárató akciók hazánk ellen. A kormány válaszlépéseket ígér.
Ez történt a kémbotrány kirobbanása előtt
Mint beszámoltunk róla: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023. április 27-én mentette fel beosztásából Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot és kérte fel Böröndi Gábor altábornagyot a feladat ellátására.
Bár Ruszin-Szendi távozásának okát sokáig nem ismerhette meg a közvélemény, az utóbbi időben kiderült, hogy az altábornagy vezérkari főnökként kettős kommunikációt folytatott: míg jelentéseiben a magyar kormányzati álláspontot tükröző háborúellenes narratívát jelenítette meg, a NATO ülésein valójában Ukrajna-barát álláspontot képviselt, sőt felszólalásait a „Szlava Ukrajini” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta.
Ezt követően Magyar Péter közzétette múlt csütörtökön az általa előzőleg az „Orbán-kormány őszödi beszédeként” emlegetett felvételt, amelyen a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszél, hogy szakítanak a jelenlegi béketevékenységeikkel, és egy ütőképes hadsereget hoznak létre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: a katonáknak nem a békére, hanem a háborúra kell készülniük, a haza védelmére, minden ország ezért tart fenn katonaságot. Gulyás Gergely hangsúlyozta, még nem is volt orosz–ukrán háború, de Orbán Viktor már akkor közös európai haderőről és haderőfejlesztésről beszélt.

Mindannyian érezzük, hogy ez egy lepkefing. Nem történt semmi. A honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a katonáknak meg kell védeniük az országot, ami háborús fenyegetettségben magától értetődő és helyes.
– Példátlan és Magyarország biztonságára nézve tragédia lenne, ha a volt vezérkari főnököt a honvédség vezetőjeként vagy azt követően sikerült volna beszervezni bármilyen külföldi titkosszolgálatnak – nyilatkozta lapunknak Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője azzal kapcsolatosan, hogy a Fidesz szerint maga Ruszin-Szendi Romulusz lehet a kapcsolat a magyar ellenzék és az ukránok között.