Megvan, hogy melyik magyar településen a legmagasabb a háttérsugárzás

Kiderült az is, hogy veszélyben vannak-e a lakók.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpontja Csillebércen Fotó: Éberling András

Folyamatosan körülvesz minket a háttérsugárzás, és nem igazán tehetünk ellene semmit – írja a Baon. Felhívják azonban a figyelmet arra, hogy idehaza valós időben is követhető a háttérsugárzás alakulása a katasztrófavédelemnek köszönhetően. Az országos sugárzásfigyelő hálózat több mint 130 automata mérőállomással vizsgálja folyamatosan a környezeti gammasugárzás szintjét.

Beszámolnak arról is, hogy a háttérsugárzás egy bizonyos fokig nem veszélyes, a mértékét nanosievert/óra (nSv/h) egységben adják meg. A figyelmeztetési szint 250 nSv/h, a riasztási szintet pedig ötszáz nSv/h-ban határozzák meg. Megjegyzik, még a riasztási szint sem jelent közvetlen egészségügyi veszélyt, azonban ebben az esetben további vizsgálatokat tartanak indokoltnak a hatóságok. 

A csernobili atomkatasztrófa idején viszont közvetlenül a robbanás után, 1986. április 26-án egyes helyeken több ezer millisievert/órát mértek, ami halálos dózisnak számít. A tragédia után pár nappal egy radioaktív felhő Magyarországot is elérte, ekkor a háttérsugárzás a többszörösére nőtt idehaza is. A cikkben leszögezik, hogy az akkori sugárzás sem volt életveszélyes.

Mivel sokan gondolhatnák, hogy az ország egyetlen atomerőműve környékén magasabb lehet a háttérsugárzás, készítettek egy összesítést is. Az április 14-i délelőtti adatok alapján minden mérőállomással rendelkező Bács-Kiskun vármegyei településen a figyelmeztetési szint alatt alakult a sugárzás mértéke. A sugárzás Solton a legmagasabb, városra lebontva pedig a Baon cikkében nézheti meg a pontos adatokat.