Magyar Péter tanácsadói, Surányi György és Bod Péter Ákos támadják a fix 3 százalékos hitelt, mert az embereknek jó, nem az államnak és a bankoknak

Megdöbbentő támadást indított a Tisza Párt két tanácsadója a fix 3 százalékos hitel ellen. Surányi György és Bod Péter Ákos szerint nem jó, hogy az embereknek nem kell viselniük a kamatok, az infláció és a forint árfolyama jelentette kockázatokat, hanem helyettük az állam-és a bankok-vállalja magára. Vagyis pont azt a rendszert akarják újra bevezetni a hitelezésben, mint ami a devizahiteleknél az emberek elszegényedéséhez vezetett.

Szerintük az emberekkel volt a baj, nem a bankokkal és a Gyurcsány-kormánnyal

Miközben a fix kamatozású hiteleket támadta a két tiszás tanácsadó, a devizahitelezéssel kapcsolatban nem voltak ilyen kritikusok. De először nézzük meg, hogy mi volt a probléma a devizahitelekkel:

A devizahitelezés legsúlyosabb bűne, hogy a hitelfelvevők devizakockázatot vállaltak, miközben nem minden esetben kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyam-ingadozás hosszú távú hatásairól. Amikor a 2008-as válság és a Gyurcsány-kormány hazug gazdaságpolitikája miatt a forint gyengülése bekövetkezett, sok háztartás törlesztőrészlete drámai módon megugrott, ami fizetési nehézségekhez vezettt háztartások ezreinél. A forint leértékelődésével párhuzamosan megugró törlesztőrészletek adósságspirálba hajszolták az embereket, ami makrogazdasági szinten a fogyasztás drasztikus bezuhanásával, így a költségvetési bevételek jelentős csökkenésével járt. Ennek következtében az államadósság is gyors ütemben emelkedett. A megoldást a kormányváltást követően, 2011-ben az Orbán-kormány hozta el, először árfolyamkorlátot vezettek be, majd 2014-ben a hiteleket forintosították, és kilakoltatási moratóriumot rendeltek el.

Surányi György szerint a politikai döntéshozók a devizahitelezés időszakában "olcsó, gyors növekedést" akartak, a bankok pedig kihasználták a mesterségesen gyenge forintot és az alacsony külföldi kamatokat. Egy a devizahitelezésről szóló cikkében1 megjegyezte ugyan, hogy a lakosság devizában való eladósítása egy "gazdaságpolitikai tévedés" volt (hiszen részben ebbe bele is bukott a baloldali kormány), de a kormányváltás utáni elszámoltatási lépésekről is kritikus véleményt fogalmazott meg:

"A kormány igazságtalanul a bankokat teszi egyedül felelőssé a kialakult helyzetért, és mintegy ezermilliárd forinttal terhet jelent számukra"-fogalmazott.

Surányi György és Gyurcsány Ferenc

Surányi szerint a megoldás kulcsa a felelősség megosztásában és a tanulságok levonásában rejlik: 

"Sem a bank, sem a hitelfelvevő nem láthatja előre a devizapiac hullámzását, ezért mindkét oldalnak óvatosabban kellett volna eljárnia."

Bod Péter Ákos ennél is egyértelműbben állt ki a devizahitelezés mellett.

"Talán mégsem a devizahitellel volt a baj"- írja Bod Péter Ákos.

A Világgazdaság hasábjain megjelent írásában2 úgy fogalmazott:

"Talán mégsem a devizahitellel volt a baj, hanem azzal, ahogyan a devizahitellel bántak a felelősséget ma sem vállaló szereplők." Ezek lennének a hiteligénylő egyszerű emberek (a szerk.).

Bod szerint a konstrukció önmagában nem volt ördögtől való, hiszen a devizában történő megtakarítás "államilag engedélyezett és ösztönzött" volt, miközben a hitelfelvevőket utólag ügyefogyottnak állítják be:

"Ha megtakarítóként államilag engedélyezett az árfolyamkockázat vállalása, akkor – alkalmas ügyfélkörben – a hitelfelvevőt sem kell ügyefogyottnak nézni."

Bod Péter Ákos 

A közgazdász szerint a fő probléma az volt, hogy a szabályozói és politikai környezet nem készült fel az árfolyam-ingadozások kockázataira. "A forint mesterségesen felülértékelt volt, a kamatok alacsonyak, a bankok pedig évekig úgy viselkedtek, mintha az árfolyamkockázat nem is létezne" – írta.

Mindebből világosan látszik, hogy a Tisza két tanácsadója szívesebben látná a devizahitelezés feltámasztását, mint a lakosságot támogató olcsó kormányzatilag támogatott hitelek sorát. Ebből következően valószínűsíthető, hogy a Tisza kormányzati tervei között a Fix 3 százalékos hitel megszüntetése szerepel.