Így néz ki Hann Endre kampánytámogató manipulációja + videó

Hann Endre a Klubrádió műsorában lényegében bevallotta, hogy a közvélemény-kutatásokat valamiféle kampánytámogatásként használják. Így már egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a Medián miért publikál a valóságtól elrugaszkodó felméréseket. Emlékeztetőül: a cég legutóbb a Tisza Párt 15 százalékos előnyét „mérte”.  Cikkünkben pontról pontra mutatjuk be azokat a nyilvánvaló torzításokat, amelyek igazolják, hogy a Medián mérései kizárólag a választók manipulációjára alkalmasak.

Fotó: ATV / YouTube

1. Sokkal több szavazója lehet a Fidesznek

De térjünk vissza a felméréshez! A Medián június 3. és 7. között ezerfős mintán végzett telefonos kutatást, és arra jutott, hogy a teljes választókorú népesség 28 százaléka szimpatizál a Fidesszel, 38 százaléka pedig a Tiszával. Ennek kapcsán egyrészt érdemes megjegyezni, hogy a pártszimpatizánsok nem azonosak a választáson részt vevő szavazókkal. A szimpatizánsok egy része annyira nem kedveli az adott pártot, hogy rá is szavazzon, de az is megeshet, hogy nem tartja fontosnak a választást, esetleg úgy véli, az ő szavazata nélkül is megszületik majd a kívánt eredmény.

Másrészt célszerű a Medián által kihozott arányokat szavazatokra is átszámítani. Ha a Nemzeti Választási Iroda adataiból indulunk ki, akkor – ahogy a közvélemény-kutatók mondják – most vasárnap 7,64 millió belföldi lakcímmel rendelkező polgár szavazhatna. Ez azt jelenti, hogy a Medián szerint – nem számolva a hibahatárral – a Fidesznek kerekítve 2,14 millió szimpatizánsa, vagyis a választási részvételében biztos vagy bizonytalan támogatója van. De tegyünk emellé még egy értéket, szintén a Mediántól. Hann Endre cége korábban úgy mérte, hogy a Tisza-szimpatizánsok kilencven százaléka biztosan elmenne szavazni, míg a fideszeseknél ez az arány kisebb, nyolcvan százalék. Ebből az következne, hogy a kormányerőnek jelenleg csupán 1,7 millió belföldi, részvételében biztos szavazója van.

És most jöjjön két másik szám, ami irreálissá teszi a Medián kutatási eredményét. Egy éve, a 2024. júniusi európai parlamenti voksoláskor a kormánypártoknak 1 995 086 állandó magyar lakcímmel rendelkező szavazójuk volt, ráadásul az országgyűlési választáson rendre lényegesen nagyobb a részvétel, mint az unióson. 

A Medián szerint tehát az EP-választáshoz képest is elpárolgott háromszázezer fideszes szavazat, de a részvételi különbségek miatt igazából ennél is nagyobb a Hannék által sejtett Fidesz-veszteség.

A másik adat viszont nem feltételezés, nem következtetés. Most fejeződött be a Voks 2025, amelyben 2,285 ezer ember vett részt. A leadott voksok 95 százaléka volt nem, 5 százalék válaszolt igennel. Vagyis 2,17 millió ember mondott nemet Ukrajna uniós tagságára. Bár megeshet, hogy nem minden érintett a Fidesz–KDNP szavazója, de a számok azt mutatják, hogy jóval több mint kétmillió választó gondolkodik a kormánnyal azonos módon az egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – politikai téma kapcsán. Vagyis a Voks 2025 eredménye igencsak hitelteleníti a Medián számait.

2. Sokkal több szavazója lett a Tiszának?

De nézzük a Tiszát! Hannék szerint a teljes népesség 38 százaléka, vagyis 2,98 millió választópolgár szimpatizál a Tisza Párttal. Idézzük fel ismét az aktivitásra vonatkozó Medián-adatot, azaz hogy a párt szimpatizánsainak kilencven százaléka el is menne szavazni. Ebben az esetben azzal számolhatunk, hogy 2,68 millióan biztosan Tisza mellé ikszelnének. Vagyis a Medián szerint a Fidesz szavazóinak száma a tavalyi EP-választás óta tizenöt százalékkal csökkent (kétmillióról 1,7 millióra), a Tisza Párté eközben bőven megduplázódott (1,3 millióról majdnem 2,7 millióra). Egy év hosszú idő, akár arra is elég lehet, hogy egy politikai szereplő letűnjön a színről vagy éppen felkerüljön oda, de ilyen mértékű változást idehaza semmi nem indokol.

Ha csak az nem, amiről Hann Endre maga beszéltfriss kutatása kapcsán a 444-nek: „ha sokan elhiszik, hogy a Tisza az esélyes, és egyébként is több okból elégedetlenek, akkor ennek van egy önmagát erősítő hatása”. Hasonlóra korábban is utalt már, amikor maga nevezte félrevezetőnek saját felmérési eredményeiket, egyben a közvélemény-kutatások befolyásoló hatását is elismerve.

3. Mi zajlik a településeken?

A Medián azt is közölte most, hogy a községekben élő választópolgárok csupán 33 százaléka szimpatizál a Fidesszel, 32 százalékuk pedig a Tiszával. Az állítás azonban észszerű magyarázatot igényelt volna. A kiindulópont ebben az esetben az, hogy a jobboldalnak negyedszázada az egyik legfontosabb jellemzője, hogy kistelepüléseken nagyon erős. Mi miatt párolgott el ez az előny az elmúlt hónapokban? Szelídül az infláció, családtámogatások egész sora lép életbe, a közeljövőben pluszjuttatás érkezik majd a nyugdíjasoknak és a fegyvereseknek, miközben az ország a háborúból kimarad. Ezek mellett pedig a kocsmaprogram vagy a templomfelújítások állami támogatása kifejezetten a legkisebb településeket célozza. Röviden tehát a főbb gazdasági és politikai tényezők közül semmi nem indokolja az ellenzék vidéki előretörését. De alighanem itt keresendő az oka annak, hogy a Medián a teljes népességben irreálisan alacsony támogatást mért a Fidesznek.

Jöjjenek újra a számok! Először is fontos, hogy a kistelepüléseken él a választók közel harminc százaléka. Hann Endréék szerint a községekben lakók 33 százaléka Fidesz-szimpatizáns, ez az érték nagyon közel van a tavalyi EP-választás eredményéhez, akkor ugyanis a Fidesz-listára 32 százalék szavazott a községekben. 

Tehát a kisebb településeken tavaly többen szavaztak a Fideszre, mint ahányan a Medián szerint most szimpatizálnak a kormánypárttal. Ez aligha felelhet meg a valóságnak.

4. Hova lett a Fidesz-szavazók egy része?

Maradjunk még egy gondolat erejéig a Fidesz-szavazóknál és idézzük fel a Medián 2021. júniusi kutatását. Ebben Hannék azt állították, hogy a felnőtt magyarok 37 százaléka szimpatizál a Fidesszel. Szimpatizál, tehát vagy elmegy szavazni a pártra, vagy nem. Ehhez képest a választáson, tíz hónappal később a kormánypárti listára szavazó 2,8 millió belföldi voks érkezett, ami 36,5 százalékot jelentett. Vagyis akkor az történt, hogy a Medián összemosott két kategóriát – a szavazókat és az annál bővebb, a részvételt elmulasztókat is magában foglaló szimpatizánsokat –, így a közvélemény-kutatásban sokkal kisebb lett a Fidesz támogatottsága.

5. Jobbikosok a fedélzeten

Végezetül érdemes ismét egy – nem is túl nagy – kitérőt tenni. A Medián kutatása szerint a Jobbikkal a magyar választók két százaléka szimpatizál. Egy olyan politikai erőről van szó, amely a gyakorlatban nem létezik, s amelynek ezerből ha egy ember tudja, ki az elnöke. A Medián szerint ugyanakkor pontosan ennyien, vagyis nagyjából 150 ezren támogatják a pártszervezetben és médiamegjelenésben a Jobbikra köröket verő, országos politikusokkal rendelkező DK-val is. A furcsa helyzet megfejtése az lehet, hogy piaci pletykák szerint az Iránytű Intézet dolgozik a Medián adatfelvevőjeként. Az az Iránytű, amelyik korábban a Jobbik házi kutatócége volt, így kérdés, hogy az adatbázisban nem szerepelnek-e túlzott arányban Jobbik-támogatók.

Összegezve: az utcahosszal vezető Tiszáról szóló kutatások – például a mostani Medián is – rendszerint olyan arányú eltéréseket mutatnak, amelyekre egyszerűen nem adható észszerű magyarázat. Az ilyen értelemben torz adatok pedig nem a társadalom tájékoztatására, hanem a befolyásolására alkalmasak.

Borítókép: Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató intézet vezetője (Fotó: MTI/Beliczay László)