Cenzúrára készül Brüsszel? – A szerintük sem létező dezinformációt számolná fel az Európai Bizottság Magyarországon 

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy március közepén megkezdte működését az RRS rövidítéssel illetett csoport, amelynek feladata kiszűrni a dezinformációt, a megtévesztő híreket a közösségi médiából a magyar választási kampány idején. A csoporttal szembeni kritikából bőven akad: egyrészt a magyar hatóságoktól függetlenül működik, másrészt lehetőséget ad arra, hogy Brüsszel beavatkozzon a választásba. Szerettük volna megtudni, hogy pontosan kik végzik majd a hírek ellenőrzését, de a bizottság egyelőre hallgat. A hírközlési hatóság azonban válaszolt kérdésünkre, amiből kiderült: úgy hozták működébe a dezinformáció elleni csoportot, hogy Magyarországon az Európai Bizottság nem észlelt dezinformációs tevékenységet.

Fotó: DURSUN AYDEMIR Forrás: ANADOLU

Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság szóvivője március 16-án bejelentette, hogy a magyar választási kampány idejére működésbe hozták a dezinformáció elleni gyorsreagálási rendszert, rövid nevén az RRS-t. Thomas Regnier közölte: így a választási időszakban gyorsabban tudják azonosítani és kezelni az online dezinformációs kampányokat, illetve az esetleges külföldi befolyásolási kísérleteket. Az RRS a választások teljes időszaka alatt működik, és egy hétig aktív marad a szavazás után is. Ennek célja, hogy a kampány végén vagy közvetlenül a választás után megjelenő manipulációs tartalmakat is figyelemmel lehessen kísérni.

Nincs manipuláció, dezinformáció

A brüsszeli bejelentés és a hazai dezinformációs helyzet kapcsán megkerestük Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH). Mint megtudtuk, március elején az NMHH választási kerekasztal-beszélgetést szervezett. Az eseményen ott voltak a választási hatóságok, a Kúria és az Alkotmánybíróság szakemberei, de képviseltette magát az Európai Bizottság, és így tettek egyes közösségimédia-felületeket és videómegosztókat üzemeltető szolgáltatók is. A résztvevők egyeztethettek az online óriásplatformokkal, így lehetőség nyílt jobban megismerni a választásokra való felkészültségüket, valamint általánosságban a kockázatokat. 

Ez sem mellékes, a legfontosabb információt azonban a hatóság következő megjegyzése tartalmazta: „A magyar választásokat érintő esetleges dezinformációs tartalmakkal kapcsolatban sem a platformok, sem az Európai Bizottság nem tett semmiféle jelzést, ilyen jellegű kampányt ők sem észleltek.”

Súlyos szakmai aggályok

Ha ez így marad, nem is lesz dolga az RRS-nek. A helyzet azonban messze nem ilyen kedvező – legalábbis a hírközlési hatóság értékelése szerint. Az NMHH kérdésünkre elöljáróban kifejtette, hogy az RRS a dezinformáció visszaszorítását célzó 2022-es magatartási kódex alapján kezdte meg működését, a március kerekasztal-beszélgetéshez nincs köze. A gyorsreagálású mechanizmust a platformok működtetik és az Európai Bizottság felügyeli, és a magyar hatóságoktól függetlenül tevékenykedik. – Jelenleg nem tudható – szögezték le az NMHH-nál –, hogy a mechanizmus alapján a bizottság és a platformok fognak-e lépéseket tenni a magyar felhasználók által közzétett tartalmakkal kapcsolatban, és ha igen, kinek a jelzése és milyen információk alapján. – Mindenesetre aggályosnak tartjuk, hogy a mechanizmus nem kívánja igénybe venni a magyar hatóságok információit, ismereteit, őket az érintettek nem keresték meg – közölték.

Aggályaival a hírközlési hatóság nincs egyedül. A minap Mario Newfal – Elon Musk világhírű influenszere – az X közösségi oldalon megosztott bejegyzésében kifogásolta, hogy az Európai Unió és a nagy techcégek néhány héttel a magyar országgyűlési választások előtt szigorították az online tartalmak ellenőrzését. Az intézkedés nem csak a félretájékoztatás visszaszorítását célozza, de lehetőséget adhat arra is, hogy Brüsszel beavatkozzon a választásokba, mégpedig úgy, hogy elhallgattatja a neki nem tetsző hangokat. – Az uniós szervek befolyásolhatják egy országos választás kimenetelét – húzta alá Newfal.

Brüsszel hallgat

Megkerestük az ügyben az Európai Bizottságot is, választ azonban eddig nem kaptunk, pedig fontos részlet felől érdeklődtünk az RRS kapcsán. Például arról, hogy pontosan kik vesznek részt a csoport munkájában. De kíváncsiak voltunk arra is, közzéteszik-e majd valamilyen hivatalos felületen, hogy mely tartalmak esetében javasolt a csoport beavatkozást és azt, hogy az egyes tartalmak kapcsán pontosan milyen intézkedést léptettek életbe.

Kérdéseket erről nem csak lapunktól, hanem a Fidesztől is kapott a bizottság. Dömötör Csaba azt közölte írásbeli beadvány formájában az Európai Bizottsághoz fordulnak két kérdéssel. Egyrészt melyek azok a hazai aktivistacsoportok, amelyek megjelölhetik és korlátozhatják a tartalmakat a magyarországi választásig. Illetve hogy hajlandóak-e nyilvánosságra hozni, hogy mely tartalmak elérését korlátozták.

Dömötör Csaba megszólalásánál érdemes elidőzni, a képviselő ugyanis közérthetően elmondta a helyzetet. Külső szereplők, aktivista csoportok, liberális médiumok, úgynevezett tényellenőrök megjelölhetnek bizonyos Facebook- vagy YouTube-tartalmakat, amelyeket a közösségimédia-cégeknek lejjebb kell sorolniuk, korlátozniuk kell az elérését. Ha ezt nem teszik meg, pénzbüntetésre számíthatnak.

DSA és a kódex

Itt érdemes egy kitérőt tennünk. Az RRS jogalapját a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, rövidítéssel DSA szolgáltatja. Ennek értelmében az óriásplatformoknak kötelező mérsékelniük a rendszerszintű kockázatokat, így a dezinformációs kitettségüket is. Ha egy cég aláírja és betartja a fentebb már említett dezinformációs kódexet, az Európai Bizottság úgy tekinti, hogy az adott társaság megtette a szükséges lépéseket. Amennyiben egy óriásplatform nem kezeli hatékonyan a dezinformációt, a DSA alapján a globális éves forgalmának akár 6 százalékára ára is büntethetik.

És itt jön a lényeg. A kódexnek jelenleg 44 aláírója van, köztük nagy online platformok, civil szervezetek és regionális tényellenőrző hálózatok. Ezek kivétel nélkül baloldali szervezetek, olyan jól ismert szereplőkkel, mint a Reporters Without Borders, illetve a Tisza Párt politikusát, Orbán Anitát és Bajnai Gordont is korábban soraiba fogadó Globsec.

A kódex aláíróinak bevonásával működik egy állandó munkacsoport, amelynek tagjai az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA), valamint a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO). Beszédes, hogy az aláírók között ott van az ellenzéki Political Capital, a Brüsszel által pénzelt Mérték Médiaelemző Műhely, a szintén uniós pénzekkel kitömött Idea Alapítvány és a Tisza Párt szekerét toló Magyar Hang is. Ezek – a végtelenül elfogult résztvevők – kötelezettséget vállaltak arra, hogy együttműködnek és összehangolják munkájukat a választások során.

A tényellenőrök szerepének növelésével az Európai Bizottság tudatosan nyomást gyakorol a legnagyobb technológiai cégekre. Brüsszel az elmúlt tíz év több száz találkozón tudatos és következetes nyomásgyakorlással elérte, hogy a közösségimédia-platformok világszerte átírják a tartalommoderálási szabályaikat. Az uniós csúcsszerv számára politikailag érzékeny és veszélyes véleményeket pedig már folyamatosan eltüntetik az online térből. Ezt a rendszert élesítette most az Ursula von der Leyen féle Európai Bizottság a magyar választásokra készülve.

Az uniós jogszabályok által így megvannak a szükséges eszközeik ahhoz, hogy a színfalak mögött a tényellenőrök bevonásával és aktív szerepével a politikailag nemkívánatos tartalmakat a dezinformációs veszélyre való hivatkozással korlátozzák és eltávolítsák, végső soron pedig a választások kimenetelét is befolyásolják.