Kiröhögte az eljárást, beszólogatott, és mindenkit kioktatott Till Tamás feltételezett gyilkosa a bíróságon

A fiú szülei könnyek között hallgatták végig a vádiratot.

F. János, Till Tamás feltételezett gyilkosa a bíróságon, archív fotó Fotó: Ladóczki Balázs

A Blikk tudósítása szerint a másfél éve letartóztatásban lévő férfi ördögi vigyorral érkezett az épületbe, amit nem igazán lehetett letörölni az arcáról. Emlékeztetnek: F. Jánost aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberöléssel vádolják. Ebben a cikkben mindent összeszedtünk, amit a Till-ügyről tudni érdemes.  

Miután kiderült, hogy a férfit az elévülés ellenére is megvádolhatják, visszavonta a vallomását, és azt közölte, hogy kényszerítették a vallomástételre, emiatt fel is jelentette kényszervallatás miatt a nyomozókat. A vádlott ügyvédje az előkészítő ülés elején indítványozta, hogy ezt az eljárást függesszék fel, amíg döntés nem születik a kényszervallatás miatt indult ügyben. 

F. János is megszólalt, aki a tudósítás szerint cinikusan oktatta a bírónőt a kialakult jogi helyzetről. A bíróság az indítványt elutasította, elkezdődött a tárgyalás, amelyben az ügyész részletesen ismertette a vádiratot, amit a fiú szülei még végighallgathattak. Ezután el kellett hagyniuk a tárgyalótermet, mert a későbbiekben őket tanúként fogják meghallgatni. 

A vádirat szerint F. János 2000. május 28-án délelőtt egyedül volt egy bajai a tanyán, ahova dolgozni járt, és elment cigarettaszünetet tartani az Ipartelepi útra. Ekkor látta meg az arra kerékpározó, számára ismeretlen Till Tamást, aki éppen a vadasparkba tartott. A vádirat úgy fogalmaz, F. Jánosnak ekkor vágya keletkezett arra, hogy kiélje korábbi fantáziáját, 

hatalmat szerezzen, irányítsa, uralja, bántalmazza, szexuálisan kihasználja a hozzá képest jóval fiatalabb és gyengébb személyt.

Le is szólította, megkérte a fiút, hogy segítsen neki, ezzel a műhely mögötti fatárolóba vezette, ahol rátámadt Tamásra, és ököllel nagy erejű ütést mért az arcára, amitől a gyermek a földre zuhant. F. János rájött, hogy ha ez kiderül, abból még nagy baj lehet, és hogy a felelősségre vonást elkerülje, úgy döntött, hogy a gyermeket megöli. Till Tamás ekkor még tizenegy éves sem volt, F. János már betöltötte a tizenhatot. A vádiratban részletesen kifejtették, hogy Tamásnak milyen és mennyi felesleges fájdalmat okozott a gyilkos, az áldozat több mint tíz csontja volt eltörve. A Tamás holttestén talált nyomok tehát arra utalnak, hogy F. János kegyetlenül kivégezte a védtelen gyermeket. 

Ezt követően egy betonozásra előkészített, üres melléképületbe vitte, és egy gödörben elrejtette. Tamás kerékpárját a telek hátsó részénél a magas gazban rejtette el. Az elrejtett holttestre egy héttel később öntöttek betont. 

A vádiratra, illetve az ügyészre is pikírt megjegyzést tett F. János. 

Andersen már meghalt, de az ügyész úrban újraéledt

– fogalmazott, és hozzáfűzte, hogy nem érti már az egészet, mert a vádat már ötször módosították. Azonban ez sem volt elég, az alábbi mondatokkal folytatta: 

Azt sem tudja az ügyész úr, hogy merre van fejjel előre. Semmit nem követtem el, nincs mit beismernem.

Hozzáfűzte, azt el tudja fogadni, hogy a tanyán dolgozott, de állítása szerint az egész vádiratot a főügyész-helyettessel találták ki. A további részleteket a Blikk cikkében olvashatja el.