Tizennégy százalékos hátrányból tizenöt százalékos előnyt épített a Tisza Párt az EP-választások óta eltelt kerek egy évben – írta június közepén a Hvg online kiadásában megjelent cikkben szerzőtársával Hann Endre. Az írás a Medián friss közvélemény-kutatását mutatta be, amely szerint a Tisza Párt 51:36-ra vezet a kormánypártokkal szemben a biztos szavazók körében.

Lapunk többször írt arról, hogy a Medián oszlopos tagja az úgynevezett manipulációs kerekasztalnak, amelyhez több közvélemény-kutató cég is sorolható. Tevékenységük lényege úgy foglalható össze, hogy a Tisza Párt népszerűségének folyamatos emelkedését mutatják ki, ezzel pedig esélyes kihívónak állítják be Magyar Péter pártját. A mérések így tulajdonképpen már nem kutatják az állampolgárok véleményét, hanem befolyásolni próbálják azt. S hogy ez miképpen néz ki a gyakorlatban, a Medián már említett, legutóbbi számainak elemzésével mutatjuk be. Ennek módszertana kapcsán Hann Endre szerdán a Klubrádió műsorában azt mondta: „Ez most nem túl népszerű szuverenitásvédelmi szempontból, de a 90-es évek elején amerikai kollégáktól tanultuk, amerikai szakemberektől, akik sokkal nagyobb rutinnal rendelkeztek már akkor kampányok támogatásában.” A megszólalás lényegében beismerő vallomásnak tekinthető, Hann ugyanis, mint közvélemény-kutatók, beszél arról, hogy felmérése valamiféle kampánytámogató eszköz. Arra nem tért ki, kinek vagy minek a kampányát támogatja a kutatása.
Hann Endre és a külföldi támogatás
Mielőtt rátérnénk az adatokra, nem árt címszavakban megjegyezni, hogy a Mediánt 1989-ben alapította meg az egyébként pszichológus végzettségű – tehát nem közvélemény-kutató – Hann Endre. A cégnek egykor kutatási igazgatója volt Karácsony Gergely mai főpolgármester, a társaság pedig dolgozott az SZDSZ-nek és a Gyurcsány-kormánynak is. Baloldali kötődését korábban alaposan bemutattuk, ahogy azt is, hogy Hann mintha mostanában már Magyar Péterrel működne szorosan együtt. Azt pedig a napokban írtunk meg, hogy a Medián jelentős mértékben tudta növelni tavaly az árbevételét, aminek több mint negyede külföldi szolgáltatásból származott.