Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) május 9-én bejelentette: két Magyarországnak dolgozó kémet fogtak el, akiknek feladata volt többek között az ukrán csapatmozgások megfigyelése Kárpátalján. Még aznap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet Ukrajna magyarországi nagykövetségéről.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: Magyarország célkeresztbe került, mert a magyar emberek dönthetnek Ukrajna uniós csatlakozásáról. Orbán Viktor úgy látja, hogy Brüsszelnek és Kijevnek sem tetszik ez a helyzet, ezért indultak lejárató akciók hazánk ellen. A kormány válaszlépéseket ígér.
Ez történt a kémbotrány kirobbanása előtt
Mint beszámoltunk róla: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023. április 27-én mentette fel beosztásából Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot és kérte fel Böröndi Gábor altábornagyot a feladat ellátására.
Bár Ruszin-Szendi távozásának okát sokáig nem ismerhette meg a közvélemény, az utóbbi időben kiderült, hogy az altábornagy vezérkari főnökként kettős kommunikációt folytatott: míg jelentéseiben a magyar kormányzati álláspontot tükröző háborúellenes narratívát jelenítette meg, a NATO ülésein valójában Ukrajna-barát álláspontot képviselt, sőt felszólalásait a „Szlava Ukrajini” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta.
Ezt követően Magyar Péter közzétette múlt csütörtökön az általa előzőleg az „Orbán-kormány őszödi beszédeként” emlegetett felvételt, amelyen a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszél, hogy szakítanak a jelenlegi béketevékenységeikkel, és egy ütőképes hadsereget hoznak létre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta: a katonáknak nem a békére, hanem a háborúra kell készülniük, a haza védelmére, minden ország ezért tart fenn katonaságot. Gulyás Gergely hangsúlyozta, még nem is volt orosz–ukrán háború, de Orbán Viktor már akkor közös európai haderőről és haderőfejlesztésről beszélt.
Mindannyian érezzük, hogy ez egy lepkefing. Nem történt semmi. A honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a katonáknak meg kell védeniük az országot, ami háborús fenyegetettségben magától értetődő és helyes.
– Példátlan és Magyarország biztonságára nézve tragédia lenne, ha a volt vezérkari főnököt a honvédség vezetőjeként vagy azt követően sikerült volna beszervezni bármilyen külföldi titkosszolgálatnak – nyilatkozta lapunknak Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője azzal kapcsolatosan, hogy a Fidesz szerint maga Ruszin-Szendi Romulusz lehet a kapcsolat a magyar ellenzék és az ukránok között.
A Védelmi Tanács is összeült
Kedden a miniszterelnök kezdeményezésére a Védelmi Tanács is összeült. Orbán Viktor az ülés után azt mondta, kiderült, hogy az ukránok az akció végrehajtása érdekében felélesztették magyarországi kapcsolataikat is, és egy magyar párt segítségével támadást indítottak a Magyar Honvédség ellen.
Ezzel egy magyar ellenzéki párt tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban. Erre emberemlékezet óta nem volt példa. Arra kell számítanunk, hogy a véleménynyilvánító szavazás lezárásáig további titkosszolgálati akciókat indítanak majd. Ezekre a magyar szolgálatok felkészültek
– fogalmazott, majd hozzátette: „a véleménynyilvánító szavazást végigvisszük, mert sem Brüsszel, sem Kijev nem dönthet a magyarok feje felett”.
Kerüli a választ, majd menekül
Ruszin-Szendi Romulusz nem válaszolt érdemben arra a kérdésre, hogy dicsőítette-e Ukrajnát vagy sem, válasz helyett mellébeszélt.
A nemzetbiztonsági bizottság már szerdán is ülésezett az ügyben, amelyet követően Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és Barthel-Rúzsa Zsolt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) irányításáért felelős államtitkár közös sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, a bizottsági ülésen elhangzottak jó részét ötven évre titkosították.
A magyar szolgálatok már régóta érzékelnek intenzív ellenérdekű tevékenységet az ukrán szolgálatok részéről
– jelentette ki Kocsis Máté. Hozzátette, azonban az ukrán fél múlt hét pénteken előzetes egyeztetés nélkül kényes információkat tett közzé, erre kellett választ adniuk a magyar szolgálatoknak. Kocsis megnevezte azokat az ukrán kémeket, akiket kiutasított Magyarország: Juroj Kenicsit és Dmitro Kisfalusit, emellett megnevezett egy harmadik személyt is, Szerhij Alexandronovot.
A Ruszin-Szendi Romulusz tevékenységéről szóló jelentés összefoglalóját a Honvédelmi Minisztérium a közösségi oldalán osztotta meg, ebből egyértelműen látszik, hogy nem a magyar érdekeket képviselte a volt vezérkari főnök a NATO és az EU vezérkari főnöki ülésein.
Magyar Péter ukrán kapcsolata
Kitiltották hazákból Ceber Rolandot (hivatalos nevén Tseber Roland Ivanovicsot), aki tavaly végigdokumentálta Magyar Péter ukrajnai utazását – írta meg az Index híre alapján lapunk. A portálnak a kormányzati tájékoztatási központ erősítette meg, hogy a férfi beutazási és tartózkodási tilalom alatt áll Magyarországon. Részleteket nem közöltek arra hivatkozva, hogy az ezzel kapcsolatos információk kizárólag a Nemzetbiztonsági Bizottság hatáskörébe tartoznak.
Azt a Magyar Nemzet is megírta, hogy Ceber Roland szervezhette Magyar Péter tavalyi ukrajnai utazását. A Tisza vezetője Ceber Rolanddal szelfizte végig az utat. Ő volt a szervező, a Tisza Párt elnökének minden lépését végigkísérve és dokumentálva. Az ukrán–magyar állampolgár Ceber Roland egyébként a kárpátaljai Katonai Közigazgatás magas rangú tisztje, aki ráadásul Zelenszkij pártjának képviselője a Kárpátaljai Megyei Tanácsban.
A Nemzetbiztonsági bizottság újbóli összehívását Kocsis Máté kezdeményezte. Mint mondta, olyan újabb információk jelentek meg a sajtóban az ukrán befolyásolási tevékenységek és a Tisza Párt kapcsolatáról, melyek tisztázása elengedhetetlen.
Orbán Viktor a NATO-főtitkárral is tárgyalt
Pénteken két fontos megbeszélésen vesz részt Mark Rutte NATO-főtitkárral Orbán Viktor, aki előre jelezte: az ukránokkal kapcsolatos magyar aggodalmakat egyértelműen napirendre kívánja tűzni. A miniszterelnök szerint példátlan, hogy egy nem NATO-tagállam – miközben jó viszonyra törekszik a szövetséggel – összehangolt, pénzelt és szervezett lejárató kampányt folytat egy NATO-tagállam ellen. A magyar álláspont világos: ezt sem Magyarország, sem a NATO nem nézheti tétlenül.
Ukrán kémbotrány
